Túlszaporodott az emberi faj. Eltudnád ezt fogadni a gazdasági válság okaként?

nem.

Ha túlszaporodott volna akkor pontosan hogy nem gazdasági válság lett volna, hanem fellendülés nem?

Több ember, több vásárlóerő, nagyobb igény a termékek iránt.

Ez gazdasági fellendülést okozott volna.

A probléma az volt, hogy a nem volt akkora kereslet, mint amennyi terméket előállítottak. főleg a műszaki cikkek terén.

A válasz írója 89%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 20:10

Most nem egészen túltermelési válságról van szó, inkább a felelőtlen hitelezés miatt alakult ki a helyzet.

A dinoszóruszok is a sok fingjuk miatt pusztultak ki. Mi is így fogunk járni. A metángáz nem egésséges.

Magyar Károly:

A DINOSZAURUSZOK KIPUSZTULÁSÁNAK RELYTÉJE: MEGOLDOTT

Avagy: támad a metán!

Azt hiszem, a Havi Para olvasói különösen nyitottak az új elméletekre,

teóriákra, melyek tisztábbá teszik világunkat. Főleg akkor, ha ezek az

elméletek valós tényeken alapszanak és teljesen logikus levezetéssel

egyértelmű konklúzióra vezetnek.

Egy ilyen teóriát szeretnék bemutatni, ami végre fellebbenti a fátylat a

Föld egyik nagy rejtélyéről, a dinoszauruszok kipusztulásáról, annak okairól

és magáról a folyamatról. Sokmindenről szó esett már e témában: óriásmeteor,

jégkorszak, sejt-túlburjánzás és még ördög tudja milyen sületlenség nem

bukkant fel az idők folyamán. Nos ezért ragadtam tollat, hogy kigyomláljam a

hazugságok és áltudományok dudváit, leírjam a tényeket önmaguk

csupaszságában és elferdíthetetlenségében.

Van egy olyan tényező, amit mindenki figyelmen kívül hagyott, pedig egy

teljesen természetes folyamat végeredménye. A metánról van szó, a CH4-ről,

vagy hogy az egyszerűbb olvasók is megértsék, arról az anyagról, ami az

élőlények végbelén távozik gáz formájában. Mielőtt belemerülnék az izgalmas

gázba - akarom mondani témába - egy kis matematika bevezetőül.

Egy átlagos ember (75 kg) egy nap kb. 20 dm3 metángázt "termel". A

dinoszauruszok átlagos tömege 25000 kg-nak vehető. Ekkor 25000/75*0,02= 6,66

m3/nap. Lehetett kb. - a fénykorukban - 1,5 milliárd dínó a Földön. Az egy

nap 9,9*10^9 m3/nap. Most sokan azt mondják, hogy felszívódott, elillant,

lebomlott, stb. Ez egy darabig igaz is volt, ám egyszer csak akkora

koncentrációt ért el, hogy nem tudott bomlásnak indulni. És az űr felé ott

volt egy áttörhetetlen gát: az ózonréteg. Köztudott ugyanis, hogy az

ózonrétegen a metán nem tud áthatolni. És ez a bűzös gáz csak gyűlt, csak

gyűlt.... Magyarán szólva a dinoszauroszok kipusztulásának oka, hogy

megfulladtak saját fingjukban.

Szinte hallom a gúnykacajokat és a töméntelen felém záporozó kérdést. Meg

is válaszolom ezeket itt helyben.

- "Miért nem illant el a metán?"

Ezt már öt sorral feljebb elmagyaráztam te idióta!

- "Hogyan tudtak kihalni a tengeri dínók?"

Mint az közismert a fing a vízben buborék alakot vesz fel, és a felszínre

érve szétpattan, kiengedve mérges tartalmát. Képzeljük csak el a szituációt,

amikor az egyik ősgyík beleúszott a másik buborékjába. Készen is van a

tragédia. (Gondoljunk csak bele, saját példánkból is tudhatjuk, hogy amikor

az utcán elengedünk egy "galambot", az igencsak nehezen hagy ott minket.

Ilymódon a tengeri dínók sem tudtak megszabadulni a gömbtől, elevenen lettek

bebörtönözve, amíg bele nem döglöttek. Az utolsó dínó valószínüleg hirtelen

megfordult zsákmánya után és saját gömbjébe úszott bele)

- "Mi történt a repülő hüllőkkel?"

Egyszer nekik is le kell szállniuk...

- "Miért nem pusztultak ki az emlősök is?"

A gyilkos gáz csak kb. 1m-es magasságtól felfelé lebegett a föld felett,

az akkori emlősök pedig mind patkányméretűek voltak, így nem estek bele a

halálzónába.

Tehát a Föld tele van döglött dínókkal és már csak néhány százezer emlős

tengeti úgy nyomorú életét, hogy egy nanogrammot sem mer fingani. Ekkor

érkeztek az aldebarani Szürkék. Felismerték a helyzetet és cselekedtek is

azonnal. Rést ütöttek az ózonpajzson az Északi-sark és a mostani Ausztrália

felett és elkezdték kiszivattyúzni a gázt.

Teóriám másik erénye, hogy segítségével könnyedén magyarázható a hegyek

és dombok keletkezése, amik a szivattyúzás okozta szívóhatás eredményei.

Ahol ma nagy hegyek vannak (pl. Himalája) ott rengeteg dínó élt, ott nagyobb

volt a gázmennyiség is, és ezáltal a szívóerő is. Elméletem helyességét

bizonyítja, hogy a mai napig a hegyekben találják a legtöbb dinoszaurusz

csontvázat.

- "Van-e bizonyíték, hogy itt jártak a szürkék?"

Igen, a hegyek és az ózonlyuk.

- "Van-e bizonyíték arra, hogy a dínók tényleg a metántól haltak ki?"

Igen, az összes megtalált tetemről hiányzik a hús és a bőr, mely a maró

gáz hatása. Ezenkívül az összes csontváz kicsavart végtagokkal, ívben

megfeszülő testtel, nyitott állkapcsokkal hever, mely a gáz okozta agónia

csalhatatlan bizonyítéka.

Tehát az emlősök a kis termetüknek köszönhetően túlélték a katasztrófát,

bizonyítékul erre itt vagyunk mi magunk.

DE vigyázzunk rá, hogy ne együnk sok babot, borsót káposztát, mert ha

túlnépesedik a Föld, könnyen erre a sorsra juthatunk mi is!