Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » Igaz, hogy a lakosság felvásár...

Igaz, hogy a lakosság felvásárolja a koronavírus elleni "gyógyszert"?

Figyelt kérdés

Azt olvasni a NÉBIH kijelentéséről, hogy egy madár féreghajtót vásárolnak fel az emberek tömegesen, mert az indexbe azt írja egy cikkíró már sorozatban, hogy jó covid ellen. Érdekes, hogy a korházak, Szlávik azaz a fejek nálunk a WHO szerint is semmit sem érő resemvidirt használják


[link]


Tudsz ilyen felvásárlásról? Te is megvetted?



2020. dec. 2. 14:48
1 2
 11/19 A kérdező kommentje:

Mi baj lenne ha állatoknak szánt gyógyszert szedsz be, ha egyszer ugyanaz a hatóanyag? Csak mert állatoknak csinálták? Akkor a kutyámnak ne is adjak vitamint, mert embergyógyszer?


Sokan szedik most is. Semmi bajuk sincsen. A vivőanyag is biztonságos. Az ivermectin más országokban embergyógyszer, akkor mi miért is ne szedjük? Jobb ha covidban szenvedsz otthon, mert telítettek a korházak?

2020. dec. 2. 15:38
 12/19 A kérdező kommentje:
Most is adják több országban embereknek. Akkor?
2020. dec. 2. 15:38
 13/19 anonim ***** válasza:
53%

Van egy összeesküvés elméletem.

Az orvosok akik használják ezt a szert meggyőződésből teszik mert szerintük használ. Nincs mögötte anyagi érdek mert egy olcsó gyógyszer.

Akik támadják és blokkolják a szer kipróbálását azokat vajon melyik gyógyszergyár fizeti ? Ki termel azzal extraprofitot ha minél jobban elhúzódik a járvány és a termékeinek a többszörösét tudja eladni mint két évvel ezelőtt ?

Milyen gazdasági hatása lenne ha egy olcsó gyógyszerrel véget lehetne vetni a járványnak ? Ki járna jól ki járna rosszul ?

2020. dec. 2. 15:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/19 anonim ***** válasza:
78%

Egyetértek a kérdezővel, Indiában "megállította". Kicsit több, mint 9,6 millió fertőzöttnél. USA után a második. A halálozás se sok, hiszen a brazilok is beelőzték őket, 138 ezerrel csak a harmadikok.

Az jó, ha valaki egyetlen csodaszerre esküszik (azt most hagyjuk, mi a különbség az ember és állat között). Elvégre azért van az is, hogy ami jó nekem, néha nem jó a szomszédnak. Nem a távolkeletinek, a szomszédnak. És fordítva. Vagy az emberi faj homogén lenne?

Nem kívánok állást foglalni orvosi kérdésekben. De az tény, ha ellentétes írások sokaságát olvassa az ember valamiről, nem árt elgondolkodni. Azon, hogy azt olvassuk-e ki a szövegből, amit jelent, vagy azt, amit szeretnénk.

Ezen túl, mindenki tegye a dolgát és viselje a következményét.

2020. dec. 2. 16:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/19 anonim ***** válasza:

Az FDA linkek, melyek az MTA cikkekben vannak:

[link]

[link]

2020. dec. 2. 16:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/19 A kérdező kommentje:

Az Index négy Ivermectines cikke nyomán kitört a vihar. A NÉBIH kiadta a közleményét, miszerint állati készítményeket emberi fogyasztásra felhasználni tilos és veszélyes. Az érvényben lévő jogszabályok alapján ez teljesen rendben is van.


A gond ott kezdődik, amikor erre való hivatkozással MAGÁT A HATÓANYAGOT azonosítják az állatgyógyászati készítménnyel.

Az utóbbi néhány napban tekintélyes internetes újságok támadták meg az Ivermectint. A 168 óra, a Telex, a 24.hu egyaránt az ivermectin HATÁSTALANSÁGÁT és VESZÉLYESSÉGÉT hangsúlyozza. Ha az információk eredetét keressük, ami alapján ezt a két súlyos állítást megfogalmazták, két „ősforrás”-hoz jutunk el. Az egyik a NÉBIH figyelmeztetése, ami NEM az Ivermectinre, hanem az állati készítmények emberi fogyasztására vonatkozik. A másik egy személy, Sarkadi Balázs, nagytekintélyű tudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

A Wikipédia szerint Sarkadi Balázs (Budapest, 1948. május 30.) orvos, biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A biokémián belül a sejtmembránok kutatója, szűkebb kutatási területe a vérsejtek különböző membrán-átvitel folyamatai, a sejtek kalcium-függő szabályozása, valamint daganatok széles körű ellenállásának, rezisztenciájának vizsgálata.

