Üdv a kapitalizmusban? Rendesek a kapitalisták, ugye?

Többek között azért nem lesz Magyarországból soha normális ország, mert az emberek széles körben tényként kezelik azokat a hülyeségeket, amit a kérdező belinkelt.

Valami ilyesmiről tettem már fel kérdést korábban:

http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__443..

Szerintem a kapitalizmussal nincs önmagában probléma, illetve egyszerűen nincs jobb! Viszont azzal nem értek egyet hogy nem szükséges szabályzás a rendszerben.

sokféle kapitalizmus létezik és olyan mint pld egy folyó!

Ha szabályozva van és a kiöntések ellen tudatosan védekeznek a társadalmak akkor nagyon hasznos, ha nem akkor elemi károkat képes okozni.

Az az, nem a kapitalizmus maga a probléma hanem a neoliberális felfogás amit gyakorlatilag a nagytőkére öntöttek annak idején a legnagyobb tőkések. Aztán a felszínes magyarázatokkal (hiszen az emberek nagy része csak a közgáz alapjait képes megérteni) a láthatatlan kéz stb balgaságaival teret nyert. Minden tekintetben a nagytőke érdekeit képviselve dereguláltak annyit és ott ahol csak tudtak, ami mindig egy kicsit élénkebben növekedtek az egyensúlytalanságok a nagytőke és a pénzvilág elitje javára. Gyakorlatilag végletesen ráerősített erre a folyamatra a globális kapitalizmus, ami hatalmas szelet biztosított a vitorláknak.

Kialakult egy helyzet mára ahol kezelhetetlen méretűek lettek a multik és a bankok, az az ma már nem az államok szabályoznak a társadalmak védelme érdekében, hanem a nagytőke muzsikájára táncolnak az államok. Olyan egyensúly mélyen sértő folyamatok indultak meg ami mind az opportunista nagytőke igényeit elégítik ki.

Mivel a nagytőke opportunista még ma sem számol a következményekkel. Pedig mára teljesen világossá vált hogy a globális kiegyenlítődés a nagytőke irányában aránytalan jövedelem kiáramlás miatt teljes kudarcba fulladt. Gyakorlatilag akik a világon a fogyasztást mint alapot biztosítják már leszálló ágon utaznak. Igaz hogy a BRIC országok még növekedést mutatnak, de mind valamilyen lufiba bujtatva teszik. Kína a teljesen fedezetlen banki hátterével és az önkényes valuta beárazásával és úgy komplett az autóriter berendezkedésükkel képesek még egy darabig mozgásban maradni. De ezek a lufik hatalmasabbat fognak szólni mint a hitelválság mázával bekent és a fejletteknél kialakult rendszerválság. Az az, a neoliberalizmus labor steril elméletei ma már világos hogy tévút volt. Az államok és a társadalmak az elmúlt 10-12 évben illetve az államok gyakorlatilag 30 éve csak hitelekből tartották fent a rendszert. Ahogy a világháborúk előtt a tőke tejhatalma kialakított egy állapotot, ugyan úgy mai ez látszik megvalósulni.

Természetesen teljesen más rendszerben és más módon.

Akkor a nemzetállamok tőkései érdekei mentén keletkeztek a feszültségek, ma a nemzetközi nagytőke ami gerjeszti.

A lényeg viszont ugyan az maradt! A nem bővülő fogyasztási lehetőségekért és az erőforrások birtoklásáért folyik egy egyre késhegyre menőbb harc, hiszen. Hiszen a rendszer alapja, a növekedés meszünk katalizátorként működni, a hitelek elapadtak az eladósodottság kiteljesedett.

Össze-vissza zagyválsz itt mindenféle hülyeséget :)

A belinkelt videó kapcsán:

nem volt kötelező hiteleket felvenniük Kádáréknak sem, ahogyan az IMF-hez és a Világbankhoz való csatlakozásunkat sem kérte senki. Nyugodtan csődbe mehetett volna a magyar szocializmus is a lengyelekhez vagy a románokhoz hasonlóan. Na persze, akkor lőttek volna a gulyáskommunizmusnak, itt is jött volna a jegyrendszer meg az energiakorlátozások. Ezt meg az öreg Kádár nem merte bevállalni. Inkább választották az ország jövőjének felélését. Ennyi a történet dióhéjban.

