Kezdőoldal » Politika » Külföldi politika » A magyar hogyan vált ilyen...

A magyar hogyan vált ilyen lúzer nemzetté és miért utál minket egész Európa?

Figyelt kérdés
Nem rég hallgattam meg Varga Miklós: Európa című számát ( https://www.youtube.com/watch?v=BeSCX85w4P0 ) és csak spontán eszembe jutott, hogy valójában nekünk semmi okunk nem lett volna egy ilyen számot írni, hiszen - tetszik vagy sem - a magyar nem teljes értékű európai nemzet. Eleve a lengyeleken kívül senki nem csíp minket (de az a kapcsolat is inkább aféle idejétmúlt romantikázás a magyarok részéről), viszont egy olyan nagy nemzet sincs a nyugati világban aki hagyományosan jó viszonyt ápolt volna velünk a történelem során aféle "spanként". A románoknak mindig ott voltak a franciák, a cseheket mindenki elég korrekt népnek tartja, főleg német nyelvterületen, Lengyelország kvázi az USA hagyományos igazi szövetségese, a horvátok/szlovénok is kivívták a nyugatiak empátiáját főleg a délszláv háborúban, az albán lobbinak különösen nagy súlya van nyugaton (pl. a fél svájci válogatottat is ők alkotják), a szerbeket pedig lehet bunkóknak tartják sok helyen, de semlegesen tisztelik őket. Belőlünk viszont már akkor hülyét csináltak és lenéztek, amikor még viszonylag virágzó kultúrával és diplomáciával rendelkeztünk az Osztrák-Magyar Monarchia idején. Külön nevetséges, hogy még a vesztes osztrákok is kaptak tőlünk területeket. A mostani helyzet pedig no comment, azt hiszem nem is kell nagyon ecsetelni (Orbán, Putyin se****alás, eu-s pénzek lopása, nulla jogállam), de akkor is furcsa, hogy idáig jutott egy nemzet, hogy egyedüliként egy "nem közéjük való" népként gondoljanak rá. Nem lehetséges, hogy azért nem bír minket senki sem, mert Európában a magyar az egyedüli nemzet, aminek a nyelve egy nagy nyelvcsaládhoz sem tartozik (szóval nulla kulturális kötődés sincs senkivel) és esetleg ezt még megspékeli az a tény is, hogy az idegennyelv tudásunk is híresen sz**?

2019. jan. 1. 20:20
1 2 3 4
 21/39 anonim ***** válasza:
0%

Aha...felfogtad, de azért megint előjössz azzal, hogy ajnározom a nyugatot.

Bocs, de nem sok értelmét látom a szellemi párbajnak egy fegyvertelen emberrel szemben.

2019. jan. 4. 18:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/39 anonim ***** válasza:
82%
Hogy meg mindig nem megy az erto olvasas vagy felfogtad hogy mi az ajnarozas es alazas..merthogy mindketott muveled a nyugatot ajnarozod a sajat nemzeted alazod...habar lehet hogy csak magyarul beszelo idegen vagy....
2019. jan. 4. 21:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/39 anonim ***** válasza:
0%
Attól, hogy kényszeresen ismételgetsz egy baromságot, az még baromság marad...
2019. jan. 5. 07:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/39 anonim ***** válasza:
79%
Szambolvetted ki a szot inkabb koncenralj a szovegertelmezesre....
2019. jan. 5. 15:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/39 anonim ***** válasza:
84%

#Wbiker, 14, 16, 18:

„Sem ő, sem te.”

Mivel nem én tettem fel állító kérdést, így nem tudom, miből gondolod, hogy én el szeretném ezt dönteni. :)


„Ezt eldönti a nemzetközi megítélésünk. Másodlagosként kezelnek minket.”

Kik? Mi alapján? Ha vitázni szeretnél, érdemes lenne konkrétumokat és forrásokat hozni, hogy esetleg komolyan lehesen venni, amit írsz.


„Ergo más döntött a fejünk felett, mint mindig. Mi meg hagytuk. Már hogy a francba ne tehetnénk róla?”

Én nem hagytam. Ti miért hagytátok? Egyébként Magyarország akkori miniszterelnöke, Tisza István szintén ellenezte a háborút. Csak sajnos a Monarchia közös ügyeiről nem ő döntött személyesen. Ezért meg lehetne ugyan az 1867-es kiegyezést okolni (mert az egész arra vezethető vissza), csak nem érdemes, mivel akkoriban a kiegyezés volt a legjobb, amit racionálisan el lehetett érni. Ha valaki ismeri a történelmet, akkor tudja ezt.


„Ergo, nem szerettek minket...”

