Mennyivel lenne jobb a baloldalnak, ha lista szerint szavaztunk volna?

Nem ez volt a kérdés. Én a kérdésre válaszoltam.

Ha azt kérdezted volna, hány százalékot kapott a baloldal, vagy hogy tilos volt-e nyerniük, akkor arra válaszoltam volna.

Te azt kérdezted, MENNYIVEL LENNE JOBB A BALOLDALNAK, HA LISTA SZERINT SZAVAZTUNK VOLNA?, később pedig azt, hogy "és az érdemben mit változtatott volna?"

Én a feltett kérdésekre válaszoltam.

Sokkal jobb lett volna a baloldalnak, a teljes ellenzéknek és az egész országnak is, és ÉRDEMBEN azt változtatta volna, hogy nem lett volna egy 48%-os pártszövetségnek fiktív KÉTHARMADA, azaz nem módosíthatott volna alkotmányt úgy, hogy a választók egyszerű többségének sem bírja a szavazatát.

Egy normális demokráciában az alkotmány SZENT, és nem módosítható a választók döntő többségének a felhatalmazása nélkül (sok helyen népszavazáshoz van kötve a módosíthatósága!), de olyan is előfordul, hogy egyáltalán nem lehet módosítani, CSAK KIEGÉSZÍTENI, mint az amerikai alkotmányt például, amit 250 év alatt összesen 29 alkalommal egészítettek ki!

Ez nagyonis ÉRDEMI változás. ÉRDEMI változás az is, hogy a most ellenzékben levő pártok közül egy valószínűleg KORMÁNYRA KERÜLT VOLNA, ha a Fidesz stabil kormánykoalíciót akart volna, kisebbségi kormányzás helyett.

A Fideszen kívül minden párt nyert volna rajta, de leginkább a választók, a magyar emberek nyertek volna rajta. A baloldal is, természetesen, mintegy 7%-ot, és egy kevésbé elnyomó kormányt.

Nem igaz. A német NEM ARÁNYTALAN RENDSZER, sőt AZ EGYIK LEGARÁNYOSABB (ezért húzódik el sokszor a kormányalakítás, mert egy párt sem szokott 50% fölött kapni, gyakori a nagypártok koalíciója vagy a sokpárti koalíció).

Jó volna, ha nem hazudoznátok mániákusan, vagy nem állítanátok baromságokat, ha nem ismeritek a német választási rendszert.

A német rendszerben CSAK kompenzációs lista létezik, ami a mandátumok arányítására szolgál.

Ha például egy párt egyéni jelöltje minden körzetben nyer, de csak átlagosan 35%-kal, a második párt pedig 29%-kal követi mondjuk, akkor a listáról úgy adnak mandátumot A MÁSODIKNAK, hogy végül PONTOSAN AZ LEGYEN AZ ARÁNY, AMIT A SZAVAZÓK AKARTAK, tehát az ÖSSZES mandátum 35% lesz az első párté (egyéni körzetekből) és az ÖSSZES mandátum 29%-a pedig a második párté (a kompenzációs listáról).

Végül a valós társadalmi támogatottságuknak megfelelő arányban ülnek a parlamentben.

Csak nagyon ritkán, kivételes esetekben fordulhat elő, hogy egy párt valamicskével több mandátumot kapjon, mint ami arányosan jár neki: ha több egyéni képviselőt juttat be, mint amennyi százalék a támogatottsága volna - de ilyen esetekben listából nem kap SEMMIT.

Ez főleg nagyon kicsi pártoknak kedvezhet néha, amik egy-egy régióban népszerűek. Pl. a szavazatarányuk szerint csak négy mandátum járna nekik listáról, ha sehol nem nyernének, de ők egy bizonyos területen annyira népszerűek, hogy összeszednek négy közvetlenül megválasztott képviselőt - ez esetben NULLA mandátumot kapnak a kompenzációs listáról.

CSAK ÍGY keletkezhet többletmandátum (Überhangmandat) a valós társadalmi támogatottsághoz képest, de ez ritka és nem eredményez számottevő különbségeket.

Szóval nem kell hazudozni, kedves Fidesz-szektások!

"Pl. a szavazatarányuk szerint csak négy mandátum járna nekik listáról, ha sehol nem nyernének, de ők egy bizonyos területen annyira népszerűek, hogy összeszednek négy közvetlenül megválasztott képviselőt"

Bocs, ötöt akartam írni. Azaz: egyel több mandátumot szereznek közvetlenül körzetben, mint amennyi járna százalékosan, akkor az az egy mandátum az Überhangmandat, és ilyen esetben azt nem veszik el, de nem jár SEMMI listáról!