Kína miért ragaszkodik a nemzetközi szabályokon alapuló világrendhez, az országok egyenlőségéhez, szuverenitásához, ENSZ normákhoz, határok sérthetetlenségéhez és ellenzi, amikor az USA, Oroszország elkezdi ezt a hagyományos világrendet gyengíteni?

# 10

IDÉZLEK: "Oroszország is úgy gondolja, hogy Ukrajna egyedi eset, nincsenek területi követelései Moszkvának, más országoktól nem lehet területeket elvenni."

Oroszországban erősen jelen van, hogy a milliós orosz lakosságú Észak-Kazahsztán sincs jó helyen, azt is el kellene csatolni.

# Kürasszír

Kazahsztán az mindkettőnek kell.

Ha olyan van, a kazah elnök csuklóztatja Putyint.

Ha olyan van, akkor nagyszámú kazah spontán gyűlik össze tüntetni Kína ellen.

Amúgy országonként változnak az indokok.

Ukrajnában ott minden van, vagyis nagyszámú etnikai orosz lakosság, energiahordozók, nyersanyagok, és ipar.

Kazahsztánban hatalmas mennyiségű, és nagyon jó energiahordozó és nyersanyag-készlet. És ezeken létrehozott ipar.

- kőolaj és földgázmezők,

- alumínium (bauxit),

- a globális uránkészlet 35 %-a

- ballisztikus rakéta indítóbázisok

- űripar

Ez a szabályokon alapuló világrend ez olyan furcsa ...

Mit ér az olyan szabály, ami nem kényszeríthető ki ?

Mire való az ENSZ Közgyűlés, ha az ott megszavazott határozatok csak szavakban ítélnek el valakit, de ténylegesen nem tudják szankcionálni az illetőt ?

Az USA, Oroszország, Franciaország, Anglia, Izrael, és a kérdésben nevesített Kína az állandó renitensek.

Az is előfordul, hogy a Biztonsági Tanács sem tud cselekedni.

És olyan is van, hogy nevenincs, harmadik világbeli országok háborúznak, a humanitárius katasztrófa szintjét elérve, de tehetetlenek, vagy olyan is volt, hogy pont a nagyhatalmak öntötték az olajat a tűzre, mint az Irak - Iráni háború. Ott mindegyik félnek csak minél több, és több fegyvert tolt be nagyiparilag Franciaország, az USA, a Szovjetunió, Anglia, és még Kína is, és mégis mennyi szenvedéssel, áldozattal, és pusztítással járt a két fél háborúja.

A határok sérthetetlensége az 1975-ös találmány, azelőtt nem írtak le olyant sehol. Amúgy mi ez, hogy határok sérthetetlensége ? A népszavazással, választással, és hasonló módokon, vagyis békés államhatár újrarajzolás is tiltott dolog ?

Tegyük fel, megválasztanak egy olyan elnököt / miniszterelnököt Tajvanon, aki a hivatalba iktatását követő fél éven belül kikiáltja elszakadásukat Kínától, és a továbbiakban önálló, és független Tajvani Köztársaság néven kíván létezni. Az mennyire illik bele a képbe ? Mennyire lenne elfogadható ?

Pont ez a kérdés az, ami miatt Kína elutasító sokmindennel, különben láthatod, Kürasszír is írt az öncélú háborúzásaikról, vagy én is összegyűjtöttem a háborúzásaikat.

Amúgy miért egy Kína van az ENSZ-ben, miért nem kettő ? És ki határozza meg, hogy melyik az épp hivatalosan elismert Kína ?

A határok sérthetetlensége min alapul ? Mitől függ, hogy melyik évszámot jelölik ki a határok sérthetetlenségének ? Miért 1945-től ? Miért 1975-től ? Miért 1991-től vagy 1994-től ? Vagy 2028-tól ?

Ez a "határok megváltoztathatatlansága" "elv", amivel sokmindenki dobálózik, az valójában a pillanatnyi győztesek területi nyereségeinek konzerválását hivatott kőbe vésni, akkor is, ha épp nincs igaza az illetőnek, de az erősebb csúnyán néz alapon. Nem pedig magasztos jogelvekkel dobálóznak.

Csúnyán hangzik mindkettő, de attól még kimondom, ha Kína Tajvan ellen háborúzna, azzal nem sértene nemzetközi jogot. Az nem számítana idegen állam / ország meghódításának.

Ugyanis Tajvan egy nemzetközileg el nem ismert állam. Ahhoz, hogy nemzetközileg elismerjék, ahhoz az ENSZ mind a BT, mind a Közgyűlés 2/3-ának a helyeslő, Igen szavazata szükséges, és nem lehet egyetlen egy vétózó fél sem az állammá / országgá válási beadvány ellen.

[link]

Ha Tajvan bejelentené a kiszakadását, akkor a kontinentális Kína mindent hozzájuk vágna, amije csak van.

