Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » A jobboldal és baloldal közt...

A jobboldal és baloldal közt az a különbség, hogy a jobboldalnak a nemzet az első, míg a baloldalnak az ember az első?

Figyelt kérdés

Jól látom ezt?

Pl.a jobboldal szeret fegyverkezni,hadsereget fejleszteni,hogy legyen egy erős,nemzeti hadsereg és erősebbnek látszódjon ettől a nemzet.

Míg a baloldal nem szereti a fegyverkezést,ezt a pénzt inkább kórházakra,oktatásra,szociális hálóra fordítaná,hogy az embereknek jobb legyen.

Meg pl.a jobboldal szimpatizál a háborúval,hogy területeket szerezzen és nagyobb,befolyásosabb legyen az ország.

A baloldal meg inkább békepárti,nem akarja,hogy a háború miatt haljanak meg és szenvedjenek az emberek.

A jobboldalnak fontosabb a vallás terjesztése,mint az emberek segítése -pl.szociális háló stb.-

A baloldalnál ez fordítva van.Nincs nagy jelentősége a vallásnak,viszont inkább ténylegesen segítenek a rászorulókon,mint imádkoznak értük.


Jól értelmezem a két oldal közti különbséget?



2019. ápr. 17. 17:55
1 2
 11/20 anonim ***** válasza:
33%

8-as, ez azért van, mert annyira radikálisan megváltoztak a fogalmak amiatt, mert felnőtt Amerikában egy új generációnyi balliberális, az úgynevezett SJW-k.


Én pl. a 90-es években liberálisnak vallottam magam, és SZDSZ-es volt.


Viszont mióta az USÁ-ban megjelentek ezek az SJW-k, tehát ezek a radikális egyenlősdit hírdetők, a puritán, prűd, antiszexuális amerikai feministák, a szinte rasszizmusba hajló fehérgyűlölők, és a vulgáris ateisták, és úgy a 2000-es évek felétől Európára is átragadt a hülyeségük, azóta énrám a konzervatív, sőt egyes dolgokban a szélsőjobboldali jelző illik, és az a durva az egészben, hogy az eszméim semmit sem változtak, csak a politikai légkör változott meg körülöttem.


Nekem "liberális" példaképeim pl. Catherine Deneuve és Berlusconi, tehát a 80-as évek liberálisai, a 80-as évek liberális eszméje, bár manapság ezeket az SJW-k hatására már szintén elmondják mindenféle gyöpös szélsőségesnek.


Azért amiért a 80-as, 90-es években kiállt a liberalizmus, azzal egyet tudok érteni, de ezzel a mai korcsformájával nem.

2019. ápr. 17. 19:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/20 anonim ***** válasza:
31%
Sok párhuzam van a kommunisták és az SJW-k taktikái, eszméi között. Ugyanolyan sunyi balos trükkökkel operálnak.
2019. ápr. 17. 20:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/20 anonim ***** válasza:
2019. ápr. 17. 21:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/20 anonim ***** válasza:
10%

Szerintem jól, és az is igaz, hogy a jobboldal hagyománypárti, a baloldal fejlődéspárti.


Úgy tűnik, mintha a baloldal lenne a jobb, de igazából rosszabb. Sőt, valójában a jobboldal már magában foglalja a baloldal alapértékeit, nyilván a jobboldalon is ott van a szociális háló (pl. a nyugdíjat a jobboldal találta ki), egészségügy, közoktatás, stb., csak nem annyira és ész nélkül, mint a baloldalon, hogy kölcsönökkel adósítsuk el az államot, hogy osztogassunk, vagy találjuk ki, hogy egy 5 éves gyerek más nemű, mint ami, ha ő így gondolja, vagy hogy minden ember egyenlő, pl. egy terrortámadásokat végrehajtó bevándorló is ugyanolyan értékes ember, mint az átlag...

A baloldalon viszont nem igazán vannak meg a jobboldal értékei. Nem is csoda, hisz fejletlenebb. Ha csak a baloldalt követnénk, a fél ország női ruhában mászkálna, és rövid időn belül megszűnne a nemzet.

