Támogatnátok a bölcsészkaros szakokon a matematika kötelező tantárggyá tételét?
Ha jól tudom a bölcsészkarok az ókori és középkori tradíció szerint leírt "Hét Szabad művészet" által definiálják magukat, angol nyelvterületen például "Liberal Arts"-nak hívják a bölcsészkart.
Namármost ennek a hagyománynak ugyanolyan fontos része volt a matematika, mint mondjuk a filozófia, ami máig kötelező tantárgy minden bölcsészkaros szakon, még a nyelvszakokon is.
Ha úgy nézzük, a matematika a filozófia egyik formája, hiszen abból alakult ki. Egy olyan filozófia, ami axiómák által be van határolva a logika útjára.
Biztosan mindenki észrevette már, aki haladt végig a középiskolai matematika tananyagon, hogy ahogy egyre nagyobb matematikatudást szerez, úgy szól a matematika egyre kevésbé arról, hogy valamit "ki kell számolni" (ami leginkább a matematika egyik alapvető ága, az aritmetika témakörébe tartozik) és szól egyre jobban arról, hogy logikus következtetéseket kell levonni adott állításokból.
Ebből rá is jön, hogy a matematika miért kötődik szorosan a filozófiához, és miért tartozott a hét szabad művészet közé.
Természettudományos szakokon természetesen kötelező a matematika, hiszen a matematika egy remek eszköz arra, hogy modelleket építsünk, összefüggéseket keressünk világunk működésében, viszont a matematika olyan dolgokban is képes elméleteket felállítani, amik a valóságban nem léteznek és ismét inkább hasonlítanak filozófiára, mint természettudományokra. Ezt hívják elméleti matematikának.
Ezen sorokat végiggondolva támogatnátok, hogy a bölcsészkaron ugyanolyan kötelező és fontos tantárgy legyen a matematika, mint a filozófia?
válasza:
válasza:És ha bevezetnék, annak mi lenne a célja? Mit tenne hozzá a matematika kötelező oktatása a bölcsészettudományi karokon tanulók képzéséhez, amitől az onnan kikerülők jobb irodalomtudósok, történészek, nyelvészek vagy néprajztudósok lesznek? A matematika milyen minősége és persze milyen mennyisége az, amitől egy történész jobban fogja tudni átlátni és elemezni mondjuk a francia felvilágosodás korszakát vagy egy zenetörténész a székely népdalok eredetét kutatni? Több évszázados hagyományra hivatkozni kevés, ahogy az is irreleváns, hogy a matematika lényegében nem más, mint formális rendszerek formális szabályaiból levezethető formális tételeinek összessége, amelyet a természet leírásában azért tudunk használni, mert történetesen a fizikai világ folyamatainak számszerűsíthető összefüggései a matematika szabályainak engedelmeskednek.
Az középkori képzésnek az "universitas" szlogenje alatt egyfajta átfogó, a reneszánsz szellemiségből kiindulva egy általános, mindenre kiterjedő, széleskörű tudás átadása volt a célja, nem pedig piacképes szakemberek tanítása, akik utána munkát tudnak találni és meg is tudnak élni a mai társadalmi viszonyok között. Egy ilyen hagyományba ugyan beleillik az, hogy a matematikát mint nem kötelező, műveltségi tárgyat oktassák, de kötelezővé tenni fölösleges és értelmetlen volna. Értem és a magam részéről pártolom is azt, hogy az oktatásnak elő kell segítenie a művelt és tájékozott emberfők kinevelését, de az elősegítés és a kötelezővé tétel között elég nagy a különbség. Kötelezővé a hatékony képzéshez szükséges minimumot kell tenni, az ennél többre való ösztönzést pedig az egyén szabad választását is lehetővé téve meg kell hagyni az egyetem mellett a családi nevelés feladatának.
Mondom mindezt fizikusként.
válasza:"Mit tenne hozzá a matematika kötelező oktatása a bölcsészettudományi karokon tanulók képzéséhez, amitől az onnan kikerülők jobb irodalomtudósok, történészek, nyelvészek vagy néprajztudósok lesznek?"
A mekiben pontosan tudnának visszaadni :)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!