Mi baj van a Paks 2 tervvel?

Paks2-vel az az egy baj van, hogy egy baromi nagy mutyi az egész ami egy olyan fű alatti hitelből épül aminél talán még a devizahitelek sem voltak rosszabbak :)

Ha a mutyifaktor az építésnél is ott lesz akkor tényleg főhet a fejünk, reméljük a legjobbakat.

Ha visszakeresel a a korábbi Pakssal és az atomenergiával foglalkozó kérdésekre itt és a tudományban, akkor sok érdekességet olvashatsz, azt is hogy a korábban hozzászóló széles látókörű 'rettegők" érvei hogyan vannak tételesen megcáfolva, független forrásokkal együtt és talán a legfontosabb: a gazdasági és földrajzi adottságokat figyelembe véve, mert ez az egyik legfontosabb tényező a miértek mögött.

#10: Az atomenergia az egyetlen, ahol a hulladékelhelyezés és az erőmű lebontásának későbbi költségei részét képezik az előállított áram árának.

Igen, az atomerőmű is csak egy hőerőmű, és 1/3 körül van a hatásfoka. És akkor mi van?

Ennél sokkal fontosabb hogy nem bocsát ki CO2-t, és hogy a teljesítménykihasználási tényezője 90-95%.

Alapvetően nem az atomerőművel van a gond. Természetesen annak is megvannak a hátrányai, a kockázata, viszont jelenleg hazánk számára talán ez a legjobb kompromisszum.

A gond alapvetően a Paks2 kivitelezésével van. Még csak nem is azzal, hogy az oroszokkal építetjük -ők a világ élvonalába tartoznak ezen területen, rengeteg tapasztalattal és jól bevált konstrukcióval. Az már jóval nagyobb gondot jelenthet, hogy nem vettük figyelembe az európai energiarendszer javaslatait, hanem azokat megkerülve, önállóan döntöttünk. Így természetesen a támogatástól is elestünk...

Mivel az országnak nem áll rendelkezésére a beruházáshoz szükséges összeg, azt valahonnan be kellett szerezni. Mivel az EU-forrás kiesett, így orosz hitelből lesz megépítve, amit majd törleszthetünk jó pár évtizeden keresztül. Persze ki lett számolva, hogy ez mennyi idő alatt térül meg; figyelembe véve az erőmű kapacitását, az energiaigényt már jó előre azzal számolnak, hogy az így számított plusz áramot majd jó pénzért eladják, ami majd fedezi a hitelek egy jelentős hányadát. Azonban nincs olyan közgazdász, aki évtizedekre előre meg tudná jósolni az energiaigény illetve az elektromos áram világpiaci árának alakulását. És persze az is kérdéses, lesz-e rá fizetőképes kereslet...

Ez tehát eleve hazárdjáték. De hogy méginkább az legyen, a szerződés főbb részeit évtizedekre titkosították. Nem tudni, pontosan mennyibe fog ez nekünk kerülni, milyen ütemben kell törlesztenünk, milyen garancia van az erőműre, milyen retorzióval jár, ha nem teljesítjük az ütemtervet, a fűtőelemek kérdése, stb...

A legnagyobb gond ezzel az egyébként jó beruházással, hogy teljesen átláthatatlan és nem tudni, milyen politikai/gazdasági következménnyel jár. Lehet, hogy bejön a számításuk -de akár az ország gazdasága is belerokkanhat...

Ez ugyan csak egy pár nap volt ebben az évben (a jövő nyitott!), de azért csak elértük a határt:

[link]

Lenne akkor akkor, ha az új erőmű kombinált hűtéssel, Dunai vízzel és hűtőtoronnyal épülne meg, mint sok másik atomerőmű?

Mi lenne akkor, ha esetleg mégis megépülne valami vízszintszabályzó műtárgy a Dunán, hogy egész évben biztosítható legyen a normális hajózás?

Mi lenne, ha mindkettő megvalósulna? :)

#6 nem látom a jövőt napelemben mert a fogyasztás nő, gyorsabb ütemben mint ahogy ezt a napelem támogatná. sokkal jobb hatásfokkal kéne a kommersz paneleknek rendelkezni hogy jó legyen. kutassák, igen. de ennél jobb kell.

a napelemes utakat példának hoztam fel, mert az emberek szeretik felkapni a hülyeséget. érdekes téma!

Úgy tűnik (bár volt szó róla), nem lesz hűtőtorony.