A kérdés szempontjából nem számít, hogy az adott kisebbségek szerettek-e vagy sem. Azt kellett volna bizonyítani, amit a kérdező állít, jelesül, hogy „egész Európa” utál minket. Vagy azt, hogy „lúzerek” lennénk, de ez egyik mellett sem bizonyíték.


„Viszont történik valami annak érdekében, hogy eltűnjön a fidesz?”

Történik elég sok minden.


„Nem bizinyították, csupán van egy ilyen elmélet is.”

Javaslom, olvass utána pl. Fehér Krisztina munkásságanak, vagy akár Angela Marcantonio finnugor nyelvcsaláddal kapcsolatos írásainak. Meg annak is, hogy miért használunk statisztikát a tudományos kutatásokban, és mit mondhatunk a statisztikával alátámasztott eredményekről.


„Amit sokadjára kérdőjeleztek meg. Utóbb alig pár hónapja.”

Mivel konkrétumot megint nem írsz, így gyanítom, hogy arra gondolhatsz, hogy a legújabb genetikai kutatások CÁFOLTÁK (nem megkérdőjelezték) a NÉP (és nem a nyelv) finnugor EREDETÉT (és nem a rokonságát). Természetesen a nyelvrokonságra ennek semmilyen kihatása nincs. Amely mellesleg szilárdan áll, viszont a tudomány legújabb eredményei alapján szinte biztos, hogy ez a rokonság nem kizárólagos a finnugor nyelvekre, és finnugor nyelvcsalád sincs (mivel a kategória nem valid, bár mondjuk soha nem is volt bizonyítva, hogy az lenne). De utaltam is erre, csak ez a mondatnak pont abban a felében volt, amit lefelejtettél.


„Igaz, hogy pár generáció török uralom alatt élte le az életét, de mit számít az a párszáz év ekkora időtávlatból, igaz?”

Nem világos, hogy mire akarsz kilyukadni. A török uralom nem terjedt ki az ország egészére. És csak átmeneti állapot volt. Annak a pár generációnak sajnos valóban nem volt mindegy, de senki nem is mondta, hogy az volt.


„Összemosol két témakört.”

Nem mosok össze semmit semmivel. Világosan elkülönítettem az egyes aspektusokat. Az, hogy te mit szeretnél ebbe belemagyarázni, azt meg szerintem még te magad sem tudod (nem véletlen, hogy konkrétumot nem írtál, mert nem tudtál).


„Arról nem beszélve, hogy mindig ült valaki a nyakunkon.”

Minden országnak ül valaki a nyakán (még az USA-nak is meg az EU-tagállamoknak is), csak vannak, akik ezt nem veszik észre.


„Kihagytam valakit?”

Az EU-t meg az USA-t pl.


„Egy nemzet akkor dicső, ha megáll a maga lábán, kiáll magáért.”

Pont, mint a magyarok.


„Mi mit csináltunk? Behódoltunk, akinek csak lehetett.”

Nem. Érdekes, hogy soha senki nem tudta 100%-osan kiterjeszteni a magyarokra a befolyását. Mivel a magyarok soha nem hódoltak be senkinek. A tatárok összesen 1 évig "ültek a nyakunkon", de a Dunántúl nagy falat volt nekik, és végül dicstelenül hazakullogtak. A törökök nem tudták elfoglalni soha az ország teljes területét, pedig sokan a kezükre játszottak (pl. a kedves "szövetségeseink" Nyugat-Európából). Sajnos utána az egyesített európai sereg az osztrák csásár kezére játszotta az orszéágot, amivel önerőből nem bírhattunk. De nem nyugodtunk bele soha. Tudod: 1703, 1848 (amit csak orosz segítséggel tutak leverni az osztrákok, önerőből nem). Az orosz uralomba szintén nem nyugodtunk bele. Tudod: 1956 (amit az egész világ csodált, bár ismért mindenki magára hagyott minket). De annyit azért sikerült elérni, hogy nálunk azért jóval puhább diktatúra alakult csak ki, mint mondjuk Romániában vagy az NDK-ban. Soroljam még?


„A tehetségeinkből ki profitált? A nyugat, kezitcsókolom.”

Nem a nyugat. A VILÁG. Beleértve minket is. Vagy keleten nem használnak golyóstollat, esetleg számítógépet? Nem szednek C-vitamint? Vagy nálunk nem használják ezeket? A globalizáció korában egy találmányból soha nem egy ország profitál. Ma is hiába találnak fel valamit mondjuk az USA-ban, pár év, és Kínában elkezdik gyártani ugyanazt negyedannyiért... És majd mindjárt jön valaki, aki felteszi a kérdést, hogy az USA hogy vált ilyen lúzer nemzetté, hogy hagyják a kínaiknak, hogy ellopják a technikát, sőt, a kínaiak meg miért váltak olyan lúzer nemzetté, hogy ellopják más techniákját és ráadásul nem is kérik meg kellően az árát. Érted, mit akarok ezzel mondani?


