Miről szólnak a benesi dekrétumok?

Ezek közül valószínűleg Beneš 1945. augusztus 2-án kiadott 33. elnöki dekrétuma járt a szlovákiai magyarság számára a legsúlyosabb következményekkel. A rendelet – híven a kassai programban megfogalmazottakhoz – automatikusan megfosztotta őket állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járadékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. A magyar nemzetiségű magánalkalmazottak elbocsátását egy júniusban kiadott rendelet írta elő. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek.

A kassai kormányprogram meghirdetését (1945. április 5.) követően az év végéig a népbíróságok mintegy 75 000 szlovákiai magyart – elsősorban értelmiségieket – ítéltek el háborús bűnösként és utasítottak ki az országból.

Sorozatosan perbe fogták a háború előtti magyar közélet jeles alakjait, akiket a köztársaság szétverésével vádoltak meg. A gyakran tömegessé váló perek közül méreteiben a kassai magyar per volt legnagyobb, amelyben közel 600 magyart nyilvánítottak háborús bűnössé.

Már 1945 júniusában több helyen internálótáborokba vitték a magyar és német lakosságot. A beneši gondolat – miszerint Csehszlovákiából el kell távolítani a magyarokat és németeket – értelmezése alapján etnikai alapú tömeggyilkosságok is történtek e táborokban

Ficó orbán nagy haverja a mai napig hűen élteti ezeket az eszméket.

Nem "benesi", hanem Beneš-dekrétumok. Eduard Beneš Csehszlovákia államfője volt a II. világháború után, róla kapta a nevét.

Az 1945. április 5-én kihirdetett kassai kormányprogram deklarálta a németek és magyarok kollektív bűnösségét. Ugyanis a II. világháború után "szokás" volt a szovjet érdekszférfába kerülő országokban a németeket kollektíve felelősség tenni a II. világháborús pusztításért. Csehszlovákia a németeket és a mygarokat is felelőssé tette.

Ha pedig egy nép kollektíve bűnös, akkor bármilyen büntetést ki lehet rájuk szabni: kényszermunkára kötelezték, nyugdíj, szociális segély megvonása, elbocsájtások, nem szlovák egyesületek feloszlatása, magyar/német nyelvhasználat tiltása, stb. Ezekért a magyarok és németek azóta sem kaptak kártérítést és nem is kaphatnak a dektrétumok értelmében.

A cél egy magyarok (és németek) nélküli szláv állam megteremtése - igen, ma is.