Működne-e a következő elképzelés gyerekvállalás terén? Pl 2018 után.

Nem működne.

Az "állami gondozás alá helyezés" sokkal drágább. mint a családtámogatás.

Ez hülyeség.

1.

Attól, hogy valakinek nincs bejelentett munkahelye, még megengedhet magának anyagilag gyereket. Extrém eset, de például olyan szellemi vagy kreatív/művészi munkát folytat, amiből megél, akár közvetlenül, akár a licenceiből. Emellett akinek van hagyományos értelemben vett munkahelye, az sem biztos, hogy elég bevétellel rendelkezik egy (vagy több) gyerek felneveléséhez.

Ráadásul a mindkét szülőnek dolgoznia kellene, vagy csak az egyiknek? Közös háztartásban kell-e élniük? Házasságban vagy bejegyzett élettársi viszonyban kell-e élniük? Mi van az egyedülálló anyával, akivel "baleset" történt, és úgy döntött, megtartja? Emellett nem fizetés kérdése, hogy valaki felelősségteljes, jó szülő-e.

Emellett mikor kellene igazolni a munkahelyet? Amikor kiderül, hogy a női fél terhes? Amikor eldöntik, gyereket szeretnének? Amikor megszületik a gyerek? Kapnak időt, hogy legalább egyikük munkát szerezzen? A terhes nőt már senki sem fogja alkalmazni, még a próbaideje sem járna le, mire mehet szülési szabadságra. Ha nincs kéznél az apa, mi van? Mi van, ha a szülő vagy szülők később válnak tartósan munkanélkülivé?

És hogyan büntetsz munkanélkülieket havi 50 ezer forintra? Tervezel-e valami felvilágosítást, amivel legalább a nem kívánt terhesség esélyeit minimalizálhatják? Ha mégis becsúszik a dolog, miként alakítanád a terhességmegszakítás szabályozását? Mi történik az állami gondozásba vett gyerekekkel? Hogyan biztosítod, hogy ne olyan felnőttekké váljanak, mint a szüleik? Az állami gondozottak közül ugyanis nagyon ritka, hogy valaki feltörjön.

2.

Miért három gyerek? Ez vonatkozna mindenkire, vagy csak azokra, akik bizonyos fizetési kategória alá esnek? Mi van, ha valaki anyagilag megengedhet magának négynél több gyereket, és a szándéka is megvan rá. Ritka, de nem szokatlan.

3.

Ennek mi értelme? Amellett, hogy már eleve nehéz helyzetből indul, vagy csak egyszer felelőtlen volt, vagy épp beleesett a fogamzásgátlás hibaarányába, mert ugye semmi sem nyújt 100%-os védelmet, rögtön priusszal kezdi az életét, aztán még el is várod, ha még egyszer gyereket akarna, találjon állást. Végzettség nélkül, büntetett előélettel.

4.

Az állami hozzáállást tényleg meg kellene változtatni, de nem így, mert ez csak elmélyíti a problémát. Emellett ez inkább egy átgondolatlan dühös kocsmatöltelék elképzelésése, mint egy átgondolt népesedésügyi, szegénységkezelési program.

Épp most bizonyítottad, mennyire szűk látókörű vagy.

Először is, a szegényeknek kiutat kell mutatni, nem büntetni vagy pátyolgatni őket. Senki sem tehet arról, hogy a világra jön. Megélhetésből nem lehet gyereket vállalni. Sokkal több pénzt visz, mint hoz. A több meg csak annyiból jobb, hogy legalább a kisebbek megörökölhetik a nagyobbak ruháit.

A kiutat pedig abban látom, hogy a támogatásokat, is mivel itt a kérdés erről szól, a gyerek után járó támogatásokat teljesítményhez kellene kötni. Ezen múlna, kap-e egyáltalán, és ha kap, akkor mennyit. Például túl sok igazolatlan hiányzás esetén lószart sem adni, de az egyre jobb tanulmányi eredménnyel egyre többet. Ez talán már meg tudja tanítani neki, hogy ha keményebben odateszi magát, annak élvezni fogja a hasznát. Tehát lényegében ösztöndíj rendszerré alakítani a most alanyi jogon járó támogatásokat.