„Tehetséges nemzet voltunk, de balf..sz. És ez ma sincs másként.”

A tehetség nyilvánvaló. A másik felét meg csak a magad nevében, ha kérhetem.


„Az az ostoba, aki ezt tagadni igyekszik.”

Az a bibi, hogy az objektív felmérések alapján rendre jól szerepelünk nyelvtudás terén (ez olyan tény, aminek bárki utánanézhet, ostobaság tagadni). Ez különösen annak fényében szép eredmény, hogy valóban sokáig csak oroszt lehetett tanulni.


„És azóta sem tapasztalható érdemi javulás. A most felnövő generäció már lassan megbillenti a mérleg nyelvét”

Azt ugye érzed, hogy ezen 2 mondatod között súlyos (illetve inkább feloldhatalan) ellentmondás van? :)


„És bizonyára mindenkinek komoly érdeke fűződött ahhog, hogy letagadja a tudását.... Mire jó ez a makacs tagadás?”

Nem. Világosan leírtam a linkelt hozzászólásomban, hogy nálunk valamiért azt égetik az emberek fejébe, hogy „akkor beszéled a nyelvet, ha van nyelvvizsgád, de lehetőleg felsőfokú”. Külföldön meg ha valaki tud kérni egy sört egy adott nyelven, akkor ő úgy veszi, hogy ő azt a nyelvet már „beszéli”. Ezért nincs értelme az önbevallásnak. De szerintem te is tudod ezt, csak kötekedsz. Szerinted az iskolában mire adják a diáknak a jegyet, megkérdezik, hogy „hányasra tudod az anyagot, fiam?”, és ha azt mondja, 5-ösre, akkor beírják? Hát nem. Csak nálunk lehet, hogy még lenne is olyan diák, aki bevallaná, hogy nem készült fel 100%-ban, bizonyos más országokban meg mindenki lazán rávágná, hogy 5-ösre. Hogy melyik jobb, azt mindenki maga döntse el. Bár ma már sokan azt mondják, hogy aki becsületes, az "lúzer". Én meg másképpen látom.


„Aha...és hogy is folyik ez a felmérés? Mekkora célcsoport bevonásával? Milyen módon?”

Nagyobb mintán, mint ahányon a lobogtatott önbevallásos felmérésnél történt. Nyelvi felmérő kitöltésével. Ilyen indikátor pl. az ún. „english proficiency index”, amely alapján Magyarország a „high proficiency” kategóriába került. Mellesleg magad is nyugodtan utánanézhettél volna, ha nem csak kötekedni akartál volna, minden ehhez szükséges információt linkeltem. A görögök, szlovákok, spanyolok, franciák, olaszok meg mögöttünk végeztek pl. (pedig itt nem külföldiek előtt kellett beszélni még a franciáknak sem). Csak mondom. Pedig az önbevallásos felmérés alapján milyen jól álltak... Ez a felmérés sem tökéletes, meg nem is reprezentetív, de legalább nem önbevallás, és ráadásul még a mintája is sokkal nagyobb, mint a hírhedt EU-s felmérésnek. Ja, és sokkal újabb is. És egyébként az én tapasztalataim alapján is jóval közelebb áll a valós helyzethez, mint az EU-s felmérés. Remélem elégedett vagy a válasszal. Az már rég rossz, ha te egy 7 éves, egyszeri önbevalláson alapuló felmérést komolyabban veszel, mint 1-2 éves objektív tesztek eredményeit, amelyet ráadásul pár évente újra elvégeznek.


„A francia beszéli az angolt. De külföldi előtt nem hajlandó megszólalni. Mondd, hogy én mondtam.”

Ha nem szólal meg (tehát nem beszél) az adott nyelven, akkor nem beszéli. Ha te elmész szóbeli nyelvvizsgára, de szégyellsz ott megszólalni, amikor bezsélni kellene, akkor megbuksz (pont azért mert nem beszéltél). A nyelvhasználatnak meg pont az lenne az egyik legfontosabb célja, hogy külföldiekkel beszélgessen az ember. Ha valaki nem hajlandó erre, akkor a gyakorlatban nem képes a nyelvet megfelelően használni. Az, hogy olvasni tud mondjuk az adott nyelven, az jó és dicséretes, de az illető nem minősül komplex nyelvhasználónak, mivel nem képes külföldiekkel szóban kommunikálni.


