Miért tartják sokan a kommunizmust olyan ördögtől valónak?

#70:

Hogy az állam biztosítsa mindenki számára a létminimumot, ahhoz nem kell eljutni a kommunizmusig, elég volt az 1848-as forradalmi hullámnak rádöbbentenie erre az uralkodói garnitúrát, és utána alap dolog lett a jóléti állam Nyugat-Európában, másrészt a tőkések is rájöttek, hogy a termelékenységet és a profitot nem a klasszikus kizsákmányolással lehet fokozni, hanem ha biztonsítanak elegendő pihenőidőt és társait számukra, és emiatt Nyugat-Európában az első világháború utáni kommunista mozgalmak nem tudtak labdába rúgni, csak a súlyosan elmaradt Oroszországban tudták magukhoz ragadni a hatalmat. Oroszországban sem volt teljes siker, mert Leninnek is gyorsan vissza kellett térnie a NEP-hez, belátván, hogy a kommunizmus egy teljesen életképtelen valami, és Sztálinnak követvén "hithű" kommunistaként sikerült teljesen megutáltatnia az egészet, annyira, hogy amikor a németek jártak Ukrajnában és Oroszországban mélyen, akkor mind a civil lakosság virágokkal fogadta, mind a szovjet katonák örömmel lőtték le kommisszárjaikat és dezertáltak feléjük, az már más probléma, hogy Hitler a fajelméletbe beleőrülvén nem játszotta ki őket Sztálin ellen.

Miután megvan a létminimum, azután nem mindegy, hogy mennyit prosperál az orvos vagy más gazdag ?

# 71:

"Miután megvan a létminimum, azután nem mindegy, hogy mennyit prosperál az orvos vagy más gazdag ?"

Jó, ha már megvan a léminimum, akkor legyen mindegy, de nálunk még messze nincs meg mindenkinek. Az orvos számára is megalázó a hálapénzrendszer, és hogy mi a létminimum, azt nem meri pontosan meghatározni senki.

Én biztosan fölötte élek, mert nekem telik még zsíros kenyérre, de azt már kicsit szégyellem, hogy otthon még meleg víz is folyik a csapból, miközben sokan megfagynak a saját házukban, vagy jobb esetben szeméttel fűtenek.

Láttam olyat is, hogy egy hajléktalant erőszakkal rugdosott ki a pénztáros a nyilvános vécéből, mert kevés volt a pénze a belépődíjra. Valami olyat mondott neki, hogy akinek van pénze ételre-italra, az tegyen félre az inverz műveletekre is.

#73: Az, hogy az akkori élet jobbnak tűnik a mához képest, az nem a kapitalizmus alávalóságát jelzi a kommunizmussal szemben, hanem szimplán a politikai vezetés csapnivalóságát, és annál viszont vissza lehet az állampárthoz nyúlni, az Állampárt alatt termelődött ki Orbán, Gyurcsány, Bajnai és a többi szabadrabló, vagy Horn Gyula meg a pufajkát cserélte a megfelelő időben öltönyre.

Bár Kádár is nem önmagától volt "puritán", hanem mert a nyílt különbségek miatt felkelt a nép 56-ban, és vezető politikus volt, de viszont Czinege és társai "ismeretlenül", de nyíltan folytathatták az urizálást.

Az, hogy mi a létminimum, azt Alkotmányban vagy nemzetközi egyezményekben kell szabályozni, és tartani magunkat ahhoz.

"Holott a nácizmus célul tűzte ki etnikumok kiirtását, az eszme alapja volt a háború, fajgyűlölet."

A kommunizmus is ugyanolyan fajelméletes eszme volt, csakhát mivel a győztes oldalon voltak, és minimális eszük is volt, ezért próbálták a népirtásaikat palástolni, mással megmagyarázni.

