Mit gondoltok erről a cikkről?

"Ne minősítsük a Demokratát és főszerkesztőjét, Bencsik Andrást, aki ezt megjelentette. Kérem, ne minősítsük Pozsonyi Ádámot, de még az íráskészségét sem. Mert ennek már nincs értelme.

Ne minősítsük azokat a pártokat, író- és újságíró- és egyéb alkotószövetségeket, kulturális közösségeket és szervezeteket, egyházakat, amelyek ezt szó nélkül hagyják. Mindegy is, mit tesznek és mondanak. Cinkosok voltak abban, hogy idáig jutottunk. Már késő: magunkra vagyunk utalva.

Csak azt kérem, hogy védjük meg együtt a könyveket. Kérem a könyvtárosokat, a könyvesbolti eladókat, az olvasókat, a vásárlókat, ne engedjék, hogy ezek a gondolatok lábra kapjanak és pusztítsanak ebben az országban.

Nem tudom, hogyan óvhatjuk meg gondolatirtó gárdisták pusztítása ellen a könyveket, de ha kell, akár rejtsük el őket biztos helyre, amiképpen ezt más, vészterhes történelmi pillanatokban elődeink sokszor megtették.

Nem létezhet, hogy olvasó ember ilyesmivel egyetérthessen, ilyesmit eltűrjön. Nem létezhet, hogy ez hit-, nézet-, vagy éppen politikai vonzódás kérdése legyen Magyarországon."

Andrassew Iván

Andrassew Iván

Szerinted Andrassewet hogy lehetne jellemezni, aki elmondta hogy Molnár Oszi az náci Szabó Éva meg csak felhívta a figyelmet! Talán „ bértolnok ”? De mondhatnék csúnyábbat is!

"Szerinted Andrassewet hogy lehetne jellemezni, aki elmondta hogy Molnár Oszi az náci Szabó Éva meg csak felhívta a figyelmet! Talán „ bértolnok ”? De mondhatnék csúnyábbat is!"

Kedves hozzászóló. Ne haragudj, de leszarom, ki az az Andrassew. Felhívnám a figyelmed, hogy csak a szövegét másoltam be, és nem őt magát. Amit ehhez a kérdéshez ír, azzal maximálisan egyet értek.

Ez nem pártpolitikai kérdés!

Kulturált ember nem rongál könyvet.

Aki erre szólít fel, az eddig egyenesen kártékony.

Elnézést hogy sokakat megvezettem a kérdéssel.

De én más aspektusból tettem fel, viszont amikor direktben kérdezek rá, akkor egyből jön a nagy liberális óbégatás. Csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy az emberek nagy része alapból elutasítja, azt hogy valakit akár a törvény keretei között halálra ítéljenek. Nem hogy a törvény keretein kívül tárgyalják, hogy kinek lehet kioltani azt amit nem lehet pótolni. Az életét! Szerintem, bármilyen értéket képvisel az ember nagyon exrtém esetnek kell ahoz történnie hogy valakinek az életét követeljük. Létezhet ilyen pld ha valaki túl van egy életfogytiglanin amit emberölés miatt kapott és minden kétséget kizárva bizonyítható hogy ismét embereket ölt. Persze a tényleges életfogytiglan is megoldás. De az hogy a törvényen kívül bizonyos befolyásos körök tárgyalják a minősített eseteket, függetlenül a konfúziótól , az jó mintát ad azokról az emberekről, a mentalitásukról, a felfogásukról!

Még egyszer, elnézést ha valakit megtévesztettem, de másként nem lehet felhívni a valós lélektani tényezőkre a figyelmet.

[link]

[link]

ma 11:33

Bocsi m ebbe a rovatba tartozik a válasz!

Kulturált ember nem rongál könyvet.

Aki erre szólít fel, az eddig egyenesen kártékony.

Akkor nem léteznek a földön „ kulturált” emberek, hiszen minden oldalnak megvoltak a könyv égetői.

A kommunista és a fasiszta könyveket is égették már, és ha így haladunk akkor a neoliberalizmus könyveit is fogják, és még kitudja hogy mit. Az izmusokkal van a baj amik ezeket a könyveket tartalommal megtöltik, így csak a szűz papír érték amit megsemmisítenek, és nem a tartalom.

Persze az sem dicsőit senkit ha valaki a meg nem értettség köntösében, alkotja meg azt a művet ami, amit ő csak iróniának vagy szatírának szán, ha az a saját identitását jelentő tömegeket sérti.

Nem lehet igazságot tenni az efféle esetekben, hiszen a sértés, főleg ha tudatos, az egy akció, és a válasz a reakció. De döntse el valaki hogy a szellemi sértés = akció, vagy a fizikai (égetés) = reakció veszélyesebb vagy súlyosabb? Persze ez csak filozofálgatás, és szerintem egyik sem az, és mind a kettő közös gyökerekből fakad, a meg nem értettségből és az elutasításból, mint szociológiai esetekből.

Ezért aztán nehéz a kultúra fogalmát nyomon követni! A könyv égetés egyfajta elutasítása a tartalomnak.

Jah. Bocs.

Kihagytam a felsorolásból!

Angliában az ipari forradalom kibontakozása következtében millió könyvet égettek, a kapitalizmus és a tőkével foglalkozó könyveket.

"Az izmusokkal van a baj amik ezeket a könyveket tartalommal megtöltik, így csak a szűz papír érték amit megsemmisítenek, és nem a tartalom."

De itt nem politikai könyvekről van szó, ezeket a könyveket (na jó, Spiró kivételével) nem az izmusok töltik ki, hanem a szépirodalom. Nádas Péter még politikáról sem írt soha, még az Egy családregény végében sem, pedig abban aztán lehetett volna. Az a baj, hogy az ilyen elvakult, szűk látókörű emberek, mint a cikk szerzője, szerintem nem is olvasott ezektől a szerzőktől könyveket. De ha te igen, kedves előző hozzászóló, akkor írd már le nekem, hogy Nádas szépprózájában hol tükröződik a neoliberalizmus? (A neoliberalizmus egyébként gazdasági konstrukció, amire te gondoltál, az a liberalizmus mint ideológia mai változata, amire meg nincs külön szakszó, csak a Jobbik retorikája használja tévesen (!)).

Kertész regényét én se szeretem. A Nobel-díjat talán inkább a témájáért kapta, és azzal is egyetértek, hogy mára ennek a díjnak inkább politikai üzenete van, mint irodalmi. De hol sérti Kertész a magyar identitást (akció - ahogy írod)? Azt nyilatkozta, hogy a saját identitásának sem fő alkotóeleme a magyar jelleg, nem is foglalkozik velünk. Ezért lehet neheztelni, de hogy a fenébe lehet ezt felfogni támadásként?

Spiró politizál, ha valaki mérges rá, és nem becsüli az (egyébként kiemelkedő) szépírói tehetségét, ez is teljesen jogos. De ez a figura KÖNYVÉGETSÉRŐL beszél, könyörgöm! Itt tartunk?

(Megjegyzem, csak mint abszolút mellékes érdekességet: vajon így reagálnál akkor is, ha Wass Albert könyvek égetéséről lenne szó?)

Nem nőttünk fel még ahhoz, így, az ezredforduló után, hogy legalább elviseljük, hogy valaki másképp gondolkodik a világról, mint mi? Nem tudjuk felfogni, hogy az irodalom fikció, művészet, és hogy ezek eszméletlen tehetséges emberek, akik önmagukat is beleírják a szövegeikbe, és végtelenül nagy butaság ezt a tartalmat egy politikai képletté redukálni?