Ha 1918-ban a magyarországi nemzetiségek népszavazáson dönthettek volna a sorsukról, vajon mi lett volna a végeredmény?

Ruszinok nem csatlakoztak volna a Szovjetunióhoz, egyértelmű.

Szlovákia 1918 előtt nem létezett, ráadásul akkor még csak egy északi keskeny sávban voltak túlsúlyban. Önálló államuk nem volt korábban soha, a háború után egy kis hegyvidéki ország életképtelen lett volna.

A románok valószínűleg Erdély Romániával való egyesülését szavazták volna meg. A szerbek szintúgy.

Azonban Erdélynél az a bibi, hogy nem zárt etnikai tömbökben helyezkednek el a nemzetiségek. A keleti határnál Székelyföld színmagyar, közte egy román sáv, aztán megint magyar.

Érdekes, a magyar közvélemény mind a mai napig Erdély elvesztését fájlalja a legjobban, holott Erdélyben a korabeli hivatalos magyar népszámlálás szerint is abszolút többségben voltak a románok (a Székelyföld meg az etnikai román területek közepén alkotott egy egy enklávét, ahogy az előző válaszoló is írta), és ők szinte biztos, hogy többségében a Romániához való csatlakozás mellett szavaztak volna.

Ellenben a szlovákok és a ruszinok többsége alighanem inkább Budapestet választotta volna Prága helyett. A szerbek meg sehol sem alkottak többséget a Délvidéken, szóval aligha válhattak volna ki. A horvátok esete jó kérdés, aligha akarta Szerbiához csatlakozni, az önálló Horvátországnak viszont nemigen volt meg a lehetősége akkor, az olaszok bekebelezték volna őket, ha nincs jugoszláv állam.

A kérdés azért is torzít, mert egy kalap alá veszi az adott nemzetiség tagjait.

Egészen másként gondolkodnak tájegységenként és településenként a nemzetiségek.

Nyilván egy pesti szlováknak tök mindegy, hogy Pozsony Csehszlovákia vagy Magyar Királyság része, mint egy zsolnai tótnak, hogy Zsolna kihez tartozik.

A dolog úgy lett volna érdekes, ha minden egyes településen népszavazást tartanak.

Sopronban és környékén a jelentős számú német lakosság Magyarország mellett döntött Ausztria helyett.

Ha nem így történik, ma Sopron egy 50 ezres, Ödenburg néven futó, német többségű város lenne, ahol csak pár száz magyar élne.

Gyerekek, ennyin múlik egy város élete.

Pozsony 1920-ban még 85%-ban magyar és német lakossággal rendelkezett.

Ma ez az arány bő 90% szlovák.

"Érdekes, a magyar közvélemény mind a mai napig Erdély elvesztését fájlalja a legjobban, holott Erdélyben a korabeli hivatalos magyar népszámlálás szerint is abszolút többségben voltak a románok"

Ez butaság. Erdély Trianon idején egyáltalán nem volt annyira román többségű mint hiszik. A magyar és német ajkú lakosság 40% körül mozgott még a román 60%-on, ez egyáltalán nem olyan túlnyomó. Persze a térképek csalókák mert a románság főleg falun, még a magyarok és németek városokban éltek, tehát még Kolozsváron élt 100000 magyar amit csak egy kis pont jelölt, addig a környező vidékeken elszórva meg 40000 román amit sokkal nagyobb színekkel ábrázoltak. Meg lehet nézni teleki Vörös Térképét ahol népsűrűség alapján van jelölve Erdély etnikai viszonyai és sokkal hitelesebb képet ad:

[link]

Ruszinok nem váltak volna el, a többi viszont igen. Amit meg Sopronról írtak az tévedés. Kapuvárról és Csornáról vitték a szavazókat, hogy meglegyen a többség mert el akartak szakadni az ottaniak. A környező falvakban (Ághfalva,Harka, Kópháza) győzött is az elszakadás, viszont mivel ezeket egy kalap alá vették a soproniakkal az összesített eredményben már alulmaradtak. Az úniós csatlakozás után építettek is ennek emlékművet mindegyik faluban, na meg azért mert utána elüldözték onnét a németeket emiatt.

De hogy ne csak erről essen szó, ugyanezt megcsinálták Pozsonyban csak ott szlovákokkal, ugyanis Pozsonyban a büdös életben nem volt egyetlen szlovák sem, 80%-ban német 20%-ban magyar, maradék ilyen 1-2% volt a zsidó,cigány, örmény stb...

"Ez butaság. Erdély Trianon idején egyáltalán nem volt annyira román többségű mint hiszik. "

abszolút többség azt jelenti, hogy 50 százaléknál nagyobb arány

Csináltam egy kis térképet hogy nézhetett volna ki az ország ha népszavazást tartanak mindenhol:

[link]

[link]

Ha Románia és Magyarország között létrejött volna ezek után egy lakosságcsere ahol a moldvai csángó magyarokat és a dél-erdélyi magyar és német népességet Észak-Erdélybe áttelepítették volna, persze ugyanennyi románt ki akkor a terület románsága lecsökkent volna 30%-alá. Egy ilyen Magyarország amit bejelöltem kb 80%-ban magyar, 10%-ban német és 10%-ban román, ruszin, szerb lett volna, az ország területe 200000 négyzetkilométer, lakossága pedig 18 millió fő.