Az emberiség elpusztulna egy atomháború esetén?

Vanank értelmesebb válaszok de egyik se állja meg a helyét teljesen. Igen ki lehet írtani az emebriséget atommal. Ki fog pusztulni egy atomháború esetén? NEM FOG!

Egy atomháború esetén is van stratégia és cél és a célok között biztos nicns jelen az emberiség kiírtása. Sőt, még az ellenséges atomhatalom lakosságának kiírtása sem feltétlen csak stratégiai célpontokat lőnének.

A por is vicces dolog. Nem okozna olyan nukleáris telet mint ahogy azt gondolnátok. A nukleáris fegyverek szinte mindegyikét a levegőben robbantják kb 100-1000 méter magasan pont mert a célpont felett így teríti a robbanás erejét. Tehát evidens hogy nem szippant fel annyi port. Illetve fontos az is hogy a világ összes nukleáris fegyverének legnagyobb hányada nem aktív és nem stratégiai robbanófej hanem taktikai (1 megatonna alatti/néhány kilotonnától a pár száz kilotonnáig értendő). A sugárzás megint más téme. Sok ember összekeveri a nukleáris robbanást az erőműbalesetekkel. Az igazság az hogy nagyon nem ugyan az. Egy nikleáris robbanás utáni radioaktív por sugárzása kb 24-48 órán belül 1%-ra esik mert olyan gyorsan bomló izotópok jönnek létre. Persze keletkeznek egészen hosszú feleződési idejű izotópok is de arányaiban lényegesen kicsi koncentrációban. A radioaktív jód ízitóp is kb. 1-3 hét alatt biztonságos szintre esik vissza. A nukleáris robbanás után keletkező porból leginkább alfa és béta sugárzás távozik( csak nagyon kis részben gamma), ami azt jelenti hogy ha nem vagyunk a robbanáshoz közvetlen közel, túl lehet élni. (Hirosima és Nagaszaki városában is vannak/voltak elő a robbanást megélt utána hosszú ideig élő, idős kort megélő emberek(van aki a centrumból került elő élve, persze sérülésekkel stb... de túlélte egy épület picéjében stb.., tudom hogy az itt alkalmazott fegyverek csak néhány kilotonnásak voltak bla bla bla). Az fentebb leírt dolgok súlyosbodhatnak vagy enyhülhetnek az esetleges konfliktus kiterjedését illetően. A növényekről meg annyit hogy kevesebb fényben is képesek megélni de nem lesz olyan a termésük és lassabban fognak fejlődni(ha a te gondolatmeneted követjük amivel alapból nem értek egyet), különböző növényeknek más és más antennarendszerük van. Bonyolult a fotokémiai rendszer a fitokrómokkal és kriptokrómokkal együtt. Amúgy meg nem pusztulna ki az élővilág. Pont a fentiekben leírtak miatt. Olyan helyeken ahova konkrétan nem mérnek csapást át lehet vészelni akár 1 hetet és utána biztonságosan elő lehet merészkedni már.

Nem halna ki az emberiség.

Szerintem újra kezdené.

Vannak helyek a világban,természetesek és ember alkotta helyek,ahol az emberi populációk 100 évig is kibirhatják.

De már válaszoltam egyszer pont ilyen kérdésben.Ott sokkal jobban kifejtettem,meg példákat is irtam,de nem találom azt a kérdést,szóval legyen elég ennyi most :d