Ki lehetne a király?

"És ez hol ütközik azzal, hogy elkülönítették magukat a magyaroktól? Vagy akár a szintén kiváltságos székelyektől?"

Nem ütközik. Azzal ütközik, hogy a vérségi, nyelvi különbségek miatt különültek volna el. Nemzetek akkor is léteztek, de nem abban az értelemben, mint ahogy ma léteznek.

"De nem a magyar, és ha már Magyarországról van szó...

Vagy akkor mégis csak gyarmat, tartomány voltunk?? "

A magyar sosem (!) volt hivatalos nyelv Magyarországon 1844 előtt. II. József annyit tett, hogy az összbirodalom legtöbb ember által beszélt nyelvét tette meg a hivatali ügyintézés nyelvének a latin helyett. Azt a magyar nyelvet, amit még a rendi országgyűlés nemesei sem beszéltek többségükben nem tehette meg az országgyűlés nyelvévé.

"Az osztrák tartományok közös terheinek 40%-ának áthárítása Magyarországra, a hadseregtartás fizetésének 70%-ának áthárítása Magyarországra"

Előtte pedig a birodalmi rendek másfél évszázadig erőn felül finanszírozták a török elleni hadjáratokat és a végvárak fenntartását. Majd a Kiegyezés után is enyhén megfordul a közös költségek fizetésének aránya.

"a magyar katonaság megszüntetése"

Ezt nem teljesen értem melyik korszakra vonatkozik. Magyarországnak utoljára konkrétan Mátyás idején volt zsoldos hadserege. Előtte és utána a haderő a rendek ill. az országgyűlés által a királynak megajánlott katonákból és honvédelem esetén a nemesi felkelésből állt. Gondolom mivel te a király hadseregét ebben az időben te nem tekinted "magyar katonaságnak", ezért marad a nemesi felkelés. Az viszont létezett egészen a napóleoni háborúk végéig. Ezt követően az áprilisi törvények révén ismét lesz önálló Honvédség, majd 1867 után az országgyűlés ismét megkapja a jogot, hogy amennyiben az éves újonc mennyiséggel feltölti a k. u. k. hadsereget, akkor toborozhat a magyar vezényleti nyelvű Honvédségbe is, mint egy önkéntes haderőbe. (és ez a rendszer működött is, hiszen ennek a Honvédség létszáma gyorsabban nőtt mint a magyar katonák száma a közös hadseregben).

Emelett az állam haderejének irányítása mindenkor uralkodói felségjog volt, tehát azt várni, hogy egy 7 országban uralkodó király majd 7 önálló hadsereget tart fenn és irányít külön-külön enyhén értelmetlen gondolat.

"a magyar birtokosoknak a föld vissza-nem-adása"

azoknak, akik nem tudták bizonyítani azt, hogy az övéké

"az aranybulla legfontosabb pontjainak eltörlése"

Igen, az az országgyűlés volt.

"erőszakos újoncozás"

Meg a Siculicidium ugye? De az már nincs benne a történelemkönyvekben, hogy ugyanezen okból Báthory, még mint János Zsigmond hadvezére vagy Bocskai hajdúi hány székelyt öltek le igaz? Vagy hogy hányszor lázadoztak akár a parasztok, akár a székelyek Mátyás idején vagy korábban?

A Habsburgok sem ezen, sem gazdasági téren nem csináltak mást, mint az összes többi királyunk előttük, legyenek azok Árpádok vagy Anjouk. Vagyis tették, amit saját szempontjukból a legjobbnak láttak. Ez viszont a nemesség szempontjából mindig szar volt - még akkor is ha összességében az országnak jó. Csak míg a középkorban a történetírás királyi megrendelésre készült, addig a kora-újkorban már sokkal hangsúlyosabbak a nemesi nézőpontból írt művek. Ezért jelennek meg a Habsburgok "bűnei" bűnként, míg a korábbiaké a bölcs király helyes döntéseiként.

"Nyilván ezért gyűlölte őket nemes, polgár, paraszt egyaránt"

Azt tudod, hogy a Rákóczi-féle lázadás idején a végül győztes labancok döntő többsége magyar volt? Vagy hogy '48-ban kb a Pilvax falain kívül senki nem akarta, hogy elszakadjunk a törvényes uralkodóinktól (sőt még a Pilvaxból is tudok olyan személyt mondani Jókai Mór személyében, aki később teljes mértékben elkötelezett volt a király mellett)

"Nyilván ezért fosztották meg őket 4-szer a trónjuktól"

Egyszer sem fosztották meg őket a trónjuktól. Az, hogy néhány nemes összeül, miközben a többinek eszében sincs a hülyeségükhöz asszisztálni, az még nem országgyűlés (Bethlen és Rákóczi). Az, hogy fegyveresekkel kell jobb esetben meggyőzni, rosszabb esetben lekaszabolni egyes küldötteket, azért mert más véleményen vannak, mint a nagyaságos fejedelem, az nem igazi szavazás (Ónod). (Megjegyzem, ha nem fogadod el azt, hogy - állításod szerint - Habsurg nyomásra a törvényes országgyűlés lemondott az ellenállási záradékról vagy hogy elfogadta az örökös királyságot, akkor nem fogadhatsz el egy törvénytelenül összegyűlt, formailag is hibás döntés hozó, ugyanúgy elnyomott országgyűlés által hozott határozatot sem.)