Marx Károllyal kezdődött az egész. Marx fajelméletes és népirtásra buzdító művei:

- Zur Judenfrage

- Tézisek Feuerbachról

- A tőke

- A magyar harc

Marx első megjelent könyve "Zur Judenfrage" (A zsidókérdéshez) sokmindent ír a zsidókról, csak jót nem, azonosítja a zsidót a kapitalizmussal (ami ellen persze totális háborút hirdetett).

A Tőkében több helyen is megjelenik a zsidóság azonosítása a burzsoáziával, a nagypolgárisággal, a kommunista dogmák szerint meg a burzsoázia volt minden baj forrása. Karl Marx etnikai alapon volt antiszemita, a zsidó szellemet nevezte kufárkodásnak. Korábbi műveiből, például a Tézisek Feuerbachról című művéből olyan mértékben jelenik meg az antiszemitizmus, hogy ma meg sem jelenhetne Marx ezen írása.

Marx az osztályharc szükségszerűségéről írt, szerinte, amikor bekövetkezik a szocialista forradalom, megkezdődik az osztályharc és lesznek Európában olyan primitív társadalmak, melyek kétszeres hátrányba kerülnek, mivel a kapitalizmus stádiumáig sem jutottak el. Fajszemétnek nevezett egy csomó népet, akiket meg kell semmisíteni, mivel a történelmi fejlődés két fázisával lemaradtak a többi társadalomtól és lehetetlen őket felzárkóztatni a forradalmi osztályokhoz. Részletesen írt a szláv népek vulgáris, mocskos életmódjáról, azt is kijelentette, hogy a lengyeleknek nincs okuk a létezésre. Azok a fajok és osztályok, amelyek túl gyengék az új élet feltételeihez, azoknak el kell, hogy tűnjenek, el kell pusztulniuk egy forradalmi holokauszt oltárán.

Marx Károllyal kezdődött az egész. Nem ismert, hogy Marx előtt egyetlen haladó európai gondolkodó vallott volna ilyen téziseket, ezért jogosan állíthatjuk, hogy innen származik a jelenség. Marx Hitler előtt megírta a saját Harcát.

"Ausztriában a pánszlávista délszlávok, nem egyebek, mint egy felettébb zavaros ezeréves fejlődésből kikerült népszemét"

"A négerkereskedelem előtt a gyarmatok csak igen kevés terméket szállítottak az Óvilágnak, és alig változtatták meg a világ arculatát. A rabszolgaság tehát fölöttébb fontos közgazdasági kategória"

"Milyen különös társadalmi elemet kell leküzdeni, hogy a zsidóságot meg lehessen szüntetni?

Amit Marx megálmodott, annak végrehajtására Leninnek nem jutott ideje, de Sztálin majdnem végig vitte.

A II. világháború során megnyilvánuló zsidógyűlöletről mindenkinek rögtön a hitleri nácizmus jut eszébe, pedig a kommunista Szovjetunióban, főleg Sztálin idejében, szintén tapasztalható volt ez a jelenség. A hadi események átmenetileg ugyan elterelték a kommunista diktátor figyelmét a zsidókról, de a háború befejezése után a szovjet birodalom régi-új ellenségét látva bennük, részletes tervet dolgozott ki a likvidálásukra. Sztálin személyes gyűlöletének hátterében az állhatott, hogy annak idején a bolsevik pártban betöltött vezető szerepért folytatott küzdelmében döntően zsidó riválisai voltak. A 40-es évek végére már a zsidóság diszkriminálásának szinte minden klasszikus eszközét életbe léptették: betiltották az anyanyelvű könyvkiadásukat, maximálták a felsőoktatásban résztvevők számát (helyenként teljes kitiltásban volt részük), iskoláikat, zsinagógáikat, színházaikat bezáratták, többségüket kizárták a pártból, 48-ban pedig sor került az első szovjet antiszemita kampányra, melynek során megölették a Zsidó Antifasiszta Bizottság elnökét és kivégeztették a zsidó irodalmi élet elitjét.

Az antiszemitizmus Sztálin magánéletét is elérte, antiszemitizmusa miatt vitette el Gulágokra lányának, Szvetlanának mindkét zsidó származású férjét.

