Örülnél neki ha a július 22.-e, a Nándorfehévári diadal emléknapja is nemzeti ünnep és munkaszüneti nap lenne, mint ahogy Március 15., Augusztus 20., és Október 23.? Támogatnád e az ötletet?

#6 Köszi a javítást, az évszámokat jól tudtam csak hülye voltam és 1456 helyett 1453-at írtam. Mostanában sokat olvastam Konstantinápoly ostromoráról, lehez ezért tévesztettem össze a két évszámot.

Viszont a várban magyarok mellet a magyarok sok szerb védő is volt, illetve Brankocis György szerb deposta is küldött néhány hajót az ostromlottak számára. Szóval a szerbek a magyarok oldalán álltak. Egy szakmabeli történész ,,a szerbek és a magyarokk közös harcának" tartj az ostromot:

[link]

Szóval a szerbek nagyrészt a magyarok oldalán harcoltak.

#3 Nem, egy hatalmas butaság amit írsz, és az egyik legnagyobb nemzeti hősünk, Hunyadi János emlékének a besározása!

Ugyan a XVI. században Bécs elfoglalása volt Szulejmán célja (mondjuk , ha a magyarok a törökök mellé állnak ebben az ügyben, az sem lett volna jó mivel Szulejmánnak geopolitikai okokból szárazföldi összekötetést kellet volna bíztosítania az Oszmán Birodalom és az elfoglalt Bécs között, amiből valószínűleg Magyarországból szakított volna ki területeket). Meg akkoriban a keresztény összetartozás érzése miatt még annyira sem lett volna reális a törökök oldalára állni mint amennyire 1526-ban lett volna, másrészt pedig ha a magyarok átengedik Mehmed szultánt Bécs felé, az az előbb említett okok miatt hosszútávon nem garantálta volna a Magyar Királyság területi integritását és függetlenségét.

Abban az időben Európa elég zavaros állapotban volt: Anglia és Franciaország kifáradt a 100 éves háborúban, a német fejedelmek megosztottak voltak, és az egész kontinenst lesokkolta a kereszténység egyik központjának számító Konstantinápoly eleste. Az utóbbi elvesztésével Velence és Genova pozíciói is meggyengültek a Földközi-tenger keleti részén, és a Fekete-tengeren. Ráadásul a törökök ekkoribban hadszervezetileg fölényben voltak Európa keresztény királyságaival szemben. II. Medhmed pedig Konstantinápoly elfoglalása miatt a római császárok örökösének tartotta magát, így Róma városát is el akarta foglalni (uralkodásának későbbi szakaszában voltak hódítási kísérletei Itáliában is emiatt). Akkoriban Európa megosztottsága és törökök ereje miatt többé-kevésbé nagy realitása volt annak, hogy Mehmed keresztülvigye a céljait amit az értelmesebb kortársak is érzékeltek. És ha törökök ilyen mélyen behatoltak volna be Európába, akkor az máig tartó sebeket okozott volna a kontinensnek (csak szemügyre kell venni, hogy a Balkánon milyen károkat okozott az 500 éves Oszmán uralom).

Meg ha Mehmed sikerrel jár, és elfoglalja Nándorfehérvárat, akkor az ország már a XV. század közepén Oszmán uralom alá kerül, és valószínűleg sokkal nagyobb területek kerültek volna török kézre mint amennyit a valóságban elfoglaltak a XVI.században. Illetve Európa felkészületlensége miatt a tőlünk nyugatabbra fekvő országokat is jobban fenyegették volna a törökök. Viszont a Nándorfehérvári győzelemnek hála sikerült a törökök európai terjeszkedésének 70 évre gátat szabni, illetve Nagy Szulejmán szultán hadjáratai idejére az európai hatalmak is jobban készen álltak a törökökkel való harcra. Hunyadi János meg egy hős volt aki egész életét Magyarország védelmére és muszlim hódítók elleni harcra szentelte. A diadal hírére pedig egész Európa fellélegezhetett, és a déli harangszót is ennek köszönhetjük.

Meg mi magyarok amúgy is egy nagyon negatív gondolkodású nép vagyunk, mindenben csak a rosszat nézzük. És sajnos sokan a történelmünket is ebben a mentalitásban nézik. Ha Magyarország legnagyobb győzelmére is úgy tekintünk mint egy hatalmas hibára akkor az nagyon nagy baj, ezért tartom nagyon károsnak amit írtál. Mondjuk szerencsére rajtad kívűl még nem találkoztam olyan emberrel aki ilyen véleménnyel lett volna Nándorfehérvári győzelemről.