„A válaszod tehát nagyrészt tévedésekből és érvelési hibákból épül fel.”

Kár, hogy egyetlen példát sem sikerült mondanod, ami megállta volna a helyét. Meg az is kár, hogy az én válaszomat a többség hasznosnak találta, ellentétben a tiéddel. Ergo ezt inkább a tükör előtt javaslom mondogatni.


„Úgy veszem észre, a gyk újabban a nehéz felfogású, mindenáron ellwnkwzni akaró userek gyűjtőhelyévé vált.”

Ebbe ugye magadat is beleértetted? Mert a 14-es hozzászólásod alapján leginkább te vagy ilyen. :) Amiket meg a 16-osban meg a 18-asban másnak címzel, azok leginkább számodra lennének megszívlelendők. Elég ijesztő, hogy olyan valaki, aki mások egész hozzászólását félreértelmezi, meg akinek egyetlen helytálló érve sem volt, írja másokról, hogy nehéz felfogásúak. Nem az a baj, hogy szeretsz kötekedni, hanem az, hogy az ehhez szükséges érveléstechnika már nincs meg. De szerencsére azért vannak még értelmes emberek is a GyK-n.

2019. jan. 5. 18:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/39 anonim ***** válasza:
0%
Szeretem, amikor valaki szövegèrtelmezèst kèr számon nulla szövegèrtelmezèssel...
2019. jan. 5. 19:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/39 anonim ***** válasza:
0%
Azt még jobban szeretem, amikor ostoba emberek lepontoznak. Tökéletes bizonyítéka az érvtelenségnek valamint annak, hogy egyesek nehezen viselik el, ha szembe kell nézni az önámító hazugságaikkal. Csak rajta! 🙂
2019. jan. 5. 20:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/39 anonim ***** válasza:
0%
Köszönöm a néma beismerést! 😉 Erősíts rá még egyszer az érvtelenségedre kérlek! Nullázd ki ezt is!
2019. jan. 5. 21:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/39 anonim ***** válasza:
0%

Bőbeszédűkém!


"Mivel nem én tettem fel állító kérdést, így nem tudom, miből gondolod, hogy én el szeretném ezt dönteni. :)"


Ki mondta, hogy el szeretnéd dönteni?



"Kik? Mi alapján? Ha vitázni szeretnél, érdemes lenne konkrétumokat és forrásokat hozni, hogy esetleg komolyan lehesen venni, amit írsz."


Nem érdekel, hogy te mit veszel komolyan. Olvass nemzetközi sajtót, kövesd a világpolitikát! Ha szerinted minket egyenlő partnerként kezelnek, akkor nagyon nem egy mozit nézünk.



"Én nem hagytam. Ti miért hagytátok?"


Kérdezd azoktól, akik hagyták.


"Egyébként Magyarország akkori miniszterelnöke, Tisza István szintén ellenezte a háborút. Csak sajnos a Monarchia közös ügyeiről nem ő döntött személyesen."


Na ja. És miért volt monarchia?



"Ezért meg lehetne ugyan az 1867-es kiegyezést okolni (mert az egész arra vezethető vissza), csak nem érdemes, mivel akkoriban a kiegyezés volt a legjobb, amit racionálisan el lehetett érni. Ha valaki ismeri a történelmet, akkor tudja ezt."

1: kiegyezés helyett nyugodtan használhatnánk a "megalkuvás" kifejezést.

2: most arról a történelemről beszélünk, amit mindenki úgy ír át, ahogy a szájíze megkívánja?



"A kérdés szempontjából nem számít, hogy az adott kisebbségek szerettek-e vagy sem."

Kisebbségek....ne nevettess!

Mellesleg hogy a francba ne számítana? Erről volt szó.



"Azt kellett volna bizonyítani, amit a kérdező állít, jelesül, hogy „egész Európa” utál minket. Vagy azt, hogy „lúzerek” lennénk, de ez egyik mellett sem bizonyíték."


Ó, bocsánat. Akkor finomítom a kérsező helyett. Nem egész Európa, csak a nagy része és nem utál, csak lenéz. Így jó?



"Történik elég sok minden."

Persze. Sok minden történik. Vajon melyik alkalmas arra, hogy eredményt is hozzon? Szólok ismét: harmadik fidesz kétharmadnál járunk.



"Javaslom, olvass utána pl. Fehér Krisztina munkásságanak, vagy akár Angela Marcantonio finnugor nyelvcsaláddal kapcsolatos írásainak."


Szuper. Leírták a kutatásuk eredményét. És?


