Milyennek látjátok Magyarország jövőjét?

Egy eladósodott, a külföldi adósságok terheire termelő, stagnáló vagy igen lassan fejlődő ország, ahol az őslakosság fogy, jelen van egy létszámát 100 év alatt megkilencszerező kisebbség (KSH adat), amely 50-80 év alatt többséggé válva felmorzsolja a demokratikus államrendet. Az őslakosság újabb menekülési hullámokat produkál nyugatra. Visszaszorul a nagyobb városokba és a fővárosba, ahol még jó ideig normális életminőségben élhető környezet lesz, noha a közszolgáltatások színvonala, különösen az oktatás és az egészségügy már sohasem lesz a régi.

Nem tudta kiheverni az ország a kommunista uralom által elindított erkölcsi romlást, a folyamat különösen a külföldi érdekek kiszolgálásában és a korrupció természetesnek vételében nyilvánul meg.

A legyengült, de igen jó természeti adottságokkal rendelkező országban döntő befolyást szerez a külföldi multitőke, olcsón megszerezve az ország még meglévő erőforrásait az államadósság fejében, megismételve az állam gazdasági vagyonának 20 évvel ezelőtti privatizációját, csak most a természeti erőforrások, az egészségügy és a kutatás kerül terítékre.

Megjelennek majd a klímaváltozás menekültjei: a nyugat-európai bevándorlók, főleg nyugdíjasok, szigorúan őrzött telepeken élvezik a természet viszonylagos érintetlenségét.

A folyamatok ma erre haladnak. Nem látok semmi komoly erőfeszítést ma arra nézve, hogy ne ez a jövőkép következzen be.

Vicces ez a magyarféltő jövőkép, arra vall, hogy nem ismerjük a múltat. Nézzük meg előbb a múltképünket: a tatárjárás után az eredeti magyaroknak csak a harmada maradt életben, ezért IV. Béla telepeseket hívott be. A már akkor sem egészen homogén lakosság (gondoljunk a kunokra és a szlávokra) addig nem látott mértékben keveredett német és szláv génekkel. Az etelközi magyar fenotípus kisebbségbe került, de átörökítette nyelvét és kultúráját. Mátyás idejére a lakosság európai kinézetű, többnyelvű és multikulturális lett, a legfrissebb olasz reneszánsz divattrendeket követtük, és ezt az időszakot tekintjük ma Magyarország fénykorának.

Nyelvi és kulturális sokszínűség volt, már az emberek ruhája megmutatta, ki melyik néphez tartozik. Kialakult a mesterségek megoszlása, cigányok, szászok, zsidók, stb. mind-mind hasznos tevékenységgel gazdagították a közösséget. A török uralom természetes török keveredést hozott a három részre szakadt ország középső területén. Nyugaton osztrák, horvát és szlovén vegyes házasságok, északon szlovák, keleten román, ukrán, délen szerb keveredés tarkította tovább a lakosság génállományát. Talán a középső országrészt kivéve mindenhol több nyelvet beszélt a lakosság, a konfliktusok nem etnikaiak, hanem vallásiak és gazdasági természetűek voltak. A reformkor (kétségtelen eredményei mellett) bevezette a homogén nemzet és kultúra tanát, ebből nőtt ki a nacionalizmus és a kisebbségek elnyomása. Magyarország kulturális és nyelvi egységet akart elérni, ezzel elidegenítette magától a kisebbségeit. (Európa minden országa ezt tette, nem lógunk ki a sorból, semmi okunk szégyenkezni.) A nagyhatalmi viszonyok ellenünk alakultak, az Osztrák-Magyar Monarchia a többi nagyhatalom útjában állt. Mi magyarok másodhegedűsök voltunk a birodalomban, ezért rosszul jártunk az osztozkodáskor, magyar többségű területet is vesztettünk.

A II. világháborúban vak revanskísérletbe kezdtünk (félmillió zsidó-magyar honfitársunk életét Horthy nem érezte túl nagy árnak "ősi jussunk" visszaszerzéséért), és a kommunizmustól rettegve áldozatul dobta az országot a fasiszta nemzetvezetőknek. (Tegyük hozzá, hogy a titkos jaltai egyezmény alapján nekünk ez az egy forgatókönyvünk maradt, legfeljebb korábbi német megszállás és teljes Holokauszt volt az alternatíva.) Az eredmény: orosz megszállás, szocializmus, tartós szégyenfolt a Holokausztban való részvétel miatt (némi mentség a budapesti gettó felszabadulása kb. 150 ezer magyar és lengyel zsidó túlélővel, akik Horthy nélkül nem maradhattak volna életben).

A közelmúlt közismert, így nézzük inkább a jövőt: a magyar kultúra eddig is eredményesen átörökítődött más népekre, a romák esetében is így lesz. Sokkal jobban tudnak magyarul, mint cigányul, és a magyartól idegennek mondott saját kultúrájukat sehol máshol a világon nem vallanák magukénak más népek (se nem magyar, se nem indiai).

A vegyes házasságok eredményeként ismét eltolódás figyelhető majd meg a bőrszínünkben, sok-sok konfliktus árán kialakul az együttműködés, együttélés a romák és a többségi társadalom között. Ennek során a romák fognak többet alkalmazkodni, de a "magyar" kultúra is új elemekkel, szavakkal egészül majd ki. A gyermekeink alig fogják érteni, mit baromkodott össze a mi generációnk egymással. Magyarország területi egység marad, de nagy küzdelmek árán teremti meg saját közösségi iparát, jövedelmét.

A romák és nemromák olyasformán szidják majd egymást ötven év múlva, mint ma Alcsút és Felcsút lakosai, de ez már csak folklór lesz, nem hutu-tuszi konfliktus (addigra szemre meg sem tudjuk már mondani, ki a roma és ki nem). Sokan nyugatra vándorolnak ki, a lakosság ma nemzetvédő része pedig elszegényedik, mert nem érti az idők szavát. Lesz egy pár falu, ahol úgy élnek majd a hungaristák, mint Amerikában az ámisok - a gyerekeik pedig a városba mennek, és vegyes házasságokat kötnek.

A világ és az élet megy tovább, nem állják körül a népek a magyarok sírját, mert nem lesz kataklizma. Aki alkalmazkodik az evolúcióhoz, az nyer, a makacsok meg veszítenek. Akinek esze van, az a romák felzárkóztatása és a társadalmi együttműködés mellé áll.

A 6.30.-assal értek egyet.A forradalomtól pedig mentsen meg az Isten bennünket,Aki nem élte át,annak fogalma sincs,hogy mi történne egy forradalom esetén.A pártok még jöbban acsarkodnának egymásra,az emberek egymást öldösnék,nem lenne áram,víz szolgáltatás,élelmiszert sem lehetne kapni,A pestiek újra jöhetnének vidékre 1 kg krumpliért,csak ma már vidéken sem biztos,hogy kapnának.Alaposan csalódni fognak,akik abban az illúzióban élnek,hogy a Jobbik vagy a Fidesz rendbe tudja hozni a dolgokat.

Össze kellene fognunk,nem pártvitákat folytatni,akkor talán eredményt tudnánk elérni.A gazdagok vagy jómódúak segíthetnék az arra rászorultakat,csak erre aligha hajlandóak.Így pedig marad minden a régiben.