Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » Kína miért ragaszkodik a...

Kína miért ragaszkodik a nemzetközi szabályokon alapuló világrendhez, az országok egyenlőségéhez, szuverenitásához, ENSZ normákhoz, határok sérthetetlenségéhez és ellenzi, amikor az USA, Oroszország elkezdi ezt a hagyományos világrendet gyengíteni?

Figyelt kérdés

- Amikor az USA 1999-ben megtámadta Szerbiát, 3 hónapig bombázta (többek között a kínai nagykövetséget is Belgrádban) és elvette Koszovót, Kína elítélte az amerikai agressziót és Koszovó elszakítását, függetlenné nyilvánítását sem ismerték el, a nemzetközi jog betartását szeretnék.


-2003-ban az Irak elleni inváziót is ellenezték, nem álltak Amerika és Nagy-Britannia mellé.


-2008-ban Oroszország indított inváziót Grúzai ellen és elvették Dél-Oszétiát, Abháziát, de Kína nem ismerte el ezek függetlenné nyilvánítását, máig kiáll Grúzia területi integritásának védelme mellett.


-2018-ban az USA ismerte el a Golán Izrael általi annexióját, melyet Szíriától csatolt el a zsidó állam. Kína ebben sem követte az USA külpolitikáját, Pekingben nem akarták legitimálni a háborús területszerzést, annexiót (egyébként az EU szerint is ez veszélyes precedens lenne, ezért ők sem álltak ebben Izrael és az USA mellé).


2014-ban Oroszország visszavette Ukrajnától a Krímet és 2022-ben inváziót indított, 4 ukrán megyét annektált Oroszország, de ezt sem ismerte el Kína. Nem kritizálták élesen Oroszországot, nem vezettek be szankciókat, viszont nyilvánvalóvá tették, hogy Ukrajna területi egységének védelme, a határok sérthetetlensége és a béke mellett állnak.


A hagyomány, szabályokon alapuló világrend, az országok szuverenitásának, területi integritásának védelme, az erőszakos területszerzés, annexió tilalma viszont sok szempontból ellentétes Kína érdekeivel. Ott van például a polgárháború óta kettéosztott Kína problémája, melyet Peking akár háborús eszközökkel is, de szeretné lezárni, meghódítani Tajvant. Indiával szemben is vannak területi követelései, szeretnék tőlük elvenni Arunachal Pradesh államot. A dél-kínai tengeri szigetvilág vitájában pedig szeretné majd elfoglalni a Paracel-szigetek után a Spratly-szigeteket is és elfogadtatni a térségbeli országokkal, a világgal, hogy a terület Kínához tartozik. A szabályokon alapuló világrend, nemzetközi jog betartása, betartatása ezeknél Kína érdekeivel ellentétes is lehet.



jan. 3. 23:37
1 2 3
 1/25 anonim ***** válasza:
63%
Nem ragaszkodik semmi ilyesmihez.
jan. 3. 23:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/25 Jeffrey Spender ***** válasza:
74%
Kína / a Kínai Népköztársaság agybajt kapna, ha Tajvan / a Kínai Köztársaság formálisan / jogilag is kikiáltaná a függetlenségét, önálló állami létét.
jan. 3. 23:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/25 anonim ***** válasza:
67%
Na, ezt hívja úgy az angol, hogy “loaded question”. Kína semmiféle jogot, érdeket, emberséget nem vesz figyelembe, sem a határain belül, sem kívül.
jan. 4. 07:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/25 anonim ***** válasza:
63%
K.rva egyszerű a képlet egy nagyhatalom szemszögéből: ha saját maga / közeli szövetségese támad / bombáz / annektál az jogos, összhangban van szerinte a nemzetközi szabályokkal, ha az ellentáborból valamelyik akkor az agresszió 😂
jan. 4. 09:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/25 anonim ***** válasza:
77%

Kina ahhoz ragaszkodik,ami jó neki.Ami a nemzetközi szabályokat illeti ,hát pld Tibettel kapcsolatban azért nem mondanám hogy hú de jogkövetőek lettek volna!Aztán ugye Tajvan kapcsán se ugy néz ki,hogy zavarná őket.Nem beszélve az emberi jogok betartásában sem az élen járnak!

Persze meg lehet ezeket magyarázni az ő szemszögükből,de sztem felesleges..

jan. 4. 09:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/25 kürasszír ***** válasza:
83%

Kedved kérdező!


