Magyarországon miért nem hozott a Protestantizmus olyan kapitalista, gyarmatosítási, ipari előretörést, mint Nyugaton?

Magyarországon is viszonylag hamar megjelentek a különféle protestáns egyházak (evangélikus, református, unitárius) akárcsak Nyugaton, de itt valahogy nem hozott ilyen kulturális változást, még a 18. századra se, amikor sikerült kiűzni a törököt.

Van három lényeges különbség a katolikus és a protestánt felfogás között ami Nyugaton az Újkorban ilyen változásokat hozott:

1. A katolicizmus szerint az élet célja az élet élvezete Isten törvényeinek határain belül. A protestantizmus szerint az élet célja a munka, a vagyon felhalmozása, és a tartalékolás ínségesebb időkre. A katolikus azért dolgozik, hogy megéljen, a protestáns azért él, hogy dolgozhasson.

2. A katolicizmus szerint az ember szimbiózisban él a természettel, afféle "bölcs öregapó" szerepben vigyáz a világra Isten által kapott eszével és fenntarja a természet rendjét. A protestantizmus szerint Isten azért teremtette a világot, hogy annak minden erőforrása az embert szolgálja, az ember uralma alá hajtsa a természetet.

3. A katolicizmus a szegénységet erénynek tartja, mert a szegény ember hamarabb meglátja a Mennyországot, és a kamatot is tiltja, ami gátolja a fejlett bankrendszer és a kapitalizmus kialakulását. A protestantizmus viszont a gazdagságot tartja erénynek, úgy gondolja minél több pénzt szerez valaki, annál jobban szeretheti Isten, hogy ilyen vagyonnal áldotta meg.

Angliában, Hollandiában, Amerikában ez a protestáns gondolkodásmód segítette őket, hogy kifejlesszék a kapitalizmust, hatékonyabbak gyarmatosítsanak, mint a spanyolok, portugálok, és elhozzák az ipari forradalmat.

Magyarországon és Erdélyben viszont úgy tűnik a protestantizmus inkább a katolicizmushoz konvergált, manapság sincsenek olyan éles életfelfogásbeli különbségek egy magyar katolikus, református, evangélikus, vagy unitárius között, mint Nyugaton, hanem inkább a fent említett három hazai protestáns egyház afféle "katolikus-light" vallássá vált.