Szerintetek minden társadalom szerves része a szegénység?

Az így feltett kérdésre csak rosszul lehet válaszolni.

Az emberek nem egyformák é soha nem is lesznek azok. Tehát minden társadalomban voltak és lesznek különbségek. A kérdés az, mekkorák. Ma a szegénység éhezést, akár éhhalált jelent. Nagy nélkülözést. De ha ez nem lenne, akkor is mondhatná valaki, hogy egy réteg sokkal szegényebb, mint egy másik. Ha viszont az a réteg nem éhezik, nem nélkülöz az élethez fontos dolgokat, legfeljebb alacsonyak az igényei, ezért kevesebbje van, az a réteg lehet egy másikhoz képest szegény, de mégsem tekintjük annak.

Az elmúlt évtizedekben volt ilyen a skandináv államokban és néhány más országban.

Aki akar az rájön és megérti hogy a világ azon részein ahol "lehetne" normális élete mindenkinek aki akar dolgozni, ott nem lenne szegénység.

A színes bőrűek már rájöttek hogy ha a kormányra várnak a jó élet reményében, akkor csak megöregszenek. Ezért van részben drog, prostitúció, mert bár erkölcstelen dolgok ezek, de ebből lehet megélni a nyomorban.

Igen, szerves része. Bizonyos mértékig biztosan, hiszen van rá példa, ha körülnézel. Svájcban is látsz a híd alatt csövest - amikor először mentem ki, nagyon meglepődtem, hiszen Svájcot Európa leggazdagabb országának tartják, sokan "földi paradicsom"-ként írják le. És láss csodát, ott is vannak hajléktalanok, ami szerintem a szegénység legmélyebb pontja.

Amit mondasz, hogy sokan azzal jönnek, hogy a szegények miért nem tanultak, azért mégis bizonyos fokig megállja a helyét. Magyarországon főleg, mert:

- a kommunista múlt miatt sok emberbe bele lett nevelve, hogy nem nagyon kell tenni azért, hogy boldogulj, majd az állam úgyis gondoskodik rólad, illetve

- mivel a szülők sem élnek magas színvonalon, nem igazán van arra anyagi kereti, hogy a gyerek évekig iskolába járjon, rövidtávon hasznosabban tűnik minél hamarabb munkába állni.

Ezért itt nálunk a tanulási morál nagyon gyenge. Nem csak a felsőoktatásban, hanem a szakmunkákban is. A mai helyzetet nézve, akinek van valamilyen jó szakmája (bármilyen fokú is), az viszonylag jól él Magyarországon, ellenben akinek nincs, az színvonalon alul keres. Nem úgy, mint például nyugaton, ahol ugyan szerényebben, de megél mindenki, és ott nem a megélhetésért akarnak előrébb jutni az emberek, hanem azért, hogy legyen megtakarításuk, és átlagon felüli életük (többnyire persze).

Magyarországon érdekes módon kezelik a szociális ellátórendszert is. A már említett Svájcban munkanélküliként hónapokig elvagy viszonylag normális színvonalon, mert van olyan ellátás (Nyugat-Európában a legtöbb országban így van). Magyarországon annyira alacsony és rövid a munkanélküliek ellátása, hogy már nemzetközi szervezetek is felhívták rá a figyelmet, hogy emiatt kiszolgáltatottak a munkavállalók. Gondolj csak bele, ez egy reális veszély, kifejezetten akadályozza a munkahelyváltást annak a gondolata, hogy a munkakeresés időtartamára akár az utcára is kerülhetsz, és ez így hozzájárul az alacsony bérekhez és rossz munkakörülményekhez.

Egyébként kifejezetten érdekes, hogy a még mindig elég szocialista beállítottságú Magyarországon mennyire alávágják pont az átmeneti munkanélküliek ellátását, pedig az ország elemi érdeke lenne a dolgozó emberek megvédése. Eközben egyéb jogcímeken meg olyan mértékű segélyt és egyéb ellátást osztanak ki, ami pedig kifejezetten kútba dobott pénz.

Természetesen mindig lesznek társadalmi különbségek, viszont rendszerszinten lehet tenni azért, hogy ezek ne legyenek túl nagyok, elsősorban a lehetőségek megteremtésével a rászorulók számára.

[link]