Az oktatásban a liberális vagy a porosz képzést támogatod, és miért?

Finn oktatási rendszer.

Nem olyan liberális, mint az angolszász rendszer, de sokkal diákközpontúbb , diák barátabb,mint a porosz.

6.

Te az angolszászról beszélsz.

decentralizált célorientált rendszer.

A diákok maguk válogatják a tantárgyakat, persze vannak kötelezők is.

A porosz képzést támogatom és azért, mert vannak ismerőseim akik iskolás korú gyerekekkel nemrég Nyugatra költöztek, és hamar kiderült, hogy a nagy liberális oktatásban nemhogy a nyugati gyerekek, de a nyugati felnőttek is olyan síkhülyék, hogy olyan dolgokat nem ismernek, amiért nálunk már egy ötödikest kiröhögnének.

Az sem utolsó szempont, hogy az USA mindig is azt az oktatási stílust alkalmazta, amiből mára a liberális oktatás fejlődött ki, és meg is látszik az eredménye: Az összes tudósukat importálták. Magyarok, zsidók, japánok, indiaiak és egyéb "poroszos" oktatású országban nevelkedett tudósok hozták létre szinte az egész huszadik századot az USÁ-ban. Szinte egy tősgyökeres amerikai tudóst nem lehet felsorolni, akinek a szülei tősgyökeres amerikaiak, ő is teljesen ilyen iskolában, környezetben szocializálódott és valami fontosat talált fel. (Edison nem számít, már sok mai amerikai kutató is úgy tartja, hogy inkább volt jó üzletember és rétor, mint tudós, és minden ötletét lopta valakitől.) Majdnem az összes fontos nyugati tudósnak van valamilyen Közép-európai, Kelet-európai vagy távolkeleti vonatkozása.

Németország helyzetét is érdemes megfigyelni. Ott egészen az 1990-es egyesítésig különféle oktatási rendszereket alkalmaztak. Az NSZK-ban angolszász-stílusú liberális rendszert, az NDK-ban a magyarhoz hasonló poroszost.

Ennek a mai eredményét ez a versike fejezi ki a legjobban:

"Der Ossi is schlau und stellt sich dumm, beim Wessi ist es andersrum!" azaz "A keletnémet sunyi, de butának tettei magát, a nyugatinál ez pont fordítva van!"

A "liberális" oktatás elvileg működhetne, ahogy az eredeti eszme is feltételezi hogy minden egyes állampolgár kellően intelligens, hogy megválasztja mit is akar magának, csak ez nincs így, a gyerekeknél meg pláne nem. Az érdeklődés változása, vagy a hamis önértékelés, csak a kezdete a dolognak. Az átlag alatti intelligenciájú egyének felemelését meg gyakorlatilag lehetetlenné teszi. A specializáció meg ideális esetben is szűklátókörűséget és ebből fakadóan bizonyos korlátoltságot eredményez, egyszerűen, mert képtelenek bizonyos összefüggéseket átlátni ismerethiányukból fakadóan. Arról nem is beszélve, hogy az általános követelményrendszer is jóval alacsonyabban van a porosz rendszernél, ami a tehetséggondozásnak is keresztbe tesz.

A poroszos rendszer meg nem veszi figyelembe az egyént és általában a tehetséggondozásra és a lemaradókra sem fordít igényt. Persze ki lehetne ezt egészíteni csak pénz és akarat kérdése. De alapvetően több kiemelkedő és széles látókörű embert nevel ki, mint a másik rendszer. Inkább legyen több egy közoktatási rendszerben a porosz vonalból mint a liberális vonalból, de mindkettőből érdemes ezt azt átvenni.