"Nem világos, hogy mire akarsz kilyukadni."


Ha nem világos, akkor olvasd viasza a "nagylelkű" mobdatod, amire ezt válaszk3nt írtam!


"Nem mosok össze semmit semmivel."


Te ezt állítod. Ém az ellenkezőjét.


"Az, hogy te mit szeretnél ebbe belemagyarázni, azt meg szerintem még te magad sem tudod"


A "szerintem" nwm releváns, így a legritkább esetekben sem szokott érdekelni.



"Minden országnak ül valaki a nyakán (még az USA-nak is meg az EU-tagállamoknak is), csak vannak, akik ezt nem veszik észre."


Tényleg?



"Pont, mint a magyarok."


Mikor álltunk ki magunkért? Mikor tudtunk magunk boldogulni? Ne nevettess már!



"Nem."


Tagadás, tagadás, tagadás...


"Érdekes, hogy soha senki nem tudta 100%-osan kiterjeszteni a magyarokra a befolyását."


Na igen, roppant érdekes. Arra mégis elég volt, hogy sose legyünk a magunk urai.


Kezdjük megint azt a játékot, amit a törököknél már elsütöttél.


Mivel a magyarok soha nem hódoltak be senkinek."



"Nem a nyugat. A VILÁG. Beleértve minket is. Vagy keleten nem használnak golyóstollat, esetleg számítógépet? Nem szednek C-vitamint? Vagy nálunk nem használják ezeket?"



Mellébeszélsz. Én arról csiripelek, hogy ezek a találmányok a magyaroknak sosem hoztak igazán hírnevet. Volt, amit nem is itthon szabadalmaztattak. Neumann Jánost el se fogadtuk magyarként. Elüldöztük a feltalálóinkat. Érted? Mi! A saját honfitársai!



A Béres cseppet itthon évekig kapni sem lehetett. Beiltották. Majd megkaptuk külföldről. Magasabb áron.

C vitamin detto. Soroljam? Nem arról beszélek, hogy elérhetők-e végre itthon is. Arról, hogy ki profitált ezekből? Ha úgy jobban tetszik, kinek hozott hírnevet, kinek hozott bevételt?


Az USA példa ismét sántít. Ne kwverjük ode se a jelenkort, se azt, ha egy találmányt kiviszünk valahova, hogy olcsó munkaerővel állíttassuk elő.

Ez nemes egyszerűséggel ferdítés.



"A tehetség nyilvánvaló."


"A másik felét meg csak a magad nevében, ha kérhetem."


Kérd. Attól még igaz.



"Az a bibi, hogy az objektív felmérések alapján rendre jól szerepelünk nyelvtudás terén (ez olyan tény, aminek bárki utánanézhet, ostobaság tagadni)."


Aha...ismerjük az "objektív" felméréseket, ezhel máshol próbálkozz!



"Azt ugye érzed, hogy ezen 2 mondatod között súlyos (illetve inkább feloldhatalan) ellentmondás van? :)"


Nem. Semmi ellentmondás nincs. Jelenleg még szarul állunk. De van egy generáció, ami már lassan javítja ezt a helyzetet. Hol ebben az ellentmondás?



"Nem. Világosan leírtam a linkelt hozzászólásomban, hogy nálunk valamiért azt égetik az emberek fejébe, hogy „akkor beszéled a nyelvet, ha van nyelvvizsgád, de lehetőleg felsőfokú”."


Újabb baromság. Azt azért ne nevezzük nyelvtudásnak, ha valaki max annyit tud, hogy köszön és elköszön. Esetleg meg tudja kérdezni, hol a mosdó, meg a vasútällomäs. Egy legalább 300 szóból álló szókincs alatt ne beszéljünk nywelvtudásról! Mert ismét magunkat ämítjuk, mind rendszerint.



"Szerinted az iskolában mire adják a diáknak a jegyet, megkérdezik, hogy „hányasra tudod az anyagot, fiam?”, és ha azt mondja, 5-ösre, akkor beírják? Hát nem. Csak nálunk lehet, hogy még lenne is olyan diák, aki bevallaná, hogy nem készült fel 100%-ban, bizonyos más országokban meg mindenki lazán rávágná, hogy 5-ösre."

Hát persze. Ha te mondod...



"Nagyobb mintán, mint ahányon a lobogtatott önbevallásos felmérésnél történt."


Aha...hogy välasztották ki a célcsoportot? Mi volt az elvárt szint? "Ein bier bitte?"


"Ha nem szólal meg (tehát nem beszél) az adott nyelven, akkor nem beszéli."


A "nem tud", azonos a "nem hajlandó"val?



