Kezdőoldal » Politika » Külföldi politika » A Trianoni határok meghúzása...

A Trianoni határok meghúzása a korabeli Magyar átlagembernek is felelőssége? (identitásváláság? )

Figyelt kérdés

Üdv!


A Trianoni határok meghúzása a korabeli Magyar átlagembernek is felelőssége?


Károlyi Mihály, Linder Béla felelőssége már "lerágott csont", és sokan sokszor sokféleképpen elemezték már.

A Magyar nép felelősségére lennék kíváncsi.


Vajon gyenge identitás, identitáshiány is okozhatta a katasztrófa ilyetén mértékű kiterjedését és elhatalmasodását? Gondolok itt többek között arra, hogy alig volt katonánk még Kun Béla alatt is, ki önkéntesen jelentkezett volna határokat védeni. (Előttük komolyabb kísérlet nem is volt a kisantant megállítására.


A Osztrák-Magyar Monarchia 9M. embert sorozott be az I.Világháború alatt (ebből 7,8M volt konkrétan a harcoló alakulatok létszáma. Ezen belül csak a Magyar Királyság területéről 4 Millió volt a háborúban résztvevő katonák száma 1914-1918 között.


Óriási számok, ehhez képest pl: a vöröshadsereg Csehek ellen felvonultatott létszáma 100,000 fő volt, ami a románok elleni fellépés idejére (vitatott számok) kb: 53 ezresre apadt. Összehasonlításképpen: a kicsiny Albánia rendelkezett 50,000 fős hadsereggel a háború tetőfokán.



Felmerül a kérdés, a Magyar társadalom túlnyomó ennyire szét volt esve, ennyire nem foglalkoztatta országának sorsa?


Ahogy "Paraszt Péter" és "Proletár Pál bácsi is mondotta: "leszógáltam ín mán a császárnak 4 ívet, hagyjanak engem mán békít!"


Bezzek a Románoknál Cseheknél Szerbeknél háborús nehézségeik ellenére sosem volt ilyen széthúzás, meg is sikerült szerezniük amit akartak.



Szerintetek felmerül-e a korabeli magyar társadalom (identitásválság a rothadó Monarchiában) felelőssége is ebben?


Mind a bal mind a Jobb oldali gondolkodók véleményére egyaránt kíváncsi vagyok.



2013. szept. 12. 15:48
1 2 3
 1/24 anonim ***** válasza:
Már nem azért de 1921re már több millió katona halt meg európában, majd biztos kedve lett volna egy újabb háborúra bárkinek is...
2013. szept. 12. 15:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/24 A kérdező kommentje:
Milyen újabb háborúra? Szerbek Románok Csehek nem unták meg, mert -velünk ellentétben- ők jól tudták h. most életükben először tényleg róluk, és jövőjükről van szó, nem a császár álmainak megvalósulásáról mint 1914-ben.
2013. szept. 12. 15:56
 3/24 A kérdező kommentje:
Az 1921-es dátumot sem értem, hiszen a tragikus történések időpontja 1918 vége 1919 nyara. 1921-re már kész helyzet volt.
2013. szept. 12. 15:57
 4/24 anonim ***** válasza:
Magyarország már régóta tele volt etnikai, nemzeti feszültségekkel, a szétesés előbb-utóbb bekövetkezett volna. És amikor magyar átlagembert írsz, akkor ott nagyon nagy számban voltak nem magyarok is.
2013. szept. 12. 16:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/24 anonim ***** válasza:

Nem volt (magyar) ember, aki elhitte volna, hogy felszabdalhatják Magyarországot.

Annyira természetesnek vették, hogy Magyarország része Komárom, Kassa, Pozsony, Nagyvárad, Kolozsvár, Újvidék stb, mint ma Pécs, Debrecen, Miskolc, Győr, Székesfehérvár.


Ha ma, 2013-ban azt mondanád egy debreceninek, hogy fogjon fegyvert, mert holnap a románoké a város, szerinted mit felelne?


Elárulom: a képedbe röhögne.


Mint ahogy az utca embere Debrecenben legyint a román soviniszták jelszavára: "Dnyesztertől a Tiszáig!"


Akkor is ment a román propaganda, hogy egész Erdély román lesz, legyintett rájuk mindenki, mondván a kecsketoszó hegyi oláhok mit pattognak, még egy normális országuk sincs...

2013. szept. 12. 16:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/24 A kérdező kommentje:

Én most a "magyar átlagemberről" beszélek, nem az etnikai kisebbségekről. Hiszen ha a nemzetiségeket is beleértem volna, akkor csak "Magyar állampolgárokat" írtam volna.