Tudós ember, membránkutató. De valahogy úgy érzem, nem ő a Magyar Tudományos Akadémia. Ehhez képest hogy indít a 168 őra?

MTA: az ivermectin nem csodaszer, sőt károsíthatja az egészséget. Szóval ez az MTA véleménye. Vagy egy kis manipuláció? Csúsztatás? Hangulatkeltés? Picit mintha sérülne az újságírói tárgyilagosság! Persze akkor igaz, ha az MTA azonos Sarkadi Balázzsal, vagy Sarkadi Professzor az MTA hivatalos szóvivője…

De olvassunk tovább!


"Ritka a magyar újságírás történetében, hogy egy komoly olvasottsággal rendelkező lap helyt ad egy olyan gyógyszerhatóanyag népszerűsítésének, melynek emberi alkalmazását a NÉBIH, de a WHO és az USA szövetségi gyógyszerhatósága is veszélyesnek és alkalmatlannak minősíti adott betegség kezelésében". Hoppá! A NÉBIH tehát nem az állati terméket, hanem a gyógyszerhatóanyagot minősíti? Etikailag ezt a csúsztatást hogy éli meg a cikk szerzője?

Nézzük a WHO-t. Nem igazán tarthatja veszélyesnek, ha a világ ÖT ESSZENCIÁLIS GYÓGYSZERE közé sorolja az Ivermectint. Nevezett WHO 1995 és 2015 között több mint 100 millió dózis Ivermectintt osztott ki 31 afrikai országban az onchocerciasis kezelésére a CTDI (Community Directed Treatment with Ivermectin) részprogramjában az APOC-ban (African Programme for Onchocerciasis Control). 2015-ben a programot kibővítették egyéb féreg-fertőzésekre is PENDA (Program for the Elimination of Neglected Diseases in Africa) néven. A PENDA jelenleg is fut (WHO - APOC : African Programme for Onchocerciasis Control. | InfoNTD).


Az FDA, az USA szövetségi gyógyszerhatósága szintén az állatgyógyászati Ivermectint tartja veszélyesnek. A humán gyógyászati változatot ők engedélyezték, sőt még Covid-19 elleni alkalmazását sem tiltják, csupán nem javasolják.

Az igazság, hogy az Ivermectint Sarkadi professzor tartja veszélyesnek és alkalmatlannak.


Ezt a Telex-nek nyilatkozva maga is kijelenti. „ …„kimeríti az emberi életek súlyos veszélyeztetését, (…) a tájékozatlan laikusok egy olyan veszélyes állatgyógyszert alkalmazhatnak, amelyiknek rendkívül súlyos toxikus hatásai vannak, ugyanakkor minden eddigi nemzetközi állásfoglalás szerint alkalmatlan, hatástalan a Covid-19 kezelésére”.

A 168 óra szerint ezt állítja: " …széles spektrumú parazitaellenes szer, amelyet elsősorban az állatgyógyászatban alkalmaznak, de néhány esetben elhanyagolt, súlyos trópusi parazitafertőzésekben emberen is használják, többnyire külsőleg, kenőcs formájában. Az ivermectin a paraziták specifikus idegrendszeri elemeit támadja, de az emlősök, így az ember idegrendszerét is súlyosan károsíthatja".

Hát itt azért akad némi tájékozatlanság. A gyógyszert valójában emberi terápiás célra fejlesztették ki, az állatgyógyászati alkalmazása csak az emberi antiparazitás kutatások közben magától adódó extra bónusz. Nem árulja el azt sem, hogy a Stomectol, Driponin, Mectizan tablettákat hogyan szokták „külsőleg, kenőcs formájában” alkalmazni. Az Ivermectin hatásmechanizmusát jól írja le az akadémikus úr. Abban is igaza van, hogy „az ember idegrendszerét is súlyosan károsíthatja”. Mármint ha az illető ember egy rendkívül ritka genetikai károsodásban, az MDR-1 gén mutációjában szenved, vagy valami más betegség (agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás, stroke vagy koponyasérülés) következtében károsodott vér-agy gátja. Mert egyébként nem károsítja az ember idegrendszerét.