A példáiddal nem értek egyet, háború meg vallás, ezek marginális dolgok.

2019. ápr. 18. 06:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/20 anonim ***** válasza:
0%

Az igazi baloldali eszme az rendszerkritikus és az elidegenítő folyamatok ellen szólal fel. Nagyon nem értek egyet a 2-es válaszolóval, mert pont a jobboldal idealista, mivel a kapitalizmus teszi az embert versengővé és kiöli belőle az együttérzést, az igaz szeretetet és a szolidaritást. Szerintem undorító dolog egy hajléktalanra azt mondani, hogy így járt, miért nem tanult, dolgozott többet. Pedig nagyon nincs így az, hogy létezik olyan, hogy hajléktalanság az a társadalom fogyatékossága és a kapitalizmus konstrukciója is.


A kapitalizmus és egyben a liberális demokrácia szülte meg ezt a végtelen önzést és a versengést. Ha jól megnézzük az ember szeretetre és békességre vágyik és nem arra, hogy versengjen a másikkal és legyőzze őt. Ez utóbbi társadalmi konstrukció. A kapitalizmus egy csomó konstrukciót hozott létre.


Egyik barátommal tervezünk baloldali mozgalmat indítani és az egyik célom az lesz, hogy leépítsem ezt a versengő emberi természet mítoszt, mert ha szeretetre, együttérzésre tanítanának akkor a versengő kép lenne az idealista és disztópiának állítanák be ezt a mai embertelen felfogást.

2019. ápr. 18. 11:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/20 anonim ***** válasza:

Ez nem jóról és rosszról, érzékenységről és érzéketlenségről, nemzet- vagy emberközpontúságról szól. Továbbmegyek: nem igazán értem, hogy miért szerettek bele annyian abba a nézetbe, hogy ez gazdasági kérdés (bár az a tippem, hogy az „alap” marxista képzete és a hidegháború közrejátszhatott a dologban). Vannak gazdasági vonatkozásai is persze, de ezzel együtt annak a fogalompárnak, hogy gazdasági jobb- és baloldal (= piacpárti kontra államelvű/piacellenes gondolkodás) gyakorlatilag semmiféle magyarázó erejük nincs, ráadásul megtévesztőek is. Aki nem hiszi, ízlelgesse a következő két állítást(öredéket):

„a tradicionalista konzervativizmus a baloldali gondolkodás azon iskolája, amely....” (elvégre piacellenesek, nem?)

„a bakunyini anarchizmus egy centrista ideológia, amely....” (elvégre elutasítják mind az államot, mind a piacot).

A dolog ennél sokkal egyszerűbb, vagyis sokkal összetettebb (ez elvben ellentmondás, gyakorlatban viszont nem az). A baloldal egyenlőségelvű és, ha úgy tetszik, struktúraszkeptikus (és általában ezért szabdpiac- és versenyellenes: a versenynek ugyanis győztesei és vesztesei vannak, és ez létrehoz egyfajta társadalmi rétegződést); az anarchoprimitivizmustól a szociáldemokráciáig sok minden elfér a baloldalon, annak ellenére, hogy ezek az elméletek egymásnak különben millió és egy dologban ellentmondanak.

Azt mondani, hogy a jobboldal lényege, hogy az infrastruktúrát akarják fejleszteni, és az ipart pörgetni már csak azért is nevetséges, mert itt találjuk a legtöbb reakcióst. A jobboldali gondolkodás lényege inkább az, hogy úgy gondolják, a társadalom strukturálódása/rétegződése (pl. hierarchikusan) természetes vagy üdvös dolog (innen ered a liberalizmus és származékelméletei (leginkább csak rájuk jellemző, a jobboldali eszmék igen-igen jelentékeny hányada nem hisz a piacban) piacpátisága is, a modernitás meritokratikus-individualista szemléletének egy torz túlfuttatásáról van szó: abból indulnak ki, hogy minden egyénnek meg kell adni a lehetőséget a szabad verseny keretei között, hogy kibontakozzon, és természetes, hogy aki ügyesebb, az sikeresebb is lesz, mert megérdemli). A rendiség-eszmétől a libertáriusokig elég sokféle népet találunk a jobboldalon, akikre más-más módon, de egyaránt igaz ez. Ezek az ideológiák és iskolák persze nagyrészt megintcsak inkompatibilisek egymással számtalan (és gyakran szinte minden más) tekintetben.

