Honnan ered az a tévhit, szemlélet, hogy a hajléktalanok saját maguk tehetnek arról, hogy hajléktalanok?

Amikor 30 millió forint egy koszfészek vidéken is, (eltekintve azokat a cigány lepratelepeket ahol sem közbiztonsag, sem munka egyáltalán nincs) valamint 90 ezer forinttól kezdődik egy panel bérleti díja, a minimálbért meg most emelik 130-ra, de vannak akik közmunkan nem keresnek összesen annyit mint egy lakás egyhavi bérlete

Ott, abban az országban mit csodálkozunk, hogy vannak igenis önhibájukon kívüli hajléktalanok is?

Hiába találsz munkát, ha nem tudsz belőle bérleti díjat, vaggy hitelt fizetni.

Másik, egy fiatalt kiraknak otthonról, megtakarítás nélkül, munkanélküliként, ő hogy fog kauciot lerakni, hogy fog munkahelyet találni, bejelentett lakcim nélkül?

Szépen megy az utcára kitudja meddig, aztán folyamatosan leromlik az állapota, mint bármelyik hajléktalannak és minél több idő eltellik annál nehezebben fog ebből kimaszni.

Azért az utcáról már nem olyan egyszerű albérletet találni.

Büdösen, koszosan nincs munkahely, munkahely híján te kiadnád a lakásodat valakinek? Aki egyszer lecsúszott, annak eleve kevés a lelki ereje. Hacsak valaki fel nem karolja, önerőből nem fog tudni talpra állni.