A háborúkért csak az agresszor országok a felelősek vagy a megtámadott fél is hibás, őket is terheli felelősség?

"Hasonlóan más konfliktusokat is elmagyaráztam nemzetközi jogi szempontból."

Most akkor én is magyarázzam el (kicsit beképzelt szóhasználat) nemzetközi jog szempontjából részrehajlóan akármelyik háborút a világon? :)

Minden épeszű ember által irányított támadó háború esetén van valamilyen ok arra, hogy a támadás megtörtént. Ez nem teszi feltétlenül felelőssé a megtámadottat a konfliktusért.

Ez helyzetfüggő.

Mindenesetre az utóbbi 200 év legnagyobb agresszora az USA. Területszerzés, ásványi kincsek, geopolitikai okok miatt ők indították a legtöbb háborút. Ha a teljes világtörténelmet vesszük (cirka 6000 év), akkor is ők az elsők a háborúk tekintetében úgy, hogy csak 200+ éves ország.

"Ha nem feltétlenül, akkor mi lehet a feltétel, határ, ahol már van felelőssége a megtámadott országnak is? "

Jaj istenem, te komolyan nem hiszed el, hogy nincs egy "Egyetemes háborús okok, amik indokolttá teszik a katonai agressziót" című könyv?

"Mindenesetre az utóbbi 200 év legnagyobb agresszora az USA. Területszerzés, ásványi kincsek, geopolitikai okok miatt ők indították a legtöbb háborút. Ha a teljes világtörténelmet vesszük (cirka 6000 év), akkor is ők az elsők a háborúk tekintetében úgy, hogy csak 200+ éves ország."

Ez meg szintén egy olyan szintű, tényeket nélkülöző nettó baromság, amit kommentálni sem lehet.

Ezek csak azok, amikben az USA volt a támadó fél.

Chickamaugai háború (1776–1795) a cserokik ellen. Elvették a Mississippi-medencét a cserokiktól.

Északnyugati indián háború (1785–1793) a Nyugati indián Konföderáció ellen. Az USA megszállta az Északnyugati Territóriumot.

Tecumseh háborúja (1811) az Indián Konföderáció ellen. Az USA birtokba vette az Ohio vidékét, az indiánokat Kanadába kergette.

Krík háború (1813–1814) a Vörösbotos krík ellen. A háború végén a kríknek le kellett mondaniuk területeik egy részéről.

Első szeminol háború (1817–1818) a szeminol indiánok ellen. Florida egy része az USA fennhatósága elá került.

Texasi–indián háborúk (1820–1875) a komancsok ellen. Texasból kiűzték a komancsokat.

Arikara háború (1823) az arikara indiánok ellen. A Missouri vidéke az USA fennhatósága alá kerütl, az indiánokat rezervátumokba kényszerítették.

Vinebégó háború (1827) a vinebégók ellen. Az inidánok területének egy része az USA fennhatósága alá került.

Első szumátrai expedíció (1832) a Kuala Batee törzs ellen.

Fekete Héja-háború (1832) a vinebégó és potavatami indiánok ellen. Területeiket az USA annektálta.

Második szeminol háború (1835–1842) a szeminolok ellen. Floridai területeik az USA-hoz kerültek csatolásra, az indiánokat rezervátumba kényszerítették.

1837-es kanadai felkelések (1837-1838) a Kanadai Köztrásaság ellen. A felkelés leverése.

Wilkes-expedíció (1838–1842) Fidzsi, Szamoa és Tabiteuea törzsek ellen.

Második szumátrai expedíció (1838) a Kuala Batee törzs ellen.

Mexikói–amerikai háború (1846–1848) Mexikó ellen. Az USA annektálta Mexikó területeinek 55%-át.

Kajuszi háború (1847–1855) a kajuszi indiánok ellen. Oregon az USA fennhatósága alá került.

Apacs háborúk (1851–1900) az apacsok, jútok, javapaik ellen. Az apacsok területeit elveszik, őket rezervátumokba kényszerítik.

Puget Sound-i háború (1855–1856) a niszkvolik, muckleshoot, pujallupok, klikitatok, haidák, tlingitek ellen. Az indiánokat rezervátumokba kényszerítik.

Első amerikai expedíció Fidzsire (1855) a fidzsi őslakosok ellen.

Rogue River-háborúk (1855–1856) az indiánok ellen. Rezervátumba kényszerítik őket a háború végén.

Harmadik szeminol háború (1855–1858) a szeminolok ellen.

Jakama háború (1855–1858) a jakamák, a valla-vallák, az umatillák, a nez percék, a kajúszik ellen.

Második ópiumháború (1856–1859) Kína ellen.

