Miért hangsúlyozza a törvény, hogy a PhD a legmagasabb tudományos fokozat Magyarországon, ha a valóságban az MTA doktori cím tölti be ezt a szerepet?

Melyik törvény írja felül?

Amúgy az "MTA lobby" pont, hogy nem lenne érdekelt ebben, nem?

Nem ismered a múltat és ezért beszélsz butaságot.

A múltban kétféle fokozat valt, a "kisdoktori", amit az egyetem utáni doktori képzésben lehetett megszerezni, a diploma után sok éves munkával. Ez után jöhetett a "nagydoktori", egy hosszabb életpálya eredményeinek összefoglalásával, több publikációval. Ez az MTA doktori cím, vagy másképpen akadémiai doktori.

A rendszerváltással igazodtunk a nyugati tudományos szisztémákhoz is, ahol ilyen nem volt. A PhD bevezetésekor a kisdoktori címeket kellett elfogadtatni, hogy a PhD fokozat elvárásainak is megfeleljen. Egy bizonyos idő után (pár éves átmenet, amíg a már meghírdetett doktori képzések kifutottak) már csak PhD képzések voltak. Kisdoktori címe tehát csak azoknak van, akik még korábban szerezték a tudományos fokozatukat és utána nem akarták ezt átminősíttetni.

A magyar egyetemek pontosan ugyanolyan elvárásoknak kell megfeleljenek egy doktori képzésben, mint egy amerikai, hiszen mindegyik csak PhD képzést végez.

A habilitáció már a doktori címet (PhD és a korábbi kisdoktori) megszerzőknek szól, a tudományos fokozat és tudományos ismeret mellett elismerik vele más képességeit is az oktatónak.

"A habilitáció az oktatói és előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény egyetemi megítélése. Az egyetem habilitációval ismeri el, ha egy felsőoktatási intézmény oktatója tudományága területén széleskörű áttekintéssel és korszerű tudományos szakismerettel rendelkezik, tudását szóban és írásban magas színvonalon, valamint idegen nyelven is át tudja adni, folyamatos, magas szintű, önálló tudományos, alkotó tevékenységet folytat, és a nemzetközi tudományos életben is közzétett és elismert új tudományos eredményekkel hozzájárul a habilitációs kérelmében megjelölt tudományág fejlesztéséhez. "

[link]

Mindezeken FELÜL van még nálunk az akadémiai doktori cím, amivel MÉG magasabb tudományos teljesítményt ismernek el. Ez nem kevesebb az egyetemektől, akadémiai doktoroktól, mint más országokban, hanem több.teljesítmény.

"Amerikában egy PhD-vel bárki kinevezhető professzornak, mert ott valóban ez a legmagasabb tudományos fokozat"

A PhD az a professzori végzettséget jelöli azon felül is a nagy doktorit (igen a kis "d" és a nagy "D" között van külömbség, naggyal a tudományos fokozatot használják azaz a nagydoktori) és ez nemzetközileg elfogadott használat a doktori végzettséghez.

Az MTA címek pedig elismerés kategória. Nem jelent magasabb fokozatott csak bizonyítványt hogy értesz is hozzá.

Csak hogy egy példát mondjak olyan mint a katonáknál két mesterlövész ugyan abban a rangban az egyiknek a rendfokozata mellett ottvan számos kitüntetés a másiknak nincs ilyenje mégis egyforma rendfokozatba tartoznak pedig az egyiknek elismerései vannak hogy jól csinálja.

Én nem tudok róla, hogy lenne Phd és PhD - forrásmegjelöléssel esetleg el tudnám hinni. Előbbi nem lézetik, utóbbi pedig az egyetlen és legmagasabb tudományos _fokozat_ Magyarországon.

Az MTA doktora az nem fokozat, hanem cím, teljesen más feltételekkel szerezhető. Ugyanolyan cím (nem értékében, hanem jellegében), mint pl. az orvosok, jogászok doktori címe, amiért ők külön nem doktorálnak, hanem a foglalkozásuk miatt a diplomával "jár".

#6

Ismersz pár embert aki használja a doktorí címét, akik közül az egyik nem is használja. na ebből levontad azt a következtetést hogy a többséget nem is érdekli. Gratulálok.

Megsúgom, hogy én viszont rengeteg egyetemi oktatót, kutatót ismerek, akik közül sokan megsértődtek amikor valaki nem a megfelelő doktori jelölést használta. remélem érzed a különbséget a "sokan" és a "mindenki" között és nem kezdesz megint a te ismeretségeddel jönni. Mert én is ismerek olyat aki nem használja csak a névjegyén, de ez nem változtat azon hogy létezik a különbség és sokan érzékenyek is rá.

