A tengerpart mennyire jelentős gazdaságilag, milyen előnyökhöz képes juttatni egy országot?

Szeritnem 3 fő tényező van:

1) Turizmus. Nagyban függ attól, hogy milyen a tengerpart, mekkora, hol van, stb. Ez elég jelentős, mert bár a GDP-t nem befolyásolja szignifikánsan, a külkereskedelmi mérlegben nenm mutat rosszul a behozott pénz.

2) Lokálisan sok ember megélhetését biztosítja halászat, hajóépítés, stb formájában. Ez a legkisebb jelentőségű, hiszen gazdaságilag majdnem mindegy, hogy valaki almát termel vagy halászik.

3) A világ árukereskedelmének döntő többsége tengeren át zajlik, így ebből rengeteg hgaszna van a vilég kikötőinek. Azonban ennek a tenger csak egy szükséges feltétele, hiszen ha nincs kereslet, illetve termelés, amit ki kell szoláglni, akkor ninc smivel kereskedni, és nem lesz a kikötőnek haszna.

Az óceánnak is van tengerpartja? :D

Az igazából nem lényeges, hogy tenger vagy óceán. Turisztikai szempontból az érdekes, hogy milyen a vízhőmérséklet és az éghajlat. A horvát tengerpartra lehet szezonális turisztikai üzletágat építeni, az Északi-tengerhez már nem nagyon.

A tengerpart lényege talán csak a turizmus szempontjából lényeges, logisztikai szempontból szerintem előnyösebb a kontinentális part, mint a szigetország. Egy szigetország csak a saját kereskedelmi igényeit elégíti ki, egy kontinentális parton lévő ország meg a környező tengerparttal nem rendelkező országok igényeit is kiszolgálja és ebben nagy lóvé van. Szlovénia gyakorlatilag ezen kaszál.

Közép-Európából nézve a tengeri szállítmányozási irányok eléggé kettéosztottak. A keleti forgalom ( Kína, Japán, Tajvan, Korea stb..) a szlovén és olasz kikötőkön érkezteti az áruját a közép-európai régióba, a nyugati irányokból leginkább a holland és német kikötőkbe érkeznek az áruk.

Szlovéniának max 45km tengerpartja van, egy nagy kikötővel Koperban. A kikötőben csak pár száz ember dolgozik, de közvetve közel 20 000 embernek ad munkát a kikötő környékén és ebben nincsenek benne az áruforgalom lebonyolításához szükséges nem szlovén emberek. Ide érkezik az ázsiai konténerforgalom jelentős része, ahonnan ellátják Ausztriát, Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot, részen Horvátországot, Ukrajnát, Szerbiát stb.. Ez nagyságrendileg 6-800 000 konténert jelent évente.

Ha ugyanez a kis két milliós ország egy szigetország lenne, akkor ennek a forgalomnak legfeljebb a huszadát tudná lebonyolítani, jobb esetben.

A halászat az egy egész évben folytatható tevékenység, ami kb konstans bevételt hoz. Ha a helyi fogyasztásra halásznak csak, akkor az egy szűkebb réteg megélhetését biztosítja.

Szerintem gazdaságilag nem a part mérete a befolyásoló tényező, hanem az ország fekvése. Szomáliának hiába van tízszer akkora tengerpartja, ha nem megy vele semmire...