Melyik értékesebb a társadalomnak egy ateista vagy egy keresztény állampolgára?

Egy átlagos ateistának sokkal magasabb az iskolai végzettsége, mint egy átlagos kereszténynek, ezért az átlagos ateista rövidtávon több GDP-t termel az államnak.

[link]

Azonban egy átlagos keresztény papíron sokkal több gyereket vállal és sokkal hamarabb, így hosszútávon összehasonlíthatatlanul több értéket termel. Sajnos mi fogyunk a leggyorsabban, a nemzethalált még akkor se fogjuk tudni elkerülni, ha mindenki keresztény lenne, ami rámutat a kulturális válságra, ami nem csak az ateistákat érinti.

[link]

Iskolai vegzettsegnek sincs sok köze az ember vallásosságához. A linkelt kép alapján a zsidók a legértékesebbek a társadalomnak.

A kérdést az anyagi háttérrel közelíteném meg. Ugyanis a jó anyagi háttérrel rendelkezők között magasabb az iskolázottság, és magasabb adót fizetnek. Szegényebbek között pedig jobban elterjedt a vallásosság, és ironikus módon nagyobb a gyerekvallalasi kedv is.

Zsidó ugyanúgy egy vallás mint a kereszteny. A kérdésben a keresztény vallás és az ateizmus van szembeallitva. Te azt írtad, hogy az ateistaknal magasabb az iskolai végzettség, én

Csak rámutattam, hogy a zsidó vallásnál még magasabb. Nem utalgatok én semmire...

Amúgy egy hülyeségen vitazunk de ezért jó a gyakori :D

Milyen szempontból? Hogy minél több adózó állampolgár legyen, ilyen szempontból mindegy, mert nem ettől függ.

A kereszténység viszont nem magánügy. A keresztény vallást igazából nem lehet a négy fal között gyakorolni, mert alapjaiban véve a másik ember szeretetéről szól. A valóban megélt kereszténység tehát értékesebb a társadalomnak, kérdés, hogy van-e ilyen és mennyi?

A katolikusok akiket ismerek még durvábban csalnak (árusként) a piacon, mint a többi.

Utána elmegy a paphoz meggyónja és utána tiszta a lelkiismerete...

Nem értem, hogy miért nem lehet felfogni, hogy a kérdés -nyilvánvalóan- arra vonatkozhat, hogy amikor az égadta világon MINDEN szempontból UGYANOLYAN két állampolgár, ugyanolyan végzettségű, ugyanannyi adót fizet, ugyanannyi gyereke van, satöbbi, satöbbi, és csak EGYETLEN dologban különböznek, akkor melyik az értékesebb a tágabb közösségnek.

Mondjuk kérdés, hogy vajon miért állampolgárról van szó, és nem egyszerűen emberről, és ha már állampolgár, akkor miért nem államnak, hanem társadalomnak, de majd meglátjuk, ha jön a kérdező.

#18, ezt csak te látod bele, a kérdező viszont nem írta le, hogy a két kiválasztott embernek mindenben ugyanolyannak kell lennie. Ez jelentheti azt, hogy két véletlenszerű embert kiválasztunk, és várhatóan melyik lesz értékesebb. A valós életbeli döntéseknél is ez a jellemző.

Képzeld el azt a szituációt, amikor szükségetek lenne egy takarítóra, de csak két teljesen ismeretlen ember jelentkezik a feladatra. Semmit nem tudsz róluk, csak azt, hogy az egyik ateista, másik keresztény. Melyiket veszed fel? Mert az egyiket fel kell venni a határidő előtt.

Ez itthon bőrszínre inkább vonatkozik: amikor jelentkezik egy cigány és egy magyar takarítónak, akkor itthon mindenki a magyar embert fogja alkalmazni. Egész egyszerűen azért, mert egy képzettséget nem igénylő munkakörben nem léteznek jó metrikák a jelöltek pontos sorbarendezésére, egyszerűbb a statisztikába belekukkantani, hogy a cigányok között magasabb a bűnözési ráta, és nem veszik fel. Akkor sem, ha éppen ő lett volna a jobb jelölt.

19

Nem; mert ha lenne más különbség is, akkor azt is írta volna. De csak ezt az egyet írta, mint megkülönböztető jegyet.

A takarítós példa azért más, mert szemtől szemben rengeteg dolog kiderül, vannak külső jelek, testbeszéd, viselkedés, beszéd, satöbbi, ami segít. Nem hiszem, hogy pusztán papírok alapján fölvesznek valakit, személyes találkozás nélkül.