Én úgy látom, hogy az alatt a néhány év alatt, amíg a hat blokk együtt üzemelne, simán megeshet a friss vizes hűtés nem fogja tudni mind a hatot ellátni. Ha akkorra ütemeznek karbantartást, akkor ez a probléma mérsékeltebb. 2037 után meg már csak a 2 új blokk marad a mostani 4-hez hasonló hőterheléssel.

Persze kiderülhet 20-30 év múlva, hogy a globális felmelegedés úgy kicseszik velünk, hogy már azt a 2 blokkot sem tudja a Duna nyáron hűteni. Remélem, helyet azért hagynak nekik.

[link]

–  Az előkészítő szakértői vizsgálat hűtőtornyos hűtést javasolt. Miért döntöttek a friss vizes hűtés mellett?

- A Paks II projekttársaság 2014-ben adta be a környezetvédelmi engedélyezési eljárás fő dokumentumát, a környezeti hatástanulmányt. Ebben a több mint kétezer oldalas dokumentumban a szerzők bemutatták a létesítendő atomerőmű minden, a környezetre hatással bíró elemét. Külön fejezet foglalkozik a Dunára és annak élővilágára gyakorolt hatásokkal. A Duna felmelegedésének kérdése a közmeghallgatás, a lakossági és nemzetközi fórumok során újra és újra felvetődött, többek között emiatt is evidencia, hogy ezt a hatást a környezetvédelmi engedélyezés során eljáró hatóság igen részletesen és mélységében vizsgálta. A hatóság a kiadott környezetvédelmi engedélyben rendelkezett a Duna hőterhelésének korlátozását szavatoló feladatokról. A jelenleg üzemelő paksi atomerőmű négy blokkja – összesen kétezer megawatt – ma is a Duna friss vizes hűtésével működik, épp ezért alapos ismerettel rendelkezünk arról, hogy milyen hatása lehet a folyóra. Ez egy harminc éve használt és bevált eljárás. A két új blokk körülbelül annyi hőt fog kibocsátani a Dunába, mint amennyit a jelenlegi blokkok kibocsátanak. Hosszú távon a Duna hőterhelése marad a jelenlegi állapotban, egy rövid átmeneti időt leszámítva. Mivel a klímaváltozás hatásait hazánkban is érzékelni lehet, és a klímaváltozás lehetséges következményeivel az elemzésekben is részletesen foglalkoztunk, ezért azzal számolunk, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedésével a Duna alaphőmérséklete is emelkedni fog, így a jelenleg üzemelő blokkoknál szigorúbb követelmények vonatkoznak majd az új blokkokra.

–  Mik voltak a fő szempontok a hűtési technológia kiválasztásakor?

–  A technológia tulajdonságai voltak az elsődlegesek. A hűtőtornyos hűtés rontja az áramtermelés hatásfokát, ez esetben kevesebb villamos energiát lehetne a hálózatra adni. A magyarországi adottságok mellett mindenképpen nedves hűtőtorony alkalmazására lett volna szükség, ami nagy mennyiségű gőzt, azaz párát bocsát ki a környezetbe. Emellett a hűtőtornyok üzemviteléhez vegyi anyagokra lenne szükség, ami környezeti terhelést jelent. Egyéb hatásokat is figyelembe kell venni, csak hogy egy példát említsek: télen a hűtőtoronyból kibocsátott pára lecsapódása a környékbeli utakon közlekedésbiztonsági problémát okozhatna. Az előnyöket és a hátrányokat értékelve tudatos döntés született a friss vizes hűtés mellett. A hatóság korlátozásokat írt elő, rögzítette a környezetvédelmi engedélyben a Duna megengedett hőmérsékletének maximumát, rögzítette egy ellenőrző-rendszer megépítésének kötelezettségét, folyamatos monitoring működtetését, tájékoztatást, extra intézkedéseket és üzemviteli forgatókönyvek kidolgozását is megkövetelte. Mindezt azért, hogy a határértékek betartása és ennek szigorú ellenőrzése mellett működjön majd az erőmű. Összegezve, a Duna hőterhelésének kérdése a környezetvédelmi engedélyezés során kellő figyelmet kapott, ez meg is jelenik a hatósági engedélyben, az erőmű terveiben, műszaki megoldásaiban is figyelembe lesz ez véve.

"Én úgy látom, hogy az alatt a néhány év alatt, amíg a hat blokk együtt üzemelne, simán megeshet a friss vizes hűtés nem fogja tudni mind a hatot ellátni. "

Nyári szezonban biztosan nem tudná mind a hat reaktort megfelelően hűteni a Duna, még duzzasztással sem.