2019. ápr. 18. 12:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/20 anonim ***** válasza:
36%

"Ha csak a baloldalt követnénk, a fél ország női ruhában mászkálna,"


Miért ma mennyien járnak női ruhában? Tán' nem pont a fele most is? 😊😊😊😊😊

Látom sok válaszoló lábon hordja ki az agyhalált, de gondoljátok végig mit írtok, mert ez a baloldal elleni hörgés nagyon szánalmas, ha páran azt se tudjátok, hogy a magyarok fele most is nő.

2019. ápr. 18. 14:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/20 anonim ***** válasza:

Kedves #15, tanulfgas egy kis pszichológiát az ember (mindenféle politikától független) jellemvonásait megértendő, és ekkor rá fogsz jönni, mozgalmad rosszabb a legrosszabb kommunizmusnál. Itt a legrosszabb alatt nem az eszetlen diktatúrát, hanem a természettől való elrugaszkodottságot értem. Hatalmastévedés azt hinni, hogy a kapitalizmus teremtette a versengést. Ez esetben korábban nem lett volna egyetlen hódítás, egyetlen királygyilkosság, az emberek békében éltek volna. Durvábbat mondok: te a versengés kiölését tüzöd célul, más szóval az ember kiirtását. A falanszterbe zárt embert már Katona József sem tekintette vonzónak.


Kedves #16 elméleted annyira összekevert fogalmakat, feje tetejére állított ok-okozati összefüggéseket, hogy kibogozni meg sem kísérlem. Igen, ma sokan sokfélének mondják magukat, miközben az ellenkezőkét vallják. Közismert példa erre a magyar KDNP, amely se nem magyar (nemzeti), se nem keresztény, se nem demokrata. De mondja mindezt magáról. Ha tehetné fel is koncolna, ha kétségbe vonnád. Természetesen a jobb és baloldali eszmerendszer sokat változott az idők során, ezt röviden fejlődésnek nevezzük, ha így érthetőbb, a körülményekhez és lehetőségekhez alkalmazkodott, miközben alakította is őket. Azonban a strukturálódás soha nem volt alapköve. Következménye igen.

Kíváncsi vagy, miért kötik sokan a gazdasághoz? Mert az ilyen-olyan oldaliság politika, az emberi cselekvés módjaihoz való viszonyulás. Az emberi cselekvés pedig gazdaság. Mivel ez most bonyolult, kevéssé látszik, korábban ez a lét alapja volt, a gazdaság szervezése tehát alfája és omegája a politikának. Minél fejlettebb egy társadalom, annál sokszínűbb, annál jobban elfedődik a lényeg, annál könnyebb formális semmiségeket lényegnek gondolni.

Bonyolult társadalmakban (márpedig az ősközösség után már csak ilyenek voltak) az életet, az emberi viszonyokat sokféleképpen lehet szervezni. Ezért lehetséges, hogy vannak, akik úgymond baloldali, mások jobboldali módon akarják (sőt, egyre többen még többféleképpen). És minden megoldás máshová teszi a hangsúlyt, tehát más embercsoportoknak lesz a dolog kedvezőbb és kedvezőtlenebb. Innen ered e lehetőségek harca is.

2019. ápr. 18. 19:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/20 anonim ***** válasza:

