Ha amerika nem lép be a háborúba, akkor a nácik megtudták volna állítani a szovjeteket?

Itt emlegette valaki, hogy a szovjeteknek mennyire fontos volt a brit segítség. Szerintem inkább az amerikai.

Olvastam például, hogy a szovjet pilóták nem találták különösebben jónak a britek által nagyobb mennyiségben szállított Hurricane vadászgépeket. Lekezelően nyilatkoztak róluk. Az amerikai P-39 Airacobrával sokkal kedvezőbb tapasztalatokat szereztek.

# 43

Már megbocsáss, de nem igaz az az állítasod, hogy a brit gazdaság a béka segge alatt sem volt az amerikaihoz képest.

NAGYHATALMAK BRUTTÓ HAZAI TERMÉKE (GDP) 1938-BAN:

1.) USA: 824 milliárd dollár

2.) Brit Birodalom: 684 milliárd dollár

3.) Szovjetunió: 359 milliárd dollár

4.) Németország: 351 milliárd dollár

5.) Franciaország: 235 milliárd dollár

6.) Japán: 232 milliárd dollár

7.) Olaszország: 144 milliárd dollár

A II. világháborúban Amerika csak egy kicsivel költött többet hadikiadasokra, mint a britek, az USA 101 milliárd akkori brit font sterlinget, a britek 100 milliárd fontot költöttek.

A brit segítség Szovjetuniónak igen jelentős volt.

Peldául 4283 db brit vadászrepülőgép került leszállításra a szovjeteknek,

2952 db Hurricane és 1331 db Spitfire.

Mellesleg a szovjeteknek szánt amerikai fegyverzet jelentős része brit logisztikai támogatással, peldául brit hajók fedélzetén jutott a Szovjetunióba.

# 43

A britek hadikiadásai voltak a 2. legnagyobbak az USA után a II. világháborúban, messze megelőzve a németeket és a szovjeteket is.

Álljunk csak meg! Brit alatt én NBr-t értettem, a Brit Birodalom viszont egy országszövetség-volt. Vajon a 684 milliárdból mennyi a "csupasz" Nagy-Britannia teljesítménye, és mennyi a társult országoké?

Az 1331 Spitfire-példány tényleg mellbevágott, a IX-esekről nem tudtam.

Az USA vezetése előrelátóbb volt (mint az antikommunista Churchill). Nem adtak nekik tömegesen a legjobb vadászgépbő, a Mustangból. Pár sérülten a kezükbe került példányt azért kijavítottak, berepültek. "Valamiért" a remélt nehézbombázók leszállítására se került sor.

# 46

A 684 milliárd dolláros brit birodalmi GDP így áll össze:

Nagy-Britannia + gyarmatok: 569 milliárd dollár

Domíniumok: 115 milliárd dollár

A brit gyarmatoknak nulla önállóságuk volt, a brit gyarmatügyi minisztérium és a brit kormány által kinevezett brit kormányzó teljhatalommal irányította őket.

A autonóm brit domíniumok (Kanada, Dél-Afrikai Unió, Ausztrália, Új-Zéland) szintén teljes erővel támogatták Nagy-Britanniát a II. világháborúban. A domíniumok fegyveres erői brit parancsnokság alatt harcoltak.

Egyedül a Dél-Afrikai Unió miniszterelnöke, Hertzog próbált semleges maradni az 1939. szeptember 3-i brit hadüzenet után Németországnak, de őt már szeptember 4-én megbuktatta az országban VI. György királyt képviselő dél-afrikai brit főkormanyzó, Hertzog helyére a brit imperialista Smuts tábornagy került a miniszterelnöki székbe. Ez is mutatja, mennyire erős volt akkor a brit kontroll az autonóm brit domíniumok fölött.

Nagy-Britannia teljesen szabadon rendelkezett a Brit Birodalom erőforrásaival.

# 48

Bocs, de nem látod reálisan a németek lehetőségeit, az iraki arab felkelés esetében pedig az időrend sem stimmel, mert azt a britek még a krétai német győzelem előtt leverték.

A krétai légideszant hadművelet a győzelem ellenére iszonyú veszteségekkel járt a német ejtőernyős fegyvernem számára, 284 db német repülőgép, zömmel az ejtőernyősöket szállító tehergépek semmisültek meg, a Luftwaffe és az ejtőernyős csapatok összesen 5894 katonát veszítettek.

Maga Kurt Student tábornok, a német ejtőernyős deszantcsapatok parancsnoka jelentette ki, hogy Kréta a német ejtőernyős fegyvernem halála volt. Ezt követően a németek már nem voltak képesek ilyen nagyszabású légideszant hadműveletek végrehajtására.

Az iraki arab felkelést a britek villámgyorsan, egy szűk hónap alatt, 1941. május 3. és május 31. között teljesen leverték, a szervezett iraki ellenállás már május 27-én összeomlott. A 30 000 fős iraki hadsereg nem bizonyult komolyan vehető ellenfélnek a brit erők számára.

A krétai csata ellenben 1941. május 20. és június 1. között zajlott, azaz az iraki arab felkelést a britek még azelőtt leverték, hogy a németek győztek volna Krétán.

Egyébként az iraki arab felkelést a németek és az olaszok kisebb légerő kötelékek Irakba telepítésével támogatták (29 db német és 17 db olasz repülőgép).

1941. június 8. és július 14. között a britek lerohanták és elfoglalták a németekkel szimpatizáló francia Pétain-kormányhoz hűséges francia gyarmat Szíriát, a 35 000 fős francia helyőrséget pedig szétverték.

Iránt 200 000 brit és szovjet katona 1941. augusztus 25. és 31. között, 6 nap alatt foglalta el. A papíron jelentős, 126 000 fős iráni hadsereg napok alatt összeomlott.

EZT ÍRTAD: "Nos ha a Németek ezt bekalkulálják a támadási terveikbe akkor valószinüleg képzett alakulatokat csempésznek Iránba titokban.Nem lett volna nehéz mert jó gazdasági kapcsolatokat ápoltak a háború előtt."

A valóságban ez nemhogy nehéz, hanem egyenesen lehetetlen lett volna, ugyanis mindegyik Iránba vezető tengeri, légi, vagy szárazföldi közlekedési útvonal, kivétel nélkül brit, vagy szovjet ellenőrzés alatt állt.

Irán szomszédai közül Irak repülőterein és kikötőiben brit helyőrségek állomásoztak, Irak fő kikötője, Bászra egyenesen brit támaszpont volt, a térségben Kuvait, Omán, Jemen brit gyarmatok, Áden brit hadikikötő.

Keleten Irán szomszédja nem más, mint a legfontosabb brit gyarmat, Brit India.

Irán északról a Szovjetunióval határos.

Törökország pedig szigorúan semleges politikát folytatott, helyet biztosítva a területén a brit titkosszolgálat tevékenységéhez.