Norvégiának, Svédországnak miért nem lettek amerikai, afrikai, ázsiai gyarmatai?

Norvégia nem volt önálló állam, csak 1905-ben lett az.

1815-ig Norvégia a Dán Kiralysághoz tartozott, Dánia rendelkezett kisebb gyarmatokkal Indiában és Amerikában.

1815-1905 között Norvégia Svédországgal alkotott uniós. Gyakorlatilag svéd fennhatóság alatt állt.

Svédország az 1620- as évektől a nagy északi háború végéig, azaz egy évszázadig európai nagyhatalom volt, de nem gyarmatosított, hanem a Balti-tenger partvidékét hódította meg (mai Finnország, Észtország, Lettország, Németországban Pomeránia, Verden, Bréma).

Nem attól függött egy ország ereje, hogy voltak-e gyarmati.

A 18-19. században Spanyolország, Portugália, Hollandia hiába rendelkezett nagy gyarmatbirodalommal, már csak másod-, harmadosztályú hatalmaknak számítottak, a Habsburg Birodalomnak hiába nem voltak gyarmatai, mégis elsőosztályú nagyhatalom volt.

Amikor a hajózási technika lehetővé tette a földrajzi felfedezéseket, a dánok, meg a svédek éppen egymással voltak elfoglalva, hogy ki uralja Skandináviát, a norvégokon, meg a finneken marakodtak egymással, illetve a svédek kijutva a balti térségben összeakaszkodtak az oroszokkal is, így késve indultak, mire észbe kaptak, a spanyolok, hollandok, franciák, portugálok, britek már komoly tapasztalatra és persze hajóhadra tettek szert. Egymással is nemegyszer összemarakodtak a gyarmatosítás közben, igen féltékenyek voltak egymásra.

Aztán ők már azt is tudták, hogy a költséges és veszélyes expedíciókból hogyan csináljanak hasznot, például a brit kelet-Indiai társaság működtette az üzletet, a hadiflotta meg asszisztált hozzá, keményen betartva a hollandoknak, a franciáknak, meg a spanyoloknak és mindenki másnak.

A skandinávok egyszerűen elkéstek a versenyben, talán az is közrejátszott, hogy északabbra vannak, ahol rövidebb a hajózási időszak a hosszabb és keményebb tél miatt, lényegében az oroszok is azért nem lettek komoly hajós nép, mert az év felében be vannak fagyva a kikötőik.