Hogy függ össze a Paksi atomerőmű Szovjeunióval?

#19-hez: A Bátaapátiban, a Mórágyi-rög gránitjában létesült Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló (NHRT) a Paksi Atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékának befogadására szolgál. [link]

A kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésére a Mecsekben, a Bodai Aleurolit Formáció területén keresnek lehetőséget, ami még kutatás alatt van. [link]

Kis kiegészítés a #24-es válaszhoz: Pakson már az 1960-as években sem RBMK, hanem vízhűtésű, vízmoderátoros reaktort terveztek. VVER-440/230-ast. Olyat, mint Bulgáriában Kozloduj 1-2-3-4, Szlovákiában Bohunice 1-2. Ezeknél nincsenek olyan rendszerek, amik egy hűtőközegvesztéses üzemzavar (primerköri fővezették törése) mérséklik, és a kibocsátásokat hatékonyan visszatartják: nincs lokalizációs rendszer és hűtőközegvesztés esetén kiáramlás lehetséges a hermetikus térből. Ezek később nem feleltek meg a Nyugat-Európában elvárt biztonsági normáknak és a felsorolt VVER-440/230-as reaktorokat az EU csatlakozás után le kellett állítani.

A 60-as évek végén szüneteltették a beruházást, majd az olajárrobbanás miatt 1974-ben indult el újra az építkezés. Ekkor már az oroszok és átvették a nyugati biztonsági normákat és a "mi megmodjuk a tutit" helyett az eladó-vevő szemlélet uralkodott. Emiatt a korszerűbb, VVER-440/213 típust építették be, amelyek 20 évvel később, Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor is megfeleltek az EU-ban elvárt biztonsági normáknak. A néhány év késedelemmel nagyon sokat nyert Magyarország: ha az 1966-os tervek szerint épült volna fel a Paksi Atomerőmű, ma nem működhetne.

Adalék: a 2000-es évek elején elvégzett biztonságnövelő intézkedések miatt a Fukushimai baleset után elvégzett célzott biztonsági felülvizsgálat sem állapított meg biztonsági hiányosságot, a Fukushima után újraértékelt szempontok szerint sem.