A Fidesz csak azért fogja megnyerni a következő választást, mert megosztott az ellenzék? Ha ugyanolyan kétosztatú lenne a politika, mint mondjuk 2006-ban, akkor az ellenzék simán legyőzné?

Nem érted meg, hogy a választási rendszer egyéni, és listás mandátumokból áll fel? Tényleg ennyire nehéz? Nem bonyolult, segítek.

Nézzük ezt a térképet.

[link]

Hogyan lehet az, hogy szinte mindenhol, elsöprő többséggel a Fidesz-KDNP jelöltje nyert, a 106 választási körzetből 96-ban(!) győzött, ami több, mint 90%-os arány, az országgyűlésben mégis csak 66%-kal van jelen? Hogyan lesz akkor 90%-ból 66%?

Úgy, hogy Magyarországon _listás és egyéni mandátumok vannak_. És ezek együtt adnak ki végső százalékot az országgyűlésben.

Sikerült? Átment a tudatba?

A másik. Az általad hatalmasra értékelt "összpárti alkotmány" tárgyalásában, amiben "részt vett" (nem vett részt) az MSZP, a DK, az Együtt, az LMP, a Momentum, a PM, a MOMA, az MLP, együttvéve 35%-os választói akaratot képvisel. A Fidesz-KDNP 2010-ben 55%-os választói akarat után alkotmányozott.

Mennyire volna akkor tulajdonképpen legitim ezzel szemben az "összpárti" csere?

Ezt pedig írták már neked, de én is kimásolom egy másik válaszomból:

"Nem tűnt fel, miszerint ha az összes ellenzéket egybe is adjuk (16+12+7+7+2+1+2), akkor is csak 47%-nyi szavazói hátteret adnak ki, míg a Fidesz-KDNP-nek egymagában véve 50%-os a társadalmi támogatottsága?

(7 különböző közvéleménykutató összesített, átlagolt eredményét adtam meg, a legfrissebb, decemberi kutatásokból.)"

Ebbe benne van a radikális Jobbik, és a neoliberálisok is.

"Hogy az olyan pici részletkérdést már csak megemlítsem, miszerint ha a baloldali és liberális ellenzéket (MSZP, DK, PM, LMP, Együtt, MLP, Momentum) még egy kalapba is tesszük, de a szélsőjobboldalt milyen módon lehet "egy közös ellenzékbe" sorolni a fenti pártokkal? Ez a párt teljesen más kormányt állítana fel, adott esetben a baloldali kormánynak is ellenzéke lenne, minthogy a baloldali kormány az lenne a Jobbiknak. Akkor a Fideszt is számolhatjuk egybe bármelyik párttal ilyen módon. És ez nem - hangsúlyozom: - nem "az ellenzék megosztottsága". Mert ha az előző pártokat egybe is soroljuk, annak okán, hogy közel azonosak (összesen hét párt), ez a kettő fő ellenzéki irányvonal, a baloldali-liberális és a radikális jobb két különálló utat jelent.

És mindkettőt egymillió szavazóval kevesebben támogatják társadalmilag, mint a jelenlegi kormánykoalíciót, ami egyedül jelent kormányozni tudó többséget."

Miért van ilyen demokráciaellenesség azon az oldalon, ami két ciklus után sem tudja szavazói bázisát növelni?

Miért kell különböző trükköket kitalálni ennek megkerülésére, a tény akceptálása és a választói akarat tisztelete helyett, amit nem próbálunk meg kicselezni surranó utakon?

"Demokratikus ellenzék". Csak épp egymillió további szavazópolgár hiányzik az akaratuk érvényesítéséhez, semmi más.

És mégvalami. Merthogy itt is szándékosan fogalmi variálás van, hogy az 50% az a választói akarat "fele", nem "többsége". Ilyen erőltetett, hülye kimagyarázást.

Ismét idézek a másik válaszomból:

"A választási rendszer százalékai a megjelentek és érvényes szavazatot leadók számából áll fel. Soha nem volt még olyan kormány, amit az összes, választásra jogosult magyar állampolgár 50%-a +1 fő támogatott volna. Ilyen értelemben sosem volt "többséggel" megszavazva egyetlen kormány sem."

Ez masszív többségi akarat. Ha ezt nem tekintjük annak ilyen indoklásokkal körbefűzve, akkor semmi nem volt a jelenkori magyar parlamentarizmusban az.

"A valóságot nem kimagyarázni, ízlésenkhez emészthetőbbé formálni, alakítani kell, hanem értelmezni.

Amíg ez nem történik meg, a társadalmi akaratot a legjobban a mai kormánypártok fogják lefedni, és, ahogyan látható, kormányváltás sem fog történni."