Sarkadi professzor valóban ismeri az Ivermectint. Kutatásaiban dolgozott is vele, mint a membrán transzport folyamatok egyik gátló anyagával. Kérdezzük meg tehát őt magát erről az idegrendszerünket fenyegető súlyos kockázatról. Sarkadi professzor egy 2005-ben, a Journal of Physiology-ban közölt cikkében (Human Multidrug Resistance ABCB and ABCG Transporters: Participation in a Chemoimmunity Defense System | Physiological Reviews (physiology.org)) ezt írja erről az szerről:


„„On the other hand, ivermectin is widely used to treat river blindness (onchocerciasis) in Africa. Interestingly, more than 20 million patients have been treated with ivermectin without any documented central side effects” „

- Vagyis:” Másrészt az Ivermectint széles körben használják a folyami vakság (onchocerciasis) kezelésére Afrikában. Érdekez módon, több, mint 20 millió beteget kezeltek Ivermectinnel, és egyetlen dokumentált idegrendszeri mellékhatást sem tapasztaltak.”



Íme az „emberi életet súlyosan veszélyeztető” Ivermectin Sarkadi professzor saját szavaival bemutatva. Tehát az Ivermectin nem az FDA, nem a WHO, nem az MTA, hanem Sarkadi professzor szerint veszélyes.


A pulzusmagazin.hu oldal is ír az Ivermectin hatástalanságáról és veszélyeiről. Ők azonban dicséretes módon nem támaszkodnak kizárólag Sarkadi professzor állításaira. Tudományos szakirodalmat is felhasználnak az Ivermectin hatástalanságának igazolására (Felhasznált forrás: [link] ). Ezzel ’csupán” annyi a gond, hogy a hivatkozás egy 56 oldalas farmakológiai szakcikkhez vezet, amely a Covid-19 terápiás lehetőségeit tárgyalja. A hivatkozott cikkben azonban 56 odalon keresztül EGYETLEN SZÓ SEM ESIK AZ IVERMECTINRŐL. még csak meg sem említik a nevét.

Az „ártalmasságról” elég szó esett, a „hatástalanságáról” pedig több információ található az IVERMECTIN MD TEAM oldalon.

Ezért itt csak Az egyiptomi ( [link] és bolíviai [link] ) napi fertőzési és halálozási görbéket javasolom megtekintésre. Az Ivermectin mindkét ország egészségügyi hatóságai által elfogadott terápiás szer a Covid-19-re.


Emellett olvassák el a Peru 8 tartományában végzett tanulmányt a 60 év feletti halálozások alakulásáról az helyi Egészségügyminisztérium, a MINSA által osztogatott Ivermectin csomgok hatására ( [link] ).

Sarkadi akadémikus úr médiafellépésével azért már elért egy társadalmilag rendkívül hasznos, a magyar nép járvány elleni küzdelmében mérföldkövet jelentő eredményt: egy újságíró kirúgatását.

2020 december 2.-án @

Molnár Dávid

urat, az Index négy Ivermectin cikkét jegyző újságírót elbocsátották. Akadémikus Úr, ennek a munkájának immár kézzel fogható impakt faktora van. Ön örökre beírta a nevét a magyar tudomány- és járványtörténetbe. Köszönjük!

Hát így állunk, ellenszélben. Egy záró disztichonnal hadd próbáljak egy kis reményt csepegtetni a szomorú történetbe:

Mit tehet itt még az ki a jóban hinni szeretne?

Mindig a hajnal előtt legnagyobb a sötét

2020. dec. 3. 08:46
 17/19 A kérdező kommentje:
2020. dec. 3. 09:06
 18/19 A kérdező kommentje:
Érdekes belegondolni, hogy mennyi pénzt, energiát fektetnek hatástalan Remdesivir gyártásába, vakcinába, ami már most több halálozást produkál és a mutációk ellen is hatástalan, amikor egyszerű filléres gyógyszer gyógyítja a Covidot...
2021. febr. 15. 12:51
 19/19 anonim ***** válasza:
32%

#18 Hiába kínlódsz, a covid-ot nem gyógyítja egyszerű gyógyszer, lévén ez egy vírusfertőzés. A remdesivir nem hatástalan, csak megfelelően kell alkalmazni. Mintha azt állítanád az aszpirin hatástalan mert nem gyógyítja meg a lábtörést. Hatásos, csak nem lábtörésre.

A vakcina pedig az ellen véd ami ellen ki van fejlesztve. Ha mutáció jelenik meg akkor újat kell előállítani. Ahogyan a kulcsod is abba a zárba jó amibe való és ha elrontod a zárat, akkor azzal a kulccsal már nem tudod kinyitni, egy másik kell hozzá.

2021. febr. 15. 14:06
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!