A világgal meg közölné, hogy ez csak a polgárháború kiújulása és folytatása, és senki ne ugasson bele, mert nemzetközileg Tajvan is a Kínai Népköztársaság egyik snassz tartományaként van elismerve, és ilyenkor ez az ő belügye az elszakadási mozgalmak ellen.

Bár katonailag ez még nagyobb hülyeség, és felelőtlenség lenne, mint az orosz - ukrán háború. Hiába fogják az oroszok bedarálni, és pacifikálni Ukrajnát, de attól még katonailag ez a legnagyobb megszégyenülésük, eddigi hadtörténelmük során. Kína egy partraszállási kísérlettel tönkretenné magát, és évtizedekbe telne visszaépíteni a hadseregét a veszteségek miatt.

Sem a Kínai Népköztársaság, sem Tajvan nem a szívem csücske. Kína, mint ország, a táj, és a kínai kultúra is érdekes, és szép, de semelyik kettő politikai rendszere nem tetszik. És attól még jobb lenne, ha nem lenne háború, mert az értelmetlen halálokhoz, pusztításhoz, és romboláshoz vezet csak.

"Hiába fogják az oroszok bedarálni, és pacifikálni Ukrajnát"

És mit mond a Kreml, mit jelent a pacifikálás? És miért pont a védekező felet kell pacifikálni?

# 15

Te csak 2022-től nézed az orosz - ukrán háborút, vagy 2014-től ?

Mert technikailag 2014 óta van orosz - ukrán háború, azóta csak az intenzitás, meg az oda - vissza kezdeményezés változott.

Pacifikálás alatt az aktív ellenállók elleni harcra gondolok. Az aktív, nacionalista ellenállókat úgy kell elképzelni, mint az IRA-t a fénykorában, amikor rendszeresek voltak a robbantásos merényletek, az emberrablások, a túsz szedések, és az utcai lövöldözések, normális fegyverekkel, mint a Kalasnyikov és az M16-osok.

Mi ez a "karlengető barátom" ? Hogy jönnek ide a nácik, meg Hitler ?

Ukrán nacionalizmus az már 2006 óta van. Akkor háborúban állt-e Oroszország és Ukrajna ?

Tajvannak nem a reálpolitika, és az USA ringnél tartózkodása az akadálya, hanem maga a sziget.

Teljesen mindegy, hogy a kontinentális Kína, vagy az USA próbálná meg katonai erővel uralma alá hajtani, mindkettő megkeserülné.

Tajvan szigetét nagyrészt hegyvidékek tarkítják, önmagában korlátozva a közlekedést, másrészt bombabiztos helyszíneket kínálva a kisüzemi haditermeléshez, elméletben lehetne a hadianyagot és járműveket is tárolni és mellesleg földalatti főhadiszállásokat és bunkereket is tucatjával kialakítani.

Kevés a síkság.

Minimális a partraszállásra alkalmas hely Tajvan szigetén. A Nyugati part vagy kiépített part, vagy hatalmas vizes területek vannak strand mögött, akár tavak, akár -szerintem- szisztematikusan oda koncentrált halastó / rizsföld kombók képében. A Keleti parton meg meredek sziklaszirtek merednek a magasba.

Lényegében csak Északnyugat-Tajvanon vannak olyan hosszabb strandok, amikről fel lehet fejlődni a szárazföld irányába komolyabb akadályok nélkül. Valószínűleg itt, Tajpej előterében fog megtörténni, ha megtörténik.

És a monszun éghajlat a trópusi viharokkal, a tájfunokkal megint nem a támadóknak kedvezne.

Nem 200 ezer, hanem 1 milliós hadsereggel kellene partot érni, vagy legalábbis 5 napon belül kirakodni a "hozzávaló" nehézfegyverzettel együtt. Ja és előtte több hónapos, teljesen zárt tengeri blokádot tartani, mert egy-egy bomba / hajó elleni rakéta / torpedó / akna / tüzérségi lövedék önmagában százak halálát okozhatja.

Sok műszaki járműre lesz szükségük a hídfőben. Hídvetőkre, kotrógépekre, munkagépekre. És jellemzője lesz a hídfő kiépítésének szerintem a nagyarányú gyalogos partratétele, akiknek át kell majd verekedniük magukat az első kilométereken, hogy mögöttük megindulhasson a hídfő kiépítése és gépesített erők nagyobb arányú partratétele.

Nagyon nem lesz egyszerű, bármilyen látványos is a sok hadgyakorlat a kétéltű járművekkel egy teljesen más képe lesz ennek a valóságban ahogy nézem a célba vehetető part adottságait. A beásott, és mozgó bokornak kidíszített harckocsik.

És a rakétatüzérség is az országuk közepéről kényelmesen bombázhatja a partraszállókat.

A tajvani partraszállás véres mészárlás lenne, nem pedig nehéz, de sikeres partraszálló művelet. Kis túlzással oda veszne a expedíciós erők legjava. Olyan győzelem lenne ez bármilyen idegen hatalomnak, ami után az illetőnek jó ideig tartózkodnia kell majd az erőkivetítéstől egyszerű szükségből: nem lesz meg hozzá az ereje.