Miért épít a kormány felesleges dolgokat?

Újat építeni látványosabb, mint a régit felújítani.

Választáskor nem lehet hencegni azzal, hogy "felújítottuk az xy és yx zsákfaluk közötti makadámutat".

Illetve lehet, csak kevesebb sikerrel.

Na meg persze azért, mert az új infrastruktúra új lehetőségeket teremt(het).

4.1.4. A multiplikátor-hatás

A beruházások a nemzeti jövedelem alakulásától függetlenül is

nőhetnek vagy csökkenhetnek pl. egy új találmány hasznosítása

nyomán. A beruházásoknak e változása viszont a maga részéről

kiváltja a nemzeti jövedelem emelkedését vagy esését. A

nemzeti jövedelem e változása ráadásul lényegesen nagyobb,

mint amekkora volt a beruházás növekedése vagy csökkenése. A

multiplikátor azt mutatja meg, hogy a nemzeti jövedelem ilyen

emelkedése vagy esése hányszorosa a beruházás eredeti

növekményének vagy csökkenésének. Ha a beruházások 1

millió dollárral nőnek, az keresleti hatásán át a termelés

és így a jövedelem növekedését eredményezi, másokat a

fogyasztási kiadások növelésére készteti. (Ez a fogyasztói

határhajlandóság – mondjuk – 0,8 értéke esetén 800 ezer dollár

újabb vásárlást jelent, ami viszont megint termelés- és

jövedelemnövekedést vált ki és így tovább. Már a tranzakciók

első két fordulójában 1,8 millió az összes vásárlás,

vagyis nagyobb, mint az eredeti beruházásnövekmény.)

Kapacitástartalékok és munkanélküliség esetén a kínálat és

11 „Noha az egyén megtakarításának nagysága aligha gyakorol lényeges

befolyást saját jövedelmére, az egyén fogyasztása nagyságának hatása a

többiek jövedelmére lehetetlenné teszi, hogy az összes egyének egyidejűleg

tetszés szerinti összegeket takarítsanak meg. Minden arra irányuló

kísérlet, hogy a fogyasztás csökkentese révén többet takarítsanak meg,

úgy befolyásolja a jövedelmeket, hogy e kísérlet szükségképpen

meghiúsítja önmagát.” Keynes, i. m. 104.

126

így a termelt nemzeti jövedelem mindig könnyen felzárkózik a

kereslet növekedéséhez. Keynes pontosan ezzel számolt, hiszen

részleges foglalkoztatottságot vett alapul és az árszintet

állandónak tekintette. A beruházásnövekmény által elindított

folyamatok teljes kifutása esetén a multiplikátor számértéke

1/(1 – MPC) vagyis példánkban 1/(1 – 0,8) = 5,

tehát a nemzeti jövedelem növekménye ötször akkora, mint a

beruházás növekménye. A beruházások csökkenése esetén

viszont a hatás fordított: a nemzeti jövedelem a multiplikátor

számértékének megfelelő mértékben esik.12

Nem véletlen, hogy a multiplikátor fogalmát és magát a

multiplikátor-hatást Keynes használta először. A pozitív

multiplikátor-hatás – vagyis hogy pl. a beruházás növekménye

keresleti hatásán át többszöri nemzetijövedelem-növekedésre

vezet – csak akkor érthető meg, ha a gazdaság a részleges

foglalkoztatás állapotában van és nem teljes a kapacitás

kihasználása. Csak ekkor igazodhat rugalmasan az aggregált

kínálat és vele a termelés a kereslet növekedéséhez. Ha a

gazdaság a termelési lehetőségek határán van, bármely impulzus a kereslet oldaláról csupán inflációs áremelkedést válthat ki.

[link]

A lényeg, ha a kormány elkölt egységnyi jövedelmet a semmire, mondjuk közmunkára, az a beruházási multiplikátor miatt ötszörösen jelenik meg a nemzeti jövedelem növekedésében: "A beruházásnövekmény által elindított

folyamatok teljes kifutása esetén a multiplikátor számértéke

1/(1 – MPC) vagyis példánkban 1/(1 – 0,8) = 5,

tehát a nemzeti jövedelem növekménye ötször akkora, mint a

beruházás növekménye."

Példánkban 5*0 = 0, illetve 5*-egymilliár = -5milliárd.

A dolog kulcsa egyszerűen a propaganda, illetve az uralkodó réteg egyéni kívánságai.

# 4/5 Időpont ma 13:14

Ez akkora fals következtetés, hogy leveri a kapucsengőt is... :-D

ma 13:27

Nem a beruházás értéke számít, hanem a beruházással a gazdaságba juttatott többlet pénz.

Azt a többlet pénzt, aki megkapta ismét el fogja költeni. Annak, aki ezt megkapja ismét többletjövedelme lesz, abból valamennyit ő is elkölt. Teljesen logikus.

Azért nem érted kérdező, mert olyan célt feltételezel, ami nincs. Olyan beruházásra van szükség, amely a legtöbb hasznot hozza (pénzben és dicsekvésben), a legkevesebb gonddal jár, és a legjobban növeli a hatalmat.

Értelmes célt alaposabban meg kell gondolni, sokan használják, azaz útban vannak, később meg hamar észrevennék a selejt munkát. Fölösleges dologra kevesebben figyelnek, nem számít, ha selejt, lehet mellet döngetni.

Nézd meg Buda központi terének (és közlekedési csomópontjának) átépítését. Nem volt halasztható, kényszerből nekiláttak. A káosz és dilettantizmus magasiskolája a kivitelezés. Ennyire ostobák? nem, így többet lehet lopni, mert átláthatatlanabb. És rosszabb lesz, mint volt, ez már most látszik.

Az a jó, ha a kormány felesleges dolgokra költi pénzt. Ekkor a kár csak az elfolyt milliárdok. Ha azonban értelmes dolgokra költené, a milliárdok ugyanúgy elfolynának,az eredmény rosszabb lenne, mint előtte. Sok példa van erre az oktatástól az egészségügyön át az építkezésekig. Amihez hozzányúlnak, abból valamilyen fokú katasztrófa lesz.

Dehogy feleslegesek!

A stadionok Orbán Viktor Miniszter Elnök Úr boldogságát szolgálják, ráadásul jól el lehet vele tüntetni az állami pénzeket a haverok zsebébe.

Mi ez, ha nem a tökéletes lépés?