Utahi háború (1857–1858) a mormonok ellen. Amnesztiát kapnak a háború végén, ha elismerik Utahot az USA részévé.

Navahó háborúk (1858–1866) a navahók ellen. Rezervátumokba költöztetik őket a legyőzésük után.

Második amerikai expedíció Fidzsire (1858) az őslakosok ellen.

Cortina-háborúk (1859–1861) Mexikó ellen.

Pajut háború (1860) a pajutok, sosonok, bannokok ellen. Arizona az USA fennhatósága alá kerül.

Dakota háború (1862) a dakoták ellen. Minnesota az USA fennhatósága alá kerül.

Coloradói háború (1863–1865) a csejenek, arapahók, lakoták ellen. Colorado, Wyoming, Nebraska részben az USA része lesz.

Kígyóháború (1864–1868) a pajutok, bannokok, sosonok ellen. Nevada, Kalifornia, Idaho részben az USA területe lesz.

Powder River-i háború (1865) a sziúk, csejenek, arapahók ellen. Az indiánok megvédik területeiket az agresszorok ellen.

Vörös Felhő-háború (1866–1868) a lakoták, csejenek, arapahók ellen. Az indiánok legyőzik az USA seregeit.

Formosai expedíció (1867) tajvani őslakosok ellen. Az amerikaiak elmenekülnek.

Komancs hadjárat (1867–1875) a csejenek, arapahók, komancsok, kajovák ellen. Az indiánok részben elveszítik területeiket.

Amerikai expedíció Koreába (1871) Korea ellen.

Modok háború (1872–1873) a modokok ellen. Oregon részben az USA területe lesz.

Red River-i háború (1874–1875) a csejenek, arapahók, komancsok, kajovák ellen. Az indiánok egy részét lemészárolják, a többieket rezervátumokba kényszerítik.

Las Cuevas-i háború (1875) Mexikó ellen.

Black Hills-i háború (1876–1877) a lakoták, dakoták, csejenek, arapahók ellen. Az USA területeket vesz el az indiánoktól.

Nez Perce háború (1877) a nez percek, paluszok ellen. Montana az USA kezébe kerül.

Bannok háború (1878) a bannokok, sosonok, pajutok ellen.

Csejen háború (1878–1879) a csejenek ellen. Oklahoma egésze, Kansas, Dél-Dakota egy része USA fennhatóság alá kerül.

Juhfaló indián háború (1879) a sosonok ellen. Idahoból kiűzik a sosonokat.

Victorio-háború (1879–1881) az apacsok ellen.

White River-i háború (1879–1880) a jútok ellen. Colorado az USA része lesz.

Pine Ridge-i hadjárat (1890–1891) a sziúk ellen.

Jaki háborúk (1896-1918) a jakik, pimák, opaták ellen.

Filippínó–amerikai háború (1899–1902) a Fülöp-szigetek ellen. A Fülöp-szigeteket az USA megszállja.

Bokszerlázadás (1899–1901) Kína ellen.

Amerikai–mexikói határháború (1910–1919) Mexikó ellen.

Nicaragua amerikai megszállása (1912–1933) Nicaragua ellen. 1933-ig megszállják Nicaraguát.

Bluff-háború (1914–1915) jútok, pajutok ellen.

Haiti amerikai megszállása (1915–1934) Haiti ellen. 1934-ig megszállva tartják.

A Dominikai Köztársaság amerikai megszállása (1916–1924) Dominika ellen.

Posey-háború (1923) jútok, pajutok ellen.

Koreai háború (1950–1953) Korea ellen.

Vietnámi háború (1965–1973) Vietnám ellen. Az USA vereséget szenved.

Második shabai háború (1978) Kongó ellen.

Grenada amerikai megszállása (1983) Grenada ellen.

Panama amerikai megszállása (1989–1990) Panama ellen.

Szomáliai polgárháború (1992–1995) Szomália belügyeibe való beavatkozás. Az USA a veszteségek miatt kivonul.

Haiti megszállása (1994–1995) Haiti ellen.

Afganisztáni háború (2001–2014) Afganisztán ellen.

Iraki háború (2003–2011) Irak ellen.

Líbiai intervenció (2011) Líbia ellen.

Ezeknek a legnagyobb része mai, de akkori szemmel sem nevezhető konvencionális háborúnak. Egy-egy idián törzs(szövetség) ellen indított helyi csetepaté. Ezek a gyarmatosítás korában általánosak voltak. Ugyanúgy van kismillió ilyen pl. orosz, brit, francia, spanyol, stb. részről is.

És akkor ha már felhoztad a teljes világtörténelmet, akkor meg ne is hozzuk már szóba a Mongol Birodalmat, akármelyik perzsa birodalmat, vagy a szeldzsukokat vagy az oszmánokat ugye? :)