Honnan veszed hogy a kisebbségek el akartak csatlakozni ? Tudtommal a kisantant erők erősen tiltakoztak nemzetközi szintereken arról hogy nemzetközi ellenőrzés mellett bármiféle demokratikus választásokat tartsanak a vitatott területek felől. (Talán mert nem bíztak a saját kisebbségeikben?) Egyetlen népszavazás volt csak, a Sopron környéki, ahol antant katonák felügyeletével, általános titkos egyenlő szavazáson szavaztak a vitatott területek hovatartozásáról, minden szavazókört antant tiszt felügyelt, az ülnökök pedig egyenlő arányban voltak képviselve minden helyi etnikumból) Tehát népszavazás, legitimáció nem volt a döntés mögött, így tényszerűen nem is beszélhetünk arról hogy a kisebbségek mit szerettek volna, mert ez nem tényszerű adat így.

2013. szept. 12. 16:09
 7/24 anonim ***** válasza:
45%

Nincs felelőssége. A közembereknek ilyenfajta politikai döntésekben ott és akkor soha nincs felelőssége, mert tetszőleges cselekvésük sem befolyásoló tényező. Konkrétan és 1918 őszén Károlyi Mihálynak sincs felelőssége, csak néhány eszement ezt nagyon szeretné (nagyon nem szeretik annak felemlegetését, hogy a jelen lévő francia Antantvezetés egyértelműen Károlyi tudtára adta, ha fegyverrel lépnek fel, az akkor tervezett határokból is veszíteni fognak - büntetésül. Pontosan ez - a cselekvésképtelenség megállapítása - volt a fő aok, hogy Károlyi átadta a kormányt - ismeretei szerint azoknak, akik nála többet tehettek. Más kérdés, hogy nem tehettek többet.)

Felelőssége van a nagyhatalmaknak, akik holmi nemzetállami bűvöletben ismeretek nélkül döntöttek. Mentségükre az szolgál, hogy a világháború után új hatalmi rend alakult ki, márpedig a nagypolitika mindig egy nagyobb térség politikai egyensúlya és nem emberi érzelmek mentén dönt.

Felelőssége van a magyar arisztokráciának visszamenőleg legalább 200 évre, a korábbi magyar politikai vezetésnek, így Kossuth Lajosnak, mert évszázadokon át a nemzetiségeket kisemmizték, jogaiktól megfosztották, ezzel alapot teremtve az új (világháború utáni) helyzetben, hogy "visszaüssenek". Ez esetben már érdektelen, hogy formális joggal-e, vagy anélkül, mert az elnyomatás revansát akkor a nagyhatalmak támogatták.

De egyik felelősség sem lehet abszolút. Ez körülbelül úgy értendő, hogy rossz helyen voltunk rossz időben, az eseményeket akkor már nem lehetett volna befolyásolni.

Utóbb az is kiderült, hogy rossz ötlet volt a franciák által utált Apponyit küldeni, de ha a legnépszerűbb embert küldte volna Horthy, legfeljebb néhány falut tudott volna nyerni.

Továbbá - bár nem emberi, de - felelőssége van a földrajzi etnikai eloszlásnak. A nagyhatalmak birtokában voltak az 1910-es népszámlálás adatai. Néhányan ismerték is. Azok sem Nagy Magyarország visszaállítása mellett szóltak.

2013. szept. 12. 16:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/24 anonim ***** válasza:
A nemzetiségek közül több is el akartak szakadni (föderációt akartak), ami igazából még a monarchia idejében indult. Amúgy a magyar lakosság a teljes lakosság 20%-a volt az országban.
2013. szept. 12. 16:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/24 A kérdező kommentje:

20%-ot az oviban hallottad? Vagy az Egész O-M Monarchiára érted? (Az osztrák-Magyar monarchia personalunió volt, közös ország tehát nem létezett. A Personalunióknak a történelem során mindig egy volt a diplomáciájuk, és létezett egyesített fegyveres erejük is. Ettől még nem voltak egyesített államok vagy országok!)


Tudtommal az 1910-es népszavazás 54%-ot mondott magyarnak a Magyar Királyság területén (horvátokat nem számítva)


De még mindig nem értem, hogy hol a bizonyíték hogy a nemzetiségek többsége el akart volna szakadni? Vajon ha ennyire biztosak voltak a támogatottságukban a kisantant vezetők, akkor miért tiltakoztak foggal körömmel minden antant felügyelete alatt álló demokratikus népszavazási kísérlet ellen a vitatott területek megyéiben?

Tényszerűen csak egy demokratikus plebiscitum, népszvazás mutatta volna meg azt hogy kik mely területek és milyen mértékben lettek volna képesek elszakadni saját akaratukból (Wilsoni népek önrendelkezési elve ezért nem valósulhatott meg, és az USA ezért nem is írta alá)



De térjünk vissza az eredeti kérdésre: A korabeli (1918-1919) Magyar társadalom, MAgyar átlagember felelősségére.

2013. szept. 12. 16:24
 10/24 anonim ***** válasza:
-> 10/50 millió fő.
2013. szept. 12. 16:40
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!