Mi lehet az oka annak, hogy a pedagógus társadalmat lenézik az országunkban?

Kilencesnek igaza van... Ne olyan üljön egy toronydaruban akit úgy rugdostak át a vizsgán.

Pl azért,mert az én matektanárom az órán festi a körmét.

Én azért nem.szeretem őket mert legtöbbjük felsőbbrendűnek hiszi magát mert ő pedagógus. Pedig ez is csak egy szakma.

Lehet,hogy sokan ki vannak égve, és nem kedvesek a gyerekekkel. Mert lehet hogy pl egy 3 helyett dolgozik, és ettől kiégett, és lehet,hogy otromba a gyerekekkel. Én egyébként nem tudom. A fizetésüket meg nem a nép szabja meg, hanem gondolom, a vezetők. Amúgy asszem, 1 éve v 2 v 3 még közalkalmazottaknak számítottak a tanárok, tehát amennyit az állami pénzből osztottak nekik, anyni volt a fizetésük.

*amúgy én nem nézem le őket; és sőt, ismerek kifejezetten menő tanárokat

Én pedagógusgyerek vagyok, legalább 2 közvetlen kollégám szintén, de egyikünk sem a pedagógus pályát választotta. Több olyan embert ismerek, aki elvégezte, de sose kezdett tanítani. A felvételi ponthatár emelése egyfelől jó, de nem elég. A sulikba felszerelés, eszközök kellenek, amiket nem a családoknak és nem a pedagógusoknak saját pénzből kellene finanszírozni. Én tudok olyanról, hogy az önkormányzat verte a mellét a nyilvánosság felé, hogy nem használták fel a sulik a nekik szánt támogatási keretet, miközben le sem osztották, semmit sem kaptak a sulik, pedig kértek. Tudok olyan igazgatóról, aki a suliknak szánt támogatási keretet a saját benzinpénzére költötte, volt egy diriváltás, az új igazgatónál egyből lett pénz fejlesztésre, eszközökre, felújításra. Sztorizhatnék még, a lényeg, hogy komplex változtatásra van szükség.

Azzal nincs mit kezdeni, hogy az oktatás anyagát tekintve meg van kötve a kezük. Ám azt kétlem, hogy a módszerek tekintetében is gúzsba vannak kötve tanáraink - magától értetődő, hogy az önkényes, önbíráskodó erőszak nem tartozhat ezek közé. Unokáim iskolás korúak, a saját szememmel, fülemmel érzékelem azt az igénytelenséget, amelyet az iskolákból hoznak haza. A kezdetekkor egyik sem volt képes kommunikálni, nekünk, nagyszülőknek kellett számos módszerrel rábírni őket, hogy idővel hatékony, választékosan, gördülékenyen kommunikáljanak. A helyesírásukat azt szerintem most hagyjuk, - nem szapulni akarom a tanárokat. Azt pedig elutasítom minden porcikámmal - akkor is, ha 2021-et írunk, - hogy elfogadott "oktatási módszer" a diákok internetes linkekkel megszórása minden különösebb tananyag kifejtés, magyarázat nélkül és "tanuljatok". Nem tudom elfogadni, hogy a szülőnek, nagyszülőnek kell - mert erre kényszerítik - elmagyaráznia olyan ismereteket egy tanuló fiatal embernek, amely ismeretekkel a tanárnak kellene felruháznia a tanítványait. Ez nagyjából az a szint, mint ha "magamhoz rendelném" valamelyik tanárt csak azért, hogy menjen el (pl.) számlát nyitni nekem egy pénzintézetnél. Nem az ő dolga, - de nekem sem dolgom olyan dolgokra tanítani a gyereket, amely iskolai tananyag. A mai oktatás szintje - nem maradéktalanul, de túlnyomó részt - igénytelen! És ezért nem is méltányos az irreálisan magas havi jövedelem. Persze az is egyénre szabott, hogy kinek, mi az "irreális", - ezen nincs mit vitatkozni.