Kína világpolitikai felemelkedését szuperhatalommá az USA indította el? Két ma is élő matuzsálem politikus: Kissinger exkülügyminiszter és Carter exelnök?

Nem csak.

Kellett hozzá a kelet-ázsiaiakra jellemző mentalitás.Japán, koreai, kínai mind nagyon szorgalmas.

Az amerikai stratégia az volt, hogy Kínát és Szovjetuniót eltávolítsák egymástól.

Illetve hát volt a nyugati gondolkodásban egy olyan rózsaszín illúzió is, hogy ha az USA által irányított globalizáció és a világot behálózó szabadkereskedelem vérkeringésébe bekapcsolnak egy országot, és ezáltal abban az orszában megindul a gazdasági fellendülés, növekszik a jólét és a fogyasztás, az majd automatikusan elhozza a liberális demokrácia kifejlődését is, ezáltal az ideológiai betagozódást is a nyugati világba.

Csak hát nem ez történt.

Kína a gazdasági erősödését arra használta, hogy az USA globális hegemóniájával szemben kihívóként lépjen fel és maga is regionális hegemónná akarjon válni, tehát abban a régióban mostantól nem az USA, hanem ő diktálja azokat a kereteket és szabályokat, ami alapján abban a régióban az országok kereskednek és együttműködnek.

Ehhez óriási ipari termelési kapacitást épített, az ipari kapacitást kihasználva pedig erős hadsereget épített, próbálja a kereskedelmi partnereit rábírni, hogy az ő pénznemében kereskedjenek, ugyanúgy nyomásgyakorlásra használja a gazdasági erejét, stb.

Bizonyos szempontokból tehát hasonló úton jár most, mint az USA által bejárt, globális hegemóniához vezető út.

Akkor a Brit Birodalom volt az aktuális USA, az USA pedig az aktuális Kína.

"Kérdés hogy egy hibrid komcsi rendszer le tudja -e győzni?

SZU-nak nem sikerült pedig 40 évig volt erős versengés."

A Szovjetunió végzete épp a komcsi gazdasági modell, a tervgazdálkodás erőltetése lett.

De Kína nem ilyen. Kínában egy alapjaiban véve is piaci, kereslet-kínálat alapú működés van, az árupiacon is, a munkaerő-piacon is.

Ők nem voltak olyan csökött, makacs barmok, mint a szovjetek, rájöttek, hogy tervgazdálkodás nem működik, el is hagyták.

Kínában a kommunizmus kb. annyiban nyilvánul meg, hogy ideológiai értelemben jóval szorosabb kontroll alatt van a társadalom, mint egy liberális demokráciában.

Kína a legtöbb korban "szuperhatalomnak" számított az adott kor mércéi szerint.

Ez a szerepe akkor változott meg, amikor az ópiumháborúk idején gyakorlatilag kifosztották.

Arrafelé a mai napig úgy gondolják, hogy csak a világ ópiumháborúkat megelőző eredeti rendje áll helyre, amikor Kína követeli a helyét a világgazdaságban. És már nem csak mint olcsó bérmunkás ország.