Ha pedig össze is ül egy tényleges ogy (ahogy megtörtént 49-ben és 1921-ben), akkor is az a nagy helyzet, hogy az országgyűlésnek nincs jogosultsága a trónfosztás kimondására (erre még az Aranybulla ellenállási záradéka sem adott lehetőséget). Másrészt az 1921-es "trónfosztás" is lényegében az antant ultimátuma miatt történt és nem azért mert Horthy is annyira utálta volna a Habsburgokat (bár nem tudom, lehet csak azért tartott egy saját maga által festett Ferenc József portrét a dolgozó szobájában élete végéig, hogy célba dobjon rá...)

"Aztán meg persze ne feledkezzünk meg az általuk idetelepítgetett mindenféle idegen népről."

Nyilván sokkal jobb lett volna ha az ország 1/3-át lakatlanul hagyjuk.

"Ferdinánd megölése miatt ránk kényszerített háborúról (amit egyedül a magyar miniszterelnök ellenzett, míg végül engedni kényszerült"

Tisza bármikor ellent mondhatott volna. A miniszterelnök ellenjegyzése nélkül nem lehetett volna elküldeni a hadüzenetet. Addig ellenezte csak, amíg garanciát nem kapott a németektől arra, hogy orosz hadbalépés esetén jönnek ők is. Apropó oroszok, az tudtad, hogy Andrássy közös külügyminiszterként előtte 2-szer vitte majdnem háborúba Oroszország ellen az OMM-et többek között az itthoni közhangulatnak engedve? Vagy hogy Budapesten is tömegek ünnepelték a háború kitörését 1914-ben? Ennyit a ránk kényszerített háborúról...

"amiből - korábbi munkájuknak köszönhetően - egyenesen következett Trianon."

Jó, hogy a magyar történelemkutatás egyik legnagyobb kérését, amiről mások 800 oldalas könyveket írnak, te meg tudod magyarázni fél mondatban.

"És persze ott van Jellasics..."

Azért minden mesterkedés ellenére, a Pákozdi csatában a magyar oldalon osztrák császári ezredes és őrnagy is volt. Másrészt az uralkodó megtette a kísérletet arra, hogy megelőzze a magyar-horvát összecsapást, amikor Lamberg grófot azzal az egyértelmű utasítással küldi Pestre, hogy vegye át a parancsnokságot az összes itt állomásozó sereg felett (tehát a horvát katonák felett is), hiszen az említett csatáig a Jellacsics hadjárata kb abból állt, hogy a horvát és a magyar katonák néztek egymásra boci szemekkel, hogy most mi van, a tisztek pedig egyik oldalon se mertek tűzparancsot kiadni a másik ellen, lévén mindannyian ugyanarra az uralkodóra esküdtek fel.

"A reformkori országgyűlésen hány, de hány törvényt hoztak meg a magyarok a nemzetiségi ügyekben? Wesselényi báró konkrétan alkotmányt és autonómiát akart nekik. Ezeket mind a császár dobta vissza, és a nemzetiségi ellentéteket tovább élezte inkább "

Aztán ezeket úgy az áprilisi törvények után elfelejtik a magyar képviselők? Csak mert aztán a nemzetiségek egész nyáron járnak Pestre, hogy valamit ők is kapjanak. A prágai szláv kongresszuson a szlovák küldöttség, amikor először felvetik egy csehszlovák állam lehetőségét konkrétan kijelentik, hogy amennyiben a magyar ogy teljesíti a kéréseiket (amelyekben egyébként nem volt szó területi autonómiáról sem), akkor szó sem lehet arról, hogy kiváljanak a Szent Korona alól. Aztán magyar ogy egyetlen nemzetiségi kérést sem teljesített 1848-ban, csak majd már a vereség árnyékában kezd Kossuth szaladgálni ide-oda, hogy a maga oldalára állítsa őket.

Egyébként a Bach-huszár szeretné kiemelni a kedvenc részét a nacionál-marxista hobbitörténész szövegéből:

"Ferenc József az utolsó volt (ha a két évig "uralkodó" fiát nem számítjuk)."

Ez tényleg egy olyan dolog, amire nem tudok mit írni. :)

"Te szavaidból azt veszem ki,hogy:de jó hogy elvesztettük 1848-at."