"Ha te elmész szóbeli nyelvvizsgára, de szégyellsz ott megszólalni, amikor bezsélni kellene, akkor megbuksz (pont azért mert nem beszéltél)."


És ez hogy jön ide?



"Meg az is kár, hogy az én válaszomat a többség hasznosnak találta, ellentétben a tiéddel."


Újabb áldozat, aki a gyk haszossági mutatójától élvez el...


1: häny ilyen agyament témát és agyament válaszolót mutassak neked, akik 80% körüli hasznosságot mutatnak, miközben két tőmondatot sem tudnak leírni?

2: szerinted egy farkas milyen ítéletre számíthat olyan bíróságon, ahol malac a bíró és nyúl az ügyész?


Nem célom a gyk-n senkivel vitázni. Sem a hely, sem a körülnények, sem a személyek nem alkalmasak rá. Egy célom van: rämutatni, hogy a fejekben rózsaszín köd van. Ennyi a célom. A köd eloszlatása nem az én dolgom.

Lehet a történelmünket dicsőnek beállítani, de amíg arra sem vagyunk képesek, hogy önkritikával szemléljük a múltunkat, miért csodálkozunk a jelenünkön? Ha neked jó a tagadás, tedd.

2019. jan. 6. 09:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/39 anonim ***** válasza:
80%

#29, Wbiker:

„Bőbeszédűkém!”

Mondja az, aki az utolsó 9 hozzászólás közül egymagában 6-ot írt...


„Ki mondta, hogy el szeretnéd dönteni?”

Mivel nekem címezve írtad, hogy nem én fogom eldönteni, így egyértelműen arra céloztál.


„Olvass nemzetközi sajtót, kövesd a világpolitikát.”

Követem. De a helyzet sokkal bonyolultabb, mint amilyennek te láttatod, de ha majd hozol értékelhető forrásokat (vagy akár a kérdező teszi ezt meg) az állításaitok alátámasztására, felőlem vitassuk meg. Mert addig csak a ti magánvéleményetekről van szó, amit a valóság egy kicsiny szelete alapján alkottatok meg. Viszont konkrétumok hiányában a kérdésről érdemben vitázni sem lehet.


"Nem egész Európa, csak a nagy része és nem utál, csak lenéz. Így jó?”

Majd akkor lesz „jó”, ha bizonyítod is. (Tudod, reprezentatív mintán és objektív felmérések alapján, ha már a nyelvismeretnél ezt várod el, bár ott még teljesül is nagyjából, de azzal sem vagy elégedett, de itt bezzeg higgyük el neked bemondásra a dolgot…). Mert sem te, sem a kérdező nem bizonyítottátok az állításotokat, de azért ténynek veszitek, sőt, másoktól is elvárjátok, hogy így tegyen.


"Te ezt állítod. Ém az ellenkezőjét.”

Állítani kevés. Bizonyítsd is, amit állítasz. Én érveltem a saját igazam mellett, te nem.


„1: kiegyezés helyett nyugodtan használhatnánk a "megalkuvás" kifejezést.”

Kíváncsi vagyok, te mit tettél volna akkor és abban a helyzetben, de mindig a legkönnyebb utólag okoskodni. Kossuth is ezt tette, de amellett, hogy gyáván elmenekült az országból, utána sem sokat tett hozzá ahhoz, hogy Cassandrának ne legyen igaza.


„2: most arról a történelemről beszélünk, amit mindenki úgy ír át, ahogy a szájíze megkívánja?”

Érdekes, amikor azt állítottad, hogy István király óta mindig mindenki rajtunk ült, meg amikor a tatárokra meg a törökökre hivatkoztál, akkor még nem zavart ez a bökkenő. De egyébként arról.


"Szólok ismét: harmadik fidesz kétharmadnál járunk.”

Igen, 49%-kal (ami valószínűleg nem lenne még annyi sem, ha a választásokon minden szabályosan és anomáliáktól mentesen történik). De attól még sokan munkálkodnak ma is azon, hogy az a jövőben másképpen legyen. Egyébként mi köze van ennek a kérdés témájához?


"Kisebbségek....ne nevettess!”

Nem értem, mi a bajod a kifejezéssel. A nemzetiségek aránya 1910-ben:

[link]

A magyarok relatív többséget alkotnak 48%-kal (tudod, fideszéknél ez már 2/3, amire éppen te hivatkoztál, ld. 1 ponttal feljebb), míg a 2. legnagyobb etnikum is csak 14%. Aki ismeri a számokat, annak egyértelmű, hogy kisebbségekről van szó. Érdekes, hogy általában ugyanazok az emberek, akik szerint a magyarok „kisebbségben” voltak a 48%-ukkal (ami a relatív többség, bár valóban nem éri el az 50%-ot, de nagyon közel van hozzá), ők tiltakoznak leginkább az ellen, hogy a 14 vagy kevesebb %-ot alkotó nemzetiségeket kisebbségnek nevezzük. Nincs itt valamilyen kettős mérce, vagy rózsaszín, esetleg másmilyen szemüveg?