A választási körzetek, az egyforduló, de semmi más sem írja felül a pártokra adott szavazatok abszolút számát. Ezt kellene tudatosítani.

Igen. A legitimáció mindjárt nem minden, ha az elveiddel ütközik a kormányzás színezete maga. A demokrácia az, amiben valamilyen formában, de az érvényesül, amit te elgondolsz. Akkor is, ha nincs ezt megtámasztó társadalmi akarat. Sajátos értelmezése ez a demokráciának.

Hiába képvisel egymagában akkora társadalmi hátteret a kormánykoalíció, mint minden ellenzéki politikai párt együtt számolva.

Összegzem: sosem szavaztam erre a kormányra, nem tervezek most sem, elvből nem, de képmutató ez a hozzáállás, amit tapasztalok. Hogy a választói akarat csak addig fontos, amíg elveink szerint áll fel. Hogy a brit EU-s népszavazás után sokan mindenfélét kitaláltak pánikolva, hogy kiket kellene megfosztani ettől a jogtól, milyen indokok alapján, vagy hogy eleve tiltani kellene erről a kérdésről a népszavazás lehetőségét.

A legitimáció ekkortól válik "nem minden"-né. És végig, míg ezt olvasom, arra gondolok, ha az elveid szerint felálló kormányzás (mindegy, hogy Botka Lászlóval, vagy újabban Karácsony Gergellyel, de akár Gulyás Mártonnal is) bírna ilyen stabil társadalmi háttérrel, masszív támogatottsággal, ilyen szavazói különbséggel, nem jobbközép, akkor kérdésként sem vetődne fel benned, hogy hogyan lehet a választói akaratot megkerülni. Evidensnek vennéd. Sőt, számonkérnéd másokon ennek tényét.

Ez a nem mindegy.

Ahogyan volt itt már mindenféle elképzelés, például arról, hogy Orbánnak nem lehetne harmadszorra is indulni most jelöltként, mert "demokráciában nem illik" (noha Merkel régebbóta van kancellári tisztségben), ezzel is azt remélve, hogy Orbán személye nélkül a kormányzás támogatottsága is csökkenne.

De is miért kellene csökkennie ilyen névreszabott módszerekkel? Miért ne lehetne valaki miniszterelnök? Miért kell minden úton afelé közeledni próbálni, hogy a választói akaratot valamiképp kicselezzük? Pláne tiltásokkal (ne szavazzanak a nyugdíjasok, vegyük el a határon túliak választójogát, ne indulhasson Orbán), milyen demokrácia ez?

Egyedül érvényesülni nem megy, szavazótábort növelni nem sikerül nyolc év alatt sem, ellenzékben (ami tehetség), inkább sorvasszunk máshol, mint növeljük a magunkét, hogy elérhető közelségbe kerüljön? Mi ez a rákosista demokráciafelfogás? Akkor tiltottak ki teljes társadalmi rétegeket a szavazásra való jogosultságból, semmisítettek meg utólag megjelölt pártokra adott szavazatokat, és még így sem érték be a polgári jobbközép konzervatív pártok támogatottságát. A kékcédulás hamis szavazatokkal sem.

Milyen érdekes, hogy megint ezen párt szellemi utódjai, az utódpárt és töredékei, és általában véve a baloldaliság feléről csinálják ezt a saját értelmezés szerinti úgymond "jó" érdekében.

(Ne kérd ki magadnak a párhuzamot, te mondtad, hogy a kommunista szellemben alkotó, akár bűnös ember is azért menthető fel Bethlen, vagy Kállay ellenében, mert előbbi "lehet jó", míg "a fasizmus" nem. És te vállalsz szellemi közelséget egy kitüntetett kommunista gyilkossal is, ami egy kitüntetett náci gyilkos esetén - vagy akár ennél még jóval enyhébb esetén is - vállalhatatlan lenne a szemedben másoktól.)

Na most nem ez végtelenül egyszerű. Mit állítottam? A legitimáció nem minden. Kétlem, hogy ebben nem értünk egyet, mert akkor tekintsük át külpolitikailag a helyzetet:

Akkor Putyintól kezdve, Erdoganig milyen baromi legitim mindenki, és ez már kizárja, hogy sértse a demokratikus értékeket? A legitimáció ezért nem minden. Mert Putyin állítólag baromi népszerű, de hát az amit csinál ettől legitim? Érted.

Vagy akkor azt mondom baromi legitim volt a Gyurcsány kormány és akkor? Elhanyagolható, hogy belevitte az országot gödörbe, meg szétcseszte a szociális rendszert?

