Magyarország mennyit fizet be az EU. Kasszába? Mindíg csak azt mondják, hogy mennyi EU támogatást kapunk!

Ezt nem nagyon tudni.

De a baj az hogy mire is kapjuk vissza.

Ugyanis ha nem termelőberuházásokra, hanem terekre stb akkor csak bukunk.

Lehet tudni, pl. ez:

Magyarország 2,7 milliárd euróval többet kapott 2009-ben az Európai Unió (EU) közös költségvetéséből, mint amennyit befizetett. A nagyjából 750 milliárd forintnak, a hazai össztermék (GDP) 3 százalékának megfelelő összeg alapján Magyarország a huszonhetek közül a harmadik legnagyobb nyertes volt tavaly - derül ki az Európai Bizottság (EB) kedden közzétett pénzügyi jelentéséből.

Meg ez: keresni kell, az adatok megvannak:

A befizetésekkel szemben a lehívható források állnak: 2007 és 2013 között, a hétéves költségvetési keretterv alapján hazánk részére az Európai Unió (2004-es árakon számítva) 32,8 milliárd euró értékű kötelezettségvállalást tett. Ez alatt a hét év alatt hazánknak 8,3 milliárd euró a befizetési kötelezettsége.

Magyarország jelenleg a nettó haszonélvező országok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy nagyobb támogatásban részesül, mint amekkora összeggel hozzájárul a közös költségvetéshez. Az ún. nettó pozíció kiszámításakor figyelembe kell venni az uniós költségvetésből Magyarországnak ténylegesen kifizetendő támogatások és a költségvetésbe befizetendő magyar hozzájárulás adott évi egyenlegét.

2007-ben Magyarország 870,2 millió eurót fizetett be a közös költségvetésbe, míg a közös költségvetésből 2,43 milliárd euró tényleges kifizetésre került sor. Így hazánk nettó pozíciója tavaly mintegy 1,6 milliárd euró volt.

2004 és 2007 között hazánk befizetései és támogatásai az alábbiak szerint alakultak (milliárd forintban)..

vAN TÁBLÁZAT IS, ITT ROSSZUL JELENIK MEG:

[link]

Például:

Elmarad az áfa a személygépkocsik magánimportja után. Itt a kereskedelmi árrés is elvész. A más termékek magánimportja utáni áfa is az Európai Unió régebbi tagjainak a bevételét gyarapítja. Az EU-ból származó import utáni áfa beszedése bevallásosra módosult, ami jelentős késedelemmel és kieséssel jár. Az EU egyik direktívája (90/435/EGK) előírja, hogy tilos osztalékadót kivetni az EU-n belüli osztalékátutalásokra akkor is, ha az anyavállalat és a leánycég két különböző tagországban van. 2001-ben például a külföldi anyavállalatoknak átutalt osztalékadójából húszmilliárd forint bevétele volt a magyar költségvetésnek. A csatlakozási tárgyalásokon a budapesti kormány ötéves átmeneti mentességet kért a forrásadóként levont osztalékadó eltörlésének a kötelezettségére, amikor EU-s anyavállalatok által magyarországi leánycégektől kapott osztalékokról van szó. Budapest 20%-os adókulcsot akart fenntartani arra hivatkozva, hogy a sok külföldi tulajdonú cég miatt ennek az adónemnek az eltörlése nagyon megnövelné a költségvetés hiányát, a GDP 0,2%-át kitevő 40 milliárd forinttal. Hazánk működőtőke-vonzását akadályozza az osztalékadózás új módja. Az EU-ban nálunk a legalacsonyabb a társasági adó. Ezt ellensúlyozta a profit kivitele esetén az osztalékadó, így a tőke az adózás miatt abban volt érdekelt, hogy profitját itt, Magyarországon tartsa és fektesse be. Számolni kellett azzal is, ami egyébként be is következett, hogy évenként 1—3 milliárd euró összegű külföldi működő tőke áramlik ki az országból.

Igen sajnos propaganda!

Ugyanis a nagyrészét az itt "állomásozó" nem magyar multik vették fel. A nagyrésze ami itt hasznosúlt meg terekre és egyébb más nem termelő hanem a továbbiakban csak pénzt és fenntartást igénylő beruházásokra ment el.

Ami meg a legszebb, német technológiára amit megvettünk egy egy szalmaerőmű megépítése esetén.