Abban is hiszek, hogy ha ilyen szellemben nő fel a gyerek, ahol már kicsiként megtanulja, hogy érdemes hajtani, az az igényszintjét is fel fogja tornászni, és nem akar majd visszasüllyedni a putriba. Ez a mostani rendszer még a jobb helyzetből indulókat is hajlamosabb inkább lefelé buktatni. Főleg, ha (nem anyagi) támogatás nélkül indul el otthonról.

Emellett fontos a sikerélmény, mert az motivál. Te itt arról beszélsz, hogy képletesen csapkodjuk falhoz a gyereket, már kis korától kezdve tudatosítsuk benne, hogy szart ér, miközben elveszünk tőle mindent, ami segíthetné, hogy a társadalom hasznos tagjává érjen. És így is lesz. Elhiszi, hogy szart ér, és szart is fog érni.

A nem kívánt terhességek leszorítására sem működik megoldásként, hogy a lelket is kibírságoljuk emberekből, akiknek egy fél minimálbért, vagy annyit sem, kell beosztani egy hónapra. A több százezres segélyek és támogatások csak városi legenda. Helyette megfelelő időben, megfelelő minőségű felvilágosításra van szükség. A jómódúak azért is várnak sokáig a gyerekvállalással, mert tudják, vagy legalább remélik, hogy jobb feltételeket tudnak teremteni, míg a mélyszegények úgy vannak vele, mire várjanak, úgy sem lesz jobb. A kilátástalanság miatt, amit te még fokozni akarsz. Ez ugyanolyan rossz, mint ami most van.

Ez persze tovább tart, de hosszabb távon sokkal inkább visszaszorítja azt, amit te vissza akarsz szorítani, mint az a módszer, amitől te vársz eredményt. Egy ilyen erőszakos megoldás csak még nagyobb számban termeli újra a szegénységet és kiélezi az ellentéteket.

És ha érdekel, mérnök vagyok és BAZ megye északi részén élek.

Ja, és ami a vállalkozások és dolgozók terhét jelenti. A becslések szerint a rendszerváltás óta több mint 240 milliárd dollár pénzt sikkasztottak el a politikai vezetők Magyarországon. Ez több mint 54 ezer milliárd forint. Ez az ország éves évi GDP-jének majdnem duplája.

Ha van egy millió mélyszegény, akik közül mindenki 50 ezer forintot kap havonta, 90 év kell, hogy ennyi pénzt elvigyenek a költségvetésből.

Természetesen nemcsak nem működne, de ha működtetnék (erőszakkal), rettenetesen káros lenne. Értem én a jó szándékot és türelmetlenséget, de ez még nem elegendő indok arra, hogy valaki szakemberek helyett légből kapjon ötleteket. Gyurcsány is pont ezt tette, pont ezért nem szabad még egyszer kormányközelbe engedni.

A gyermekvállalás és gyermeknevelés nem elhatározás, hanem képesség és mentalitás kérdése. Ezeket pedig nem lehet holmi tiltásokkal szabályozni, ezekre tanítani kell, méghozzá szakszerűen és türelmesen. Olyan rendszert létrehozni, ahol az egyes elemek szépen illeszkedve egymást segítve mind az egyént motiválják a jó irányba. Mind arra vezetik rá, hogy akkor jár jobban, ha azt teszi, ami szükséges. A tiltás csak a sunyiságot termeli ki sokkal magasabb színvonalon.

Ez viszont azért nem megy, mert sok pénz kell hozzá, sok akarat és törvény, azonban ez a hatalomban lévőknek nem érdekük, és képesek megakadályozni minden ilyen törekvést. A tömegek pedig ezt hagyják, mert már elhitették velük, hogy a mostani a jó. Amíg nem fognak mást hinni, nem is változik semmi.