Mennyivel lennének fejlettebbek az afrikai országok ha nincsenek gyarmatosítók?

Ez így egy hülye és megválaszolhatatlan kérdés, mert azt feltételezed, hogy a gyarmatosítás egyetlen alternatívája a teljes izoláció és önmagukban fejlődés lett volna. Akkor valószínűleg nem lennének sokkal előrébb, mert nem voltak meg azok a technológiai vívmányaik, amikkel kiaknázhatták volna a természeti adottságaikat.

De egy úgy-ahogy egyenlő partneri, kereskedelmi viszonyban, ahogy tették az európaiak Kínával vagy Japánnal bizony érdemi fejlődést érhettek volna el.

Ha nem lettek volna gyarmatosítók, akkor mind a mai napig úgy élnének, mint anno, oroszlánra vadászva stb.

Ha pedig nem tudták volna őket gyarmatosítani, akkor az valami olyan fejlettséget feltételez, hogy vissza tudták verni a nyugati hódítókat.

Hasonló lenne a helyzet. Talán annyi, hogy nem lennének ilyen idióta tollal behúzkodott határok, szétszakított népekkel, vegyes, összeegyeztethetetlen társadalmakkal. Európához hasonló nemzetállamok alakultak volna ki. Viszont ez nem jelentene semmilyen stabilabb hátteret.

Afrika legnagyobb gondja, hogy nincs gazdaság. Sosem volt még az alapja se. Földrajzilag nem is lehet. Nincs mezőgazdaság. Nincsenek olyan nemesített szupernövények, mint a mi mezőgazdaságunknak, ezek nélkül pedig sosem lett alapja a helyi gazdaságnak. Nyilván a középkorban ennek még nem volt annyira jelentősége, de aztán az iparosodás teljesen elmaradt, és azóta is ottragadtak. Afrika elsőszámú élelmiszere az EU-ból megmaradt felesleg felvásárlása!! Nyilván ez jelenleg éppen a gyarmati hagyaték miatt is van így. De egyszerűen az európai búza vagy liszt olcsóbb, mint helyben megtermelni valamilyen lisztes növényalternatívát. Dojcsevellének van egy jó doksifilmje erről. Szenegál pl még jó helyzetben van, mert ők nem lisztet vesznek, hanem búzát, így legalább az őrlés az Dakarban van, így legalább azon van kis spórolásuk. A legtöbb afrikai országnak azonban nincs malma sem.

Szóval visszatérve a növénynemesítésre. A gyarmati kapcsolatok miatt sokkal előrébb tart most a trópusi-szubtrópusi-szavannai élelmiszernövények nemesítése, mintha nem lett volna semmi érdekük az európaiaknak Afrikában. Ha nincs érdek, akkor nem csináltak volna semmit. Kukorica pl kiválóan van már alkalmazkodva a különböző forró és száraz éghajlatokhoz is, vannak megfelelően nemesített fajták. Jelenleg a legnagyobb gond inkább a mikroparcellák, tudáshiány, gépesítés hiánya, vetőmaghamisítás, tápanyagutánpótláshoz való hozzáférés hiánya (nincs/drága), vízhiány, klímaváltozás (aszályok, szélsőségek).

Jelenleg ez legalább van. Adott. Ha nem mentek volna oda az európaiak, akkor még ez se lenne.

Eurázsia (és később é-amerika) sikere az, hogy ugyanazokat a növényeket lehet megtermelni eredményesen az adott klímán. Afrikában ez nincs. Afrika É-D kiterjedésű, így rengeteg éghajlat van rajta,mindenhol specifikus növény és állatvilággal. Nem volt kivel kereskedni.

Szóval a semmire nem lehet építeni ipart, arra nem lehet építeni szolgáltatásokat. Nálunk európában erre megvolt a lehetőség, kialakult a túltermelés, jólét, és diverzifikálódott a gazdaság. Nem véletlen, hogy Dél-Afrika az egyik leggazdagabb Afrikában. Jó, nyilván ehhez a sok bányának is volt köze, de egyszerűen oda könnyű volt kivándorolni euróbából, mert ott is ugyanazokat lehetett termeszteni azonnal, mint otthon, tehát egy-kettőre megteremtődött az alapja a gazdaságnak. Tehát talán az a régió a gyarmatosítás nélkül is hasonló szinten lehetne akár. De ellenpéldaként ott van Zimbabwe. Ott ugye az őslqkosok visszaszerezték a hatalmat a fehérektől, elzavarták őket.... na, azóta nincs mezőgazdaság az országban. Ugyanott vannak, mint a többiek afrikában. Nincs tudás, nincs semmi, az ország visszasüllyedt a béka segge alá. Szóval hiába tudnának eredményesen termelni, nincs rá lehetőség.

Erre az eshetőségre nagyobb esélyt látok amúgy. Tehát a gyarmatosítók nélkül még ott sem lenne virágzó gazdaság, ahol amúgy pár évtized alatt ki lehetett volna építeni a további fejlődés alapjául szolgáló mezőgazdaságot, mert egyszerűen csak a kész technológiát, az eurázsiai nemesítésű növényeket kellett csak áttwlepíteni, és nem kellett új növényeket kinemesíteni.

Viszomt jelenleg Afrika a túlnépesedésben szenved. Nincs gazdaság, ami ellátná az embereket, de a segélyszervezetek folyamatosan táplálják őket. A gyermekhalandóság, fiatalkori halandóság nagyot csökkent, be vannak oltva az emberek. Csak hiába maradnak életben,nem tudnak mit tenni az életükkel. Érdekes aspektusa a dolognak ez is, hpgy mekkora segélyezést nyújtana a nyugat afrikának, ha sosem lettek volna ott a gyarmatok és az érdekeltségek.