Hát igen, 18-as, látom, hogy az ok-okozati összefüggések végigkövetésével nehezen boldogulsz, úgyhogy elnézem neked, hogy nem erőlteted a dolgot, azt viszont némiképpen nehezményezem, hogy olyasvalaki jön a fogalmak pontos használatával, aki ilyeneket LEÍR, hogy a politika (idézem) „az emberi cselekvés módjaihoz való viszonyulás”. A politika nem az emberi cselekvés módjaihoz való viszonyulás, hanem az állam (tágabb értelemben a társadalom: nem minden politikai irányzat gondolkodásmódja államközpontú) megszervezésének és működtetésének az elmélete és gyakorlata (egyébiránt lehet, hogy nem tűnt fel, de itt egyébként is arról volt szó, hogy ELMÉLETI szinten hogyan különböztethető meg a két oldal mint gondolkodási paradigmarendszerek, szemléletmódok, legalábbis nekem az volt a benyomásom, hogy IDEOLÓGIÁKRÓL, és nem a KDNP-ről). Azt pedig, hogy az emberi cselekvés gazdaság (vagyis a politika a gazdaság módjához való viszonyulás, a „logikádat” követve – bármit is jelentsen ez) már kommentálni sem szívesen kommentálom, mert nagyjából értelmezhetetlen. Eddig még a marxi elmélet és zavarosabb követői sem mennek el.

Az egész nagy agymenésből ráadásul éppen csak az nem derül ki, hogy neked tulajdonképpen mi az álláspontod a kérdésben, mert hát őszintén remélem, nem az, hogy

„az emberi viszonyokat sokféleképpen lehet szervezni. Ezért lehetséges, hogy vannak, akik úgymond baloldali, mások jobboldali módon akarják (sőt, egyre többen még többféleképpen). És minden megoldás máshová teszi a hangsúlyt, tehát más embercsoportoknak lesz a dolog kedvezőbb és kedvezőtlenebb. Innen ered e lehetőségek harca is”,

főként mivel ez egy akkora nesze semmi fogd meg jól (más szóval üres zagyvaság), hogy füstöl: nagyjából azt sikerült leírnod, hogy van az úgymondbaloldal meg az úgymondjobboldal, meg a számostöbbféleképpen, és az a különbség köztük, hogy nem ugyanazok, meg még fejlődnek is, és ez jó, mert lehetőségek.

2019. ápr. 18. 22:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/20 anonim ***** válasza:

#18 Az a baj, hogy nem látsz át a kapitalizmus konstrukcióin. Már a pszichológia is elkapitalistázódott, elég megnézni Jordan Petersont. Csak az egyént tudja kritizálni, de nem látja át rendesen a valóságot. Ha valakinek valami gondja az nem minden esetben az egyén hibája.

Nem akarom senkiből se kiírtani a versengést, hanem felszólalni a versengés konstrukciója ellen. Igen a feudalizmus korszakában is voltak rossz dolgok, de ugyanúgy túl kéne ezen lépni, mint a bolsevizmus szörnyűségein, rossz volt nagy volt a terror ideje túllépni rajta és nem ezeken a szörnyűségeken példálozni, mert örök körforgás lesz a vége és soha nem lesz változás.


Egyik barátomnak az a célja, hogy a főiskolákra, egyetemekre ne legyen feltétel az érettségi megléte, hanem csak sima felvételi legyen. A gimnáziumra a konformizmus és a represszió a jellemző, minél inkább behódolsz nekik annál jobb tanuló leszel és ezt nézik az egyetemeken. Erre nemet kell mondani! Arra is, hogy a nyelvvizsga ne legyen feltétel a diplomára, hogyha semmi szükséged nincs rá! A tudást se kéne piacosítani. Az oktatásnak nem arról kéne szólnia, hogy piac képes szakot tegyél le és a többiekkel versengj. A jólétet mindenkinek biztosítani kéne, mert senki nem érdemli meg azt, hogy nyomorogjon, létminimum alatt éljen. Az oktatást nem szabadna piacosítani! A tudásvágyról kéne szólnia, és nem a számonkérésről, nem a jegyekről és nem a teljesítménykényszerről. Az nem állapot mikor valaki azt nézi, hogy mennyire hiány szakma amit tanul és mennyire jól lehet vele keresni, de utálja csinálni, ezért még jobban elidegeníti magát. Az ember arra vágyik, hogy szeresse azt amit tanul és ne a jólét feltétele legyen a jobb diploma. Már az oktatási részen is látszik, hogy megbukott a versengésbe vetett hit.


Amiket írtam, azokról írt a 18. században Hegel, az elidegenedésről. A tudás piacosítása is pont erről szól.

2019. ápr. 19. 08:00
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!