A sztálini zsidóüldözés az 1953-ban, zsidó származású orvosok ellen indított koncepciós perben és az azt követő előre eltervezett intézkedésekben csúcsosodott volna ki. A vád szerint magas rangú kommunistákat kezelő zsidó orvosok (Kogan, Feldman, Grinstein, Etinger) merénylet készülnek elkövetni betegeik ellen, továbbá Amerika irányításával a Szovjetunió elpusztítására törekszenek. Az orvosokat letartóztatták, közülük volt, aki már a börtönben zajló kínzások következtében meghalt. Eközben Sztálin előre elkészítette az események forgatókönyvét. A terv szerint a vádlottak halálos ítéletét nyilvános akasztásokon hajtották volna végre, amelyet a „spontán" népharag országos szintű megnyilvánulásai kísértek volna. Ennek nyomán Sztálin levelet kapott volna közismert zsidó vezetőktől, akik maguk kérik a zsidóság kitelepítését a további erőszakhullám miatt. A diktátor megfogalmaztatott egy röpiratot is „Miért kell kitelepíteni a zsidókat az ország ipari körzeteiből?" címmel, amiben az állt, hogy a zsidók „természetükből eredően" mindig a nép és a szocializmus ellenségei voltak és a 20-as, 30-as években is zsidókból állt a kommunista párt fő ellenzéke. Ezt egymillió példányban előre kinyomtatva őrizték az akció tervezett napjára. További előkészületek gyanánt listákat írattak össze a zsidó és félzsidó lakosságról és megszervezték a marhavagonokban történő deportálásukat is. Még különböző vonatszerencsétlenségekről is előre gondoskodtak, hogy a kitelepítetteknek csak egy része jusson el azokba a koncentrációs táborszerű lágerekbe, amiknek a felépítésére még januárban utasítást adtak.

A deportálásokat február második felére tervezték, de az összeírás időbeli csúszása miatt a gyújtópontként szolgáló orvos-per időpontját március 5-7-re tűzték ki, a kivégzéseket pedig 11-12-re időzítették. Sztálin március 5-i váratlan halálának köszönhetően azonban az egész terv meghiúsult. Berija orvos-perekről készült feljegyzéseiben tagadta Sztálin antiszemita tervét és bűnbankként Rjumint nevezte meg, ám hamarosan mindketten a hatalom utódlásáért vívott harc áldozataivá váltak, az X-nap dokumentumai pedig túlélték őket és napvilágra kerültek.

" Holott a nácizmus célul tűzte ki etnikumok kiírtását, az eszme alapja volt a háború, fajgyűlölet."

Hazudsz kommancs! :P

Az imádott, életképtelen, elbukott eszmédben érdekes módon mindig irtottak valakiket, pl. aki "kulák, burzsuj, rendszerellenes" volt, azaz akik a primitív kommunistáknak nem tetszettek.

Ezt nácizással, jobboldalizással, burzsujozással, egyébbel nem tudod kimosdatni! :)

Ennyi sörszagú proliskodást :D

A kapitalizmus azzal, hogy van lehetőséged vállalkozni, kibontakoztatni a tehetségedet, rengeteg embert húzott ki a szegénységből.

A kommunizmus csak a szegények egyenlőségét akarja.

Kérdés mi számít szegénynek.

Érdekes a szegénység megközelítése a "kapitalizmus fanoktól".

Amikor sokan panaszkodnak arról,hogy nem nagyon lehet megélni átlagbérből Magyarországon,akkor jönnek azzal,hogy "de hát jobban élünk,mint Etiópiában".

Amikor meg a kapitalizmus kerül szóba,akkor az átlag ember milyen szegény lenne,ha kommunizmus lenne.

Egy kommunista rendszerben az emberek jobban élnének,mint ma egy átlag ember.

A világ leggazdagabb 1%-a birtokolja az összes vagyon 50%-át.

A kapitalizmus nem a szegénységből való kitörést,hanem a luxusba való betörést eredményezte sok-sok embernek.