'48-'49-ben a küzdelem jogalapját az V. Ferdinánd által szentesített áprilisi törvények adták meg, ahogyan azt Görgei is kijelentette a váci nyilatkozatban. A magyar katonák a királyra voltak felesketve akkor amikor kiverték a horvátokat, amikor Schwechatnál vereséget szenvedtek, amikor visszahúzódtak a Tisza mögé, és amikor ismét felszabadították az ország nagy részét a tavaszi hadjárat során.

Személy szerint nem örülök annak, hogy az udvar és Kossuth kompromisszumképtelensége alkotmányos válságba és polgárháborúba sodorta a birodalmat, de pont a fentiek miatt nem örülök Windischgrätz téli sikereinek.

Aztán ez a dolog megfordul április 14-el, amikor a törvényes honvédelmi háború átmegy nyílt lázadásba. Onnantól kezdve igen, én örülök a harcok végkimenetelének (és még mielőtt a számba adnád, nem Batthyány kivégzésének és Haynau hónapjainak Világost követően)

"A mohácsi vész után már nem voltak magyar királyok.Persze Szapolyai,Bocskai,Báthory igen..."

Amikor Bocskainak a török felajánlotta a magyar trónt és koronát küldött neki, akkor ő azzal utasította vissza a nagyvezírt, hogy "Magyarországnak már van törvényes, választott királya". Pedig őróla aztán nem lehet elmondani, hogy odalett volna Rudolf királyért.

"Jogtalanul viselték a magyar koronát,hisz a magyar nemesek nélkül koronáztatták meg magukat.

Innentől nézve azt is mondhatjuk,hogy sosem voltak jogosan a magyar trónon."

Ez konkrétan hazugság. 1526-ban mind a trónöröklés rendje, mind a Mátyás és II. Ulászló által kötött szerződéseknek megfelelően Ferdinánd (illetve felesége Anna királyné) volt a jogos trónörökös. Emelett épp Ferdinánd megválasztása volt az, amelyik a törvényeknek megfelelően történt, hiszen Mátyás nádori cikkelyei kimondják, hogy a király halálát követően a nádor jogosult királyválasztó országgyűlést összehívni. Báthory István nádor pedig össze is hívott egy ilyen ogy-t decemberben, amelyen Ferdinándot választották meg a Szapolyai-féle (teljesen törvénytelenül összehívott) részországgyűléshez képest sokkal nagyobb számban jelenlevő nemesek.

Ezt követően egészen I. Józsefig bezárólag minden Habsburg királyunkat törvényesen választották meg a királyság nemesei, azt követően pedig az állam átalakult örökletes monarchiává.

"Jogtalanul viselték a magyar koronát,hisz a magyar nemesek nélkül koronáztatták meg magukat."

Ezt szerintem nem tudod bizonyítani. Míg én tudom bizonyítani, hogy bizony az 1526 decemberi pozsonyi országgyűlésen magyar főurak választották meg királlyá Ferdinándot, törvényesen, hiszen a nádor hívta össze és ott is volt. Szapolyait meg az a csapat választotta meg, amelyik a Rákosi végzést hozta, amit nem szentesített az uralkodó.

"csakis magyarul tudő,magyar nemzetiségű"

Nos ezzel semmi gond akkor, ha csak ennyi lenne a feltételed (nem mintha a te véleményed bármit is számítana a kérdés eldöntésében). Ugyanis pl. Habsburg Ottó magyar állampolgársággal is rendelkezett, jól beszélt magyarul, az országban nála jobban nem sokan ismerték a magyar történelmet (nem hiába, benne élt) és kultúrát, tehát tőled akár meg is koronázhatták volna. Habsburg Györgyre ez szintén igaz, bár nem is ő a trónörökös. Károlynak ezeket pótolnia kell, de egy ilyen dinasztia tagjának,ilyen múlttal semmi feladat, és az ő fia, Ferdinánd Zvonimir pedig már nagyon jó úton halad. :)

"Azonkívül az elkötelezettségét hazugságvizsgálóval megállapítani!"

Plusz teljes vérkép, EKG, vizelet és széklet vizsgálat, emellett természetesen szövetminta a legtöbb szervből, hogy teljesen bizonyosság váljon, bizony egy színmagyar királyjelölttel állunk szemben. Jól mondom ugye? Vagy hány generációra visszamenőleg legyen mindenki magyar a családban? És ha találunk valakit, de bebizonyosodik, hogy ősei bizony Habsburg pártiak, akkor természetesen zárjuk ki. Aztán az utolsó kis 30 lelkes faluban találunk egy valakit, egy lókupecet akiről kiderül, hogy tényleg színmagyar. Koronázzuk is meg. A trágyacsomón!

És mi leszünk Európa büszkeségei egy lókupec királlyal, igaz színmagyarral, igazi kuruc, hajdú mentalitással, ja azzal nem, mert azok között is sok volt az idegen.