"Össze-vissza zagyválsz itt mindenféle hülyeséget :)

Az a helyzet hogy a kérdező nem zagyvál, inkább te teszed a kettős mérce miatt. a kérdező kísérletet tesz arra hogy a kapitalizmus árnyoldalával szembe a kommunizmus még tökéletlenebb az emberi természetet még jobban semmibevevő felfogását favorizálja.

Te egyszerűen nem érted a tényeket.

Ma szinte minden kapitalista ország jobban el van adósodva mint mi a rendszerváltáskor.

Az az, egyszerű kikényszerített váltás volt.

A szocializmus ugyan úgy mint a neoliberális kapitalizmus egy véglet ami nem működőképes az egyensúlyok eltolódása miatt, nyilván más polaritással.

A kérdező kommentje:

Jó jó, csak egyoldalú!

"Azt kellene megérteni, hogy ezeket a problémákat a kapitalizmus alap eszméi termelték ki. Azzal, hogy te aktuális meg szabályozod nem értél el mást, csak az aktuális problémákat megoldottad, de a mélyen gyökerező alapvetően rossz eszméket hagytad ugyan úgy.

Nem ez nem a kapitalizmus hibája.

A kapitalizmus nem opportunista, csak az ember.

Az emberbe van kódolva hogy minél többet minél kevesebb fáradsággal és ha van rá lehetőség akár erőből kivitelezve.

"Ha ez képes volt ki termelni ezt az idők folyamán, később is kifogja tudni, maximum legközelebb alantosabban.

Ez így van.

A tőkének van igazán érdekérvényesítő képessége, de szerencsére az emberek választanak kormányokat.

Ez egy folyamat ami ciklikusan változik.

A tőke presszionálja vagy megvesztegeti a politikusokat akik kiszolgálják a társadalmak rovására.

Kialakul egy egyensúlytalanság és bukik a rendszer.

Ma pontosan ez zajlik. Aztán jön az ellenerő amiből a múltszázad elején kipattant a szocializmus ami célként a kommunizmust határozta meg. Mikor a szocializmus megbukott és a két polus egyensúlyozó hatása megszűnt a neoliberális gyarmatosító gépezete a globális kapitalizmus municióival megerősödve gyorsan ki is használta a lehetőségeit. Most ismát paradigma váltás előtt állunk mert akkora lett az egyensúlytalanság ami megölte a rendszer működését.

"Einstein megmondta, egy adott problémát nem lehet azon a szinten megoldani, ahol keletkezett. Nagyobb szintekre kell menni, ahhoz, hogy egyrészt át lásd mi okozza a problémát a mélységben.

Az a baj hogy nem a kapitalizmus a hibás, hanem az emberi opportunizmus természete. Az embert pedig nem lehet szabályokkal megváltoztatni, legfeljebb visszatartani.

Ha a kapitalizmus rendszere nem adna lehetőséget az opportunista törekvések teljes megvalósulásához az az regulálnának számos területen, akkor az ember nem lenne képes a gyakorlatban megvalósítani az opportunista és káros genetikai ösztöneit.

"Amíg esélyt adsz arra, hogy egyesek meg gazdagodhassanak, addig lesznek akik ezt olyan formán próbálják elérni, ahogy teszik sokan ma is. Fel kellene nőni végre, levetkőzni azokat a gyarlóságokat amikkel az emberiség ma rendelkezik, elfelejteni az erősebb kutya baszik elvét, elfelejteni azt, hogy a saját boldogulásod keresd egy percig is, és átváltani arra a szemléletre, ahol a nagyobb, mélyebb dolgokat szolgálod.

Nem a meggazdagodás a probléma, hanem hogy milyen áron!

Ha a meggazdagodás azzal jár hogy akiken meggazdagszol azok vérén teszed, az soha nem lehet fenntartható.