Nagyon zavaros helyzet állt elő, amit már csak törvények és intézményi szabályzatok módosításával lehet tisztába tenni.

Szerintem az első probléma a "doctor" szóval van. Ez egy végzettségre utaló fogalom, ami alapvetően egyetemekhez, képzéshez kötődik és eredeti jelentése épp az, hogy tanár. A docere latin szóból ered akár az egyetemi docens cím. Doctor az, aki tanult tudományát tanítani jogosult, ezért előfeltétele a professzori kinevezéseknek az egész világon. Fontos, hogy ez nemzetközileg egységes legyen és kizárólag a PhD fokozatot jelentse, mint a professzori kinevezés egyetlen végzettségbeli feltételét.

Nem helyes és megtévesztő, hogy egy Köztestület ilyen elnevezéssel címet adományoz, anélkül, hogy képzési rendszer, iskola, egyetem állna mögötte.

Ha az MTA kitüntető címet akar adományozni, ami alacsonyabb, mint az MTA rendes vagy levelező tagsága, akkor hívja azt MTA tagjelöltnek, régies szóval kandidátusnak vagy aspiránsnak, esetleg az MTA póttagjának, helyettes tagjának, meghívott tagjának, tanácskozó tagjának, de semmiképpen se nevezze doktornak.

Más baj is van itt azonban. A törvény szerint az MTA egy Köztestület. A köztestületnek mindenki tagja lehet, akinek van PhD fokozata. Ezeket hívják jelenleg az MTA köztestületi tagjainak. Ami egy önellentmondás, hiszen egy köztestületnek milyen más tagja lehet még, ha nem "köztestületi". Hát rendes, meg levelező, meg külső, meg tiszteleti, akik egyben persze "köztestületi" tagok is. Itt tehát keveredik két dolog: a Köztestület, amely valamennyi magyar tudományos kutató fontos szervezete és van ezen belül egy másik "klub", ami az állam által tiszteletdíjjal jutalmazott személyek körét jelenti. E két dolog indokolatlanul keveredik, ezeket szét kellene választani egymástól, hogy világos legyen melyik testület mire való, mi a szerepe, feladata.

A képet még zavarosabbá teszi, hogy az MTA-nak még dolgozói, munkatársai, segédmunkatársai, főmunkatársai, tanácsadói is vannak, akik közül nem is mindenki tagja a köztestületnek (például jellemzően a tudományos segédmunkatársak nem). Na ezt végképp le kell választani mindkét másik testületről, mert ez már nem testületi tagsági jogviszony, hanem munkaviszony.

Az MTA által adományozott doktori cím jelenleg olyan szerepet tölt be informálisan, ami nem illik a rendszerbe és annak más elemeit sérti, értelmüket zavarja, funkciójukat teszi feleslegessé, értelmetlenné, formálissá:

1. Sérti az egyetemek szerepét, autonómiáját, mert doktort nekik van joguk avatni és professzort nekik van joguk kinevezésre előterjeszteni.

2. Értelmetlenné és formálissá teszi a MAB véleményezési szerepkörét, hiszen jelenleg az arra szorítkozik, hogy MTA doktor-e az illető vagy sem.

3. Sérti a Köztársasági Elnök kinevezési jogkörét és a miniszter előterjesztési jogkörét is, mivel ezek innentől szintén formálisak és értelmetlenek.

Ezt már rég rendbe kellett volna tenni, tiszta viszonyokat teremtve, de eddig egy kormánynak sem volt bátorsága hozzá és félek, hogy ez a jelenlegi is elmulasztja a költségvetési alkudozások útvesztőjében.

Előbb rendet kellene tenni, és csak utána tárgyalgatni a kutatók megfelelő képviselőivel.

Magyarországon a PhD a legmagasabb fokozat, az MTA doktora pedig egy cím, nem tudományos fokozat.

Semmilyen törvény nem írja elő, hogy MTA doktori cím kéne a professzorsághoz. Nyilvánosak az akkreditációs bizottság követelményei, mindenki megnézheti. Nem feltétel, de előny lehet két, amúgy hasonló eredményekkel rendelkező jelölt esetében. Amúgy itt van a tavaly kinevezett egyetemi tanárok listája, kb. a felüknek nincs MTA doktori címe:

[link]

Az a fél jó egyharmadnak is.

Azért utálom az ilyen kérdéseket, mert az ide írogatók 90%-a hülyeségeket ír. (Ez nem elsősorban az utolsó hozzászólóra vonatkozik). El kell olvasni a törvényt, meg a szakirodalmat, nem félinformációkat összeböfögni. Inkább tartsák magukban.