Az államalkotó nemzetek (a magyarok és a horvátok kivételével) trianon után alig vagy nem tudtak többségbe kerülni az elcsatolt területeken. Ezek megint tények, itt egy etnikai térék 1914-1920 körülről:

[link]

Magyarország: magyarok elsöprő többsége (>80%). Horvátország: horvátok kb. 2/3-os többsége, kevés magyar. Vajdaság: még mindig a magyarok voltak a legtöbben, és a magyarok a németekkel együtt kb. 50%-ot alkottak, a szerbek meg sehol sincsenek. Erdély: románok 51-52% körül (éppen csak elérve az abszolút többséget), magyarok 30% körül (ami bár kisebbség, de messze több, mint 14%). Felvidék: a szlovákok aránya nem éri el az 50%-ot, miközben a magyarok is legalább 25%-ot érnek el. Persze, a demagógok számára ez már kisebbség, a 48-50% meg többség, de a történelmi Magyarországon a 14% nem kisebbség, a 48% meg nem többség… Persze egyszerűbb tagadni, meg kötekedni, de ha legalább próbálnál értelmesen érvelni és forrásokat keresni a saját igazad alátámasztására, akkor rájönnél, hogy butaságokat beszélsz. De ha szerinted ez vicces, akkor nevess csak bátran.


„Szuper. Leírták a kutatásuk eredményét. És?”

Olvasd el és megtudod. Ha nem érted, miről van benne szó, szívesen segítek.


„Ha nem világos, akkor olvasd viasza a "nagylelkű" mobdatod, amire ezt válaszk3nt írtam!”

Visszaolvastam (bár a nagylelkűt nem tudom, honnan vetted), de akkor sem világos. Én arról írtam, hogy szerintem nem a haditettek tesznek egy népet dicsővé. Ugyanakkor ezen a téren is van mire büszkének lennünk. Ez nem mos össze semmit semmivel. Próbáld meg tehát értelmesen megfogalmazni (hátha megy), hogy mi a problémád.


„Mikor álltunk ki magunkért? Mikor tudtunk magunk boldogulni?”

Mindig. És mindig. A 25-ösben konkrét példák is elhangzottak, amiket te sem vitattál.


„Arra mégis elég volt, hogy sose legyünk a magunk urai.”

Ahhoz képest a történelem nagy részében a magunk urai voltunk. Persze először definiálni kellene, hogy mit értünk a „magunk urai” alatt. Mert papíron most is a magunk urai vagyunk, hiszen a rendszerváltás óta állítólag demokratikusan, a nép többségének akaratából megválasztott kormányok vezetik az országot. A reformkorban, amikor meg „rajtunk ültek” a Habsburgok, akkor valahogy mégis jobban érvényesült az, hogy mit szeretnének az emberek. Meg akkor még a politikusok adták oda a saját pénzüket az ország gyarapodására (pl. Széchenyi). Ma meg épp fordítva szokás. De nem csak nálunk, nyugaton is.


„Én arról csiripelek, hogy ezek a találmányok a magyaroknak sosem hoztak igazán hírnevet.” Én másképp látom. Írtam is ellenpéldákat, amiket te sem vitattál.


„Aha...ismerjük az "objektív" felméréseket, ezhel máshol próbálkozz!”

Úgy tűnik, mégsem ismeritek (bárkik is vagytok ti). Egyelőre ott tartunk, hogy én linkeltem és le is írtam, hogy mire gondolok. Te és a kérdező viszont SEMMILYEN forrást nem hoztatok a saját igazatok alátámasztására. Még az EU-s felmérést is én említettem meg, amin az egész tévhit (amit ti is képviseltek) alapul. Nem ti. Csak egyesek minden rosszat elhisznek érvek nélkül a magyarokról (hiába cáfolja meg a másik korrekt érveléssel), a jó dolgokat meg akkor sem, ha forrásokkal bizonyítja a másik (hiába nem tudjátok megcáfolni).


"Hol ebben az ellentmondás?”

Pont ott, hogy ha javuló tendencia van, az pont azt igazolja, hogy nem állunk szarul, mert sikeresen teszünk a probléma ellen. De egyébként először azt is bizonyítanod kellene, hogy szarul állunk, ha már ebből indulsz ki, ld. egy ponttal feljebb…


„Azt azért ne nevezzük nyelvtudásnak, ha valaki max annyit tud, hogy köszön és elköszön.”