Hiszen csak magad alól zabálod ki a fenntartható fogyasztást a pillanatnyi haszonért. (opportunizmus)

"John Forbes Nash már réges régen rájött egy hatalmas problémára, még sem lett mélyen megértve az üzenete. Megmondta, hogy a játszmákban nem jó elv az, hogy mindenki keresi a saját boldogulását és ezzel végül a közösség is eléri a célját, ez nem helyes megközelítés. És ez a kapitalizmus alapja!

Nincs azzal semmi baj hogy az egyén keresi a boldogulást és fejlődik gyarapszik. Az egyénen túllépő kollektív lehetőségekért nem az egyén hanem az állam a felelős. Az állam aki képes a társadalmi szinten a kollektív érdekeket szem előtt tartani és érvényesíteni.

Na ezt ütötte ki a neoliberalizmus elve.

Az az, nem maga a kapitalizmus ami élhetetlen és fenntarthatatlan, hanem a vadkapitalizmust megcélzó és a tőke igényeit egyoldalúan kiszolgáló neoliberális felfogás gyakorlati megvalósulása.

"Az, hogy nem ismerünk jobbat csak azt jelenti, hogy a múltban még esetleg nem volt jobb.

Ki tudja mit hoz a jövő!

Lehet hogy egy a valaha ismert vadkapitalizmusnál is keményebb és élhetetlenebb rendszert hogy a paradigma váltás. De lehet hogy a nagytőke az idők szavát meghalva visszább lép, az opportunizmus felett győz az előrelátás és egy szabályozottabb és működőképesebb kiegyensúlyozottabb rendszerhez érünk.

A kapitalizmus nem ad mindenkinek jólétet de az egyetlen olyan rendszer, amibe elméleti szempontból nem lehet belekötni.

Az egyének a saját boldogulásukra törekednek és ez szerintem így van jól. Minden embernek megvannak a saját vágyai, álmai, igényei, amiket ki akar elégíteni és amik nem feltétlenül egyeznek a közösség igényeivel. Ha az emberek a saját igényeik elé a közösség, általuk akár nem is osztott igényeit helyezik, akkor gyakorlatilag a közösség boldogulásának eszközévé degradálják önmagukat. Ha úgy tetszik, rabszolgává adják magukat a társadalomnak.

Ennél szerintem jobb az, ha az ember szabad és a saját igényeit akarja kielégíteni elsősorban.

Van, amit nem szabad megengedni egy embernek sem. Bérgyilkosként például biztosan jól lehet keresni, ám ez igazolhatóan tiltható és az államot pontosan azért hoztuk létre, hogy az ilyen dolgokat tiltsa. Az is legitim állami feladat, hogy garantálja, hogy ne lehessen életveszélyes dolgokat sem forgalomba hozni. Az állam indokolt szabályozása a kapitalizmus keretein belül is rendben van.

De mi van akkor, ha én például órákat gyártok és azokat akarom eladni? Lehet-e az államnak legitim alapja arra, hogy ezt nekem, mint szabad embernek megtiltsa? És lehet-e alapja arra, hogy egy másik embernek megtiltsa, hogy az órámat tőlem megvegye? Ha mi ketten megállapodunk egy árban, beleszólhat-e abba legitim alappal bárki?

Szerintem nem.

Az összes többi rendszer valahogy mégis kreál a beavatkozáshoz alapot, azonban azt megindokolni nem igazán lehet. A kapitalizmus az egyetlen rendszer, ami az egyének viszonyaiba nem akar beavatkozni ilyen szinten. Így akár azt is lehet mondani, hogy a kapitalizmus a legerkölcsösebb rendszer mind közül.

Ha pedig a fentiek alapján hagyod, hogy X személy a biztonságos, szabályos termékét, szolgáltatását szabadon eladja Y személynek, anélkül, hogy ebben őket korlátozhatná bárki, akkor abból kapitalizmus lesz.

Fontos még az, hogy a kapitalizmusnak nem része az, hogy az államot is átveszik a cégek. Az államnak a cégektől függetlenül, pártatlanul kellene működnie. Amikor nem így van, az korporatizmus.