Kína egyáltalán nem ragaszkodik az általad felsoroltakhoz, különösen a határok sérthetetlenségéhez és az országok egyenjogúságához nem.


HISZEN:


1.) Kína a nemzetközi jog alapján illegálisan tart megszállás alatt komoly indiai testületeket 1962 óta.


2.) Kínának területi követelései vannak Vietnámmal szemben.


3.) Kínának területi követelései vannak a Fülöp-szigetekkel szemben.

jan. 4. 14:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/25 Jeffrey Spender ***** válasza:
100%

A kínaiak háborúztak



- Koreában (1950 - 53), és Észak-Korea a bábállamuk / hátsóudvaruk


- Indiával több határkonfliktusuk volt 1962 óta, és nyílt követeléseik vannak, Ladak, és Arunácsal Prades régiók kellenének nekik



- az orosz határon is (1969)



- pénzelték a Vörös Khmer-eket (1978)



- Vietnámmal is háborúztak (1979 - 1991)



- a Dél-kínai-tengeren is nemzetközi jogot sértő akcióik vannak, mint a mesterséges szigetek építése, és a Nine / Eleven dash Line (Kilenc / Tizenegy szakaszos határvonal)



- és magukénak követelik Mongóliát, de csak üres szavak szintjén

jan. 5. 19:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/25 Jeffrey Spender ***** válasza:
100%

Tajvani viszonyokban is van a Kuomintang, és a Demokratikus Progresszív Párt.


A Kuomintang is az egyetlen Kína elvét vallja, ennek szellemében igényt tart egész Kínára, vagyis Tibettel, Ujgurfölddel, és Belső-Mongóliával együtt, sőt még Külső-Mongóliát és Tuvaföldet is magáénak követeli.


Ellenben a Demokratikus Progresszív Párt megelégszik azzal, ha Tajvan egy nagyon kicsi szigetország maradna.

jan. 8. 14:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/25 Jeffrey Spender ***** válasza:

Amúgy ez a felvetés régóta nem igaz, amit a kérdező vázol.


Kína a 2014-es krími orosz műveletet akkor azonnal elítélte, idővel semleges lett, tartózkodott a kenyértöréstől, és a végén feladta ezt az álláspontját is, oldalt választott, nem is az USA - EU álláspontját. Kína szerint meg kéne békélni, hogy a Krímnek új gazdája van, nem pedig 2225-ben is tolni a mesterségesen felfokozott indulatokat a témában.

jan. 8. 15:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/25 A kérdező kommentje:

Kína soha nem mondta, hogy meg kell békélni azzal, hogy a Krím Oroszországé.


A háború lezárását és a tárgyalásos rendezést szorgalmazzák, a felek egyezzenek meg. De valójában ez tényleg azt jelentené, hogy a terület orosz kézen marad.


Nyilván az USA sem mondta ki soha, hogy rombolni akarja a világrendet, elfogadható az agresszió. Panama, Szerbia, Afganisztán, Irak jogtalan megtámadása során is úgy adták elő, hogy jogosan járnak el, próbálták valamilyen módon igazolni a tetteiket. Koszovó elcsatolása során is azt az álláspontot képviselik, hogy békés rendezésre van szükség, a belgrádi, pristinai kormány egyezzen meg, de ez nyilván azt jelenti, hogy Szerbiának el kell fogadni, hogy a NATO legyőzte, vereséget szenvedtek és Koszovót sosem kaphatja vissza. Másrészt az USA kihangsúlyozta, hogy az 1999-es támadás és Koszovó egyoldalú elszakadása, annak NATO nagyhatalmak általi elismerése nem jelent precedenst, nem alkalmazható más etnikai konfliktusokra, területi vitákra a világban (mivel ők is tudják, hogy ez aláásná a megszokott nemzetközi rendet). Alapvetően nem ez a nemzeti kisebbségek önrendelkezési joga.


Oroszország is úgy gondolja, hogy Ukrajna egyedi eset, nincsenek területi követelései Moszkvának, más országoktól nem lehet területeket elvenni.


Kína viszont ezzel nem ért egyet, szerinte az ilyen "egyedi", "kivételes" esetek is veszélyes precedenst jelentenének, hivatalosan ellenzi ezt a politikát, de nyilván nem lép fel érdemileg sem az USA, NATO, sem Oroszország ellen.

jan. 8. 22:53
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!