Pont ezért mondtam, hogy az önbevallásos felmérések semmire sem alkalmasak (mert nyugaton többnyire ezt veszik „nyelvtudásnak”). És pont ők ámítják magukat ezzel, meg minket is. Pedig a valóság más.


"Aha...hogy välasztották ki a célcsoportot? Mi volt az elvárt szint? "Ein bier bitte?"

Nein. Ich habe schon früher alles ausführlich beschrieben, aber du kannst auch nachlesen (die Links helfen), wenn du möchtest. Aber nur Neigung, Neigung, Neigung. Und Demagogie.


„A "nem tud", azonos a "nem hajlandó"val?”

Amikor az illető nyelvhasználatát értékeljük (akár nyelvvizsgán, akár a való életben), akkor igen. Vagy szerinted ki lenne segítve a külföldi Magyarországon, ha mindenki perfektül beszélne angolul, csak épp nem lenne hajlandó megszólalni? Le is írtam ezt, meg még példát is írtam rá, de te vagy nem értetted, vagy csak nem akartad megérteni. Vicc, amit művelsz…

„És ez hogy jön ide?”

Ld. 1 ponttal feljebb.


„Nem érdekel, hogy te mit veszel komolyan.”

„A "szerintem" nwm releváns, így a legritkább esetekben sem szokott érdekelni.”

„Tényleg?”

„Ne nevettess már!”

„Mellébeszélsz.”

„Ez nemes egyszerűséggel ferdítés.”

Tagadás, tagadás, tagadás. :) Vedd észre, hogy éppen te csinálod azt, amikkel másokat vádolsz. Bőbeszédűkém ;)


„Hát persze. Ha te mondod...”

Ezt neked is tapasztalnod kellett. Vagy talán nem jártál iskolába?


"Újabb áldozat, aki a gyk haszossági mutatójától élvez el...”

Ezt csak te látod bele. Én csak felhívtam a figyelmedet arra, hogy talán ne ítélkezz mások felett, amíg nem néztél magadba. És a te esetben pl. elég jól korrelál a válaszaid hasznosságával az értékelés, amiket kaptál rájuk.


„Nem célom a gyk-n senkivel vitázni.”

Ahhoz képest elég erőszakosan adod elő magad. Pl. a 27-28-ban is roppant szimpatikus benyomást keltettél, amikor azt állítottad, hogy téged érvek nélkül lepontoznak (sőt, követelted, hát megkaptad), miközben az érvek, hogy miért nincs igazad, ott vannak a 25-ösben felette. Amire épp te nem válaszoltál semmit este, de azért arra volt időd, hogy háromszor hozzászólj értelmetlen és haszontalan dolgokat, 0 érvvel. Ne csodálkozz hát, ha lepontoznak.


„Egy célom van: rämutatni, hogy a fejekben rózsaszín köd van.”

Ezt majd a tükör előtt.


„1: häny ilyen agyament témát és agyament válaszolót mutassak neked…

2: szerinted egy farkas milyen ítéletre számíthat olyan bíróságon….”

És ismét csak tagadás, tagadás, tagadás… Az gondolom fel sem merül benned, hogy te a jelen történetben esetleg nem a farkas vagy, hanem a nyúl vagy a másik? :)


„Lehet a történelmünket dicsőnek beállítani, de amíg arra sem vagyunk képesek, hogy önkritikával szemléljük a múltunkat, miért csodálkozunk a jelenünkön?”

Lehetne dicstelennek is beállítani, de az megint önámítás és tagadás lenne. A múltat önkritikával kell szemlélni, de ugyanakkor el kell ismerni az érdemeket is. Te viszont mindent tagadsz. És ezt nem veszed észre, hanem másokat vádolsz ezzel. A jelenben is érdemes volna azon munkálkodni (nem itt, hanem a való életben), hogy jobb irányba menjenek a dolgok, de ami most is jó, azon csak óvatosan változtassunk, és lehetőleg ne rossz irányba. Ha meg egyértelműen jók a tendenciák (ld. pl. nyelvtudási mutatók és azok javulása), akkor ismerjük el (a körülmények ismeretében meg főleg). Én folyamatosan tevékenykedek azon, hogy az ország és a világ is jobb hely legyen (de erről nem fogok neked beszámolni, mert végképp nem tartozik ide). Te mit teszel a hétköznapok során, hogy bármi jobb legyen (ha már szerinted annyira rossz minden)?

2019. jan. 6. 12:08
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!