Szimplán ennyiről van szó. Tehát most nem arról van szó, tudom, hogy legszívesebben fejemhez vágnál mindent amit valaha mondtam. De ha már elveket mondtál: Hiszek abban, hogy a tényleg honorálható eredmények miatt nem elhanyagolható valakinek az árnyoldala ennek és bármelyik más kormányzatnak. És innentől kezdve skála. Kritika alá vonandó, honorálás megvonásával, vagy a kormány távozását igénylésig terjedhet. Mert az, hogy mennyire értesz egyet vele, mennyire értékelhető sokminden, valóban, akár sorolhatnánk is, vagy sorold, az etéren teljesen érdektelen, pláne e kormányzatnál már. Mert ha a pozitív oldala miatt támogatnám, jelen formájában, akaratlanul támogatnám az árnyoldalait, vagy elfogadnám.

Tehát szellemiekben politikai direktívájával és akcióival egyszerűen lebontja az eredményeit. Nem tudok olyan indokot amiért elhanyagolható lenne az uszítás, uszító plakátok, uszító konzultációk, uszító sértegető kampányok, a szervezett állami rablás, jogállam nem tisztelése, az amúgy is gyatra szociális modell lezüllesztése, az egyenlőtlenségek tudatos növelése, illiberális haverkodás, a Horthy rendszer restaurációja, és egy sor dolog amit én nem szívesen támogatnék azért mert kétségkívül vannak olyan eredmények amik előbbre vittek.

Itt nem az ellenzékről van szó, hogy az meg mit csinál vagy mit csinálna. Semmit, Itt nem az érdekel.

És nem azért nem minden a legitimáció mert nem egyezik az elveimmel. Az valóban képmutatás lenne. Egyetértek, de nem tartom magam bűnösnek abban.

Ha felállna egy elveimhez közel álló kormány, és ugyanezeket amiket soroltam elkezdené, csak mondjuk nem a Horthy hanem a Kádár vagy Rákosi rendszerrel a végén a honorálhatóságból az is kiesne nálam, sőt ugyanígy a távozását akarnám.

És megint csak nem az izgat, hogy ki meddig miniszterelnök ki meddig kancellár. Tőlem lehet 3-4 ciklusban is, Thatcher sem két ciklust nyert. Nem ez számít. Más az ha egy legitimációt kapott elveimmel nem egyező de kormányzás zajlik, és egy legitimációt kapott elveimmel egyező vagy nem egyező őrültség zajlik. Mert ez a mai az utóbbi.

És egyébként nem kérek ki magamnak semmit. Csak a ló másik oldaláról tekintetted. Csak egyszerűen az indokolatlanság mételye, hogy rákosistaként aposztrofálsz. Engem érted. Semmi egyebet nem mondok, csak azt, hogy 1. a legitimáció nem minden, mert akkor mégegyszer Duterte meg ilyenek de nem csak a modern korban hanem Dolfitól kezdve Andrew Jacksonig midnenki baromi legitim volt. Másrészt kanadai minta többen szavaztak ellenzéki pártokra mint a kormánypártra, de a kormánypárt egyben kapott asszem 35%-ot és nyert, mert az ellenzék megosztott volt. És létező projektként alkották meg a következőre az egy az egy ellen politikát aminek köszönhetően nyert Justin Trudeau. Nem illegális, és jogos is lehet, meg ésszerű pláne most Magyarországon, az aktív szavazók számét tekintve. Semmi demokrácia ellenes nincs ebben, pláne nem rákosista. Szóval mosta bolsevikokról meg egyebekről a vitát ne itt kezdjük el. Azonkívül elvesztettek a hitem az egypárti kormányzatokban. És meglep, hogy sok más értelmes ember nem.

ja és azt se vágom, hogy miért játsszuk el hogy ez egy koalíció. Kormánypárt van, Fidesz-KDNP-nek hívják, ebből a KDNP kíváncsi lennék, ha kiválna hogy teljesítene.

Bocs, még ezt leszögezem: Különben én teljesen beleuntam ebbe, hogy aki kommunista vagy fasiszta az nem vállalható, egy konzervatív nem ismerhet egy egy szocdemet, és fordítva, liberálist meg senki sem ismerhet el. Mért? Nincs megírva. Mindegyikre tudnák példát is. Én ebbe bele vagyok fáradva. Következésképpen filozófiám is eszerint változott és még ha azóta is ezt vágod a fejemhez, akkor is elhiheted egyre kevésbé érdekel Horn Gyula.

A világ annyira szélesebb ettől, hogy nagyon.