Márki-Zaj visszavezetné az iskolákban a testi fenyítést. Igaza van?

Kérdező kimerítetted a rágalmazás fogalmát. Mentséged az lehet, hogy nem tudod miről beszélsz. Ez agyad titkos rekeszéből való, előjött, kisugárzod. Anélkül, hogy tudnál róla. Ezért adod más szájába.

Igen, nehéz fegyelmet tartani egy végletekig lezüllesztett intézményben frusztráltan, mert a tanítás elemi feltételei is hiányoznak, ahol a hasonlóan tönkretett szülő tehetetlen dühét másban kiélni nem tudja, mint hamisan felnagyított "öntudatát" a tanárra zúdítja anélkül, hogy a nevelésről a leghalványabb fogalma volna. Persze éppen ettől olyan a gyereke, akinek semmi ismerete közösségi életről, viselkedésről.

És ebből az egyetlen kiút, ha eltakarítjuk a megnyomorítót, és újra teremtünk mindent, társadalmat, intézményeket, benne az iskolát és igen, bizony a tanárt is.

Nos én tanár vagyok. Itt ahol élek, engedélyezve van a fenyítés. Bár én nem használom.

Inkább úgy bánok a lányaimmal (lányosztálynak vagyok az osztályfőnöke) hogy cserébe ők is rendesek legyenek velem.

Egy bizonyos szintig engedném, bár az meg nem fenyítés. Ilyenekre gondolok, mint megszorítani a gyerek karját (na nem véraláfutásosra, csak annyira hogy érezze, okkal történik), kis taslit adni (na nem egy parasztlengőt küldeni a kisagyba, hanem csak csuklóból egy legyintést), sarokban térdeltetést feltartott kézzel hogy kényelmetlen legyen (a kukoricát azért nem írom, mert az már tényleg fájdalmas, nem csak kényelmetlen).

(OFFOLOK)

Sose felejtem el. 2008 nyara. Évzáró megvolt, érettségi már a kezemben, jogviszonyom megszűnt (azonnal dolgoztam teljes főállásban). A suliban viszont még volt a normál évzáró a 1-3 osztályoknak. Előtte az elektrotechnika tanárommal (a legjobb fej, haveri viszonyban volt velünk) kosaraztunk egy kicsit. Megkérdezte, hogy "Akkor már nem vagytok a diákjaim, igaz?", értelemszerűen igennel feleltünk. Abban a pillanatban, hogy kimondtuk, repült a labda az arcomba, Herczeg Zolit hasba vágta, Radáki Arnit meg...felrúgta a golyókat csípőtől kulcscsonthoz.

Utána félröhögve elmentünk inni.

(THE END)

Nyugodtan megüthetném a diákjaimat. A szülők se nagyon szólóznának, mert itt ez a normális. Itt a Távol-Keleten, a tanár az egy rang, elismerés. Persze vannak szülők, akiknek a pici fiuk a mindenük és jön az anyasárkány ha meg merted fogni a gyerek fülét. De ez a ritkább. Általában ők is tisztában tartják, hogy most egy tanárral beszélnek, és nem a gyerek játszótársával.

Itt ha a gyerek visszaütne, csak még nagyon galibába kerülne.

Természetesen ez az én osztályomra vonatkozik.

Engem imádnak a lányaim, illetve a lányaim anyukái is (29 vagyok, és bár nem igazán jóképű, de arra elég, hogy itt Kelet-Ázsiában népszerűséget hozzon). Ebből kifolyólag nálam nem rosszalkodnak, cserébe mindenben a kedvükben járok.

Amikor háztartástant (alapból angolt) tartok (2-3 osztály összevonva) na akkor van baj, mert vannak fiúk is....késsel a kezükben...16-17 évesen...egy engedékeny tanárral, egy "buli" órán...Akkor azért lekeverek egy-két taslit a srácoknak. Vagy akár egy kicsit nagyobbat.

...

.

Kevés alkalom volt, amikor kicsit elgurult a gyógyszerem. De akkor messzire.

Az egyik lányom 2 hete nem járt órákra. Elmentem hozzájuk, az anyja elmondta mi történt. Megerőszakolták, nem tudni ki volt, stb. stb. Na itt pattant meg valami.

Körbekérdeztem a barátait a többi osztályból is, hogy ki az ügyeletes szerencsétlen. Másik suli diákja, nyüzüge srác, de kés volt nála, apja tisztviselő.

Több se kellett, elmentem a sulijába, a hajánál fogva felhúztam a tetőre, és a bokájánál fogva lelógattam. Persze kijöttek annak az iskolának a tanárai meg diákjai, ordítoztak, hogy tegyem le. Addig nem hagytam abba (néha lazítgattam a szorításomon) amíg ordibálva be nem vallotta, hogy ő volt, és miért és hogyan. Ahogy visszaemeltem a tetőre, "véletlenül" azért megzúzódott a lábfeje.

Ő most javító szerűségben van, apja pedig a Rungnado Stadion egyik takarítójává lett lefokozva.

Az egyik tanárnő rosszul lett, így a majdnem komplett fiúosztály beült a mi óránkra. Persze hogy nem volt nyugalom, hiszen össze lett eresztve egy fiú meg egy lányosztály. A fiúk csesztették a lányokat, a padjaikon "hemperegtek", stb., tették a hülyét. Elengedtem, járják el a násztáncot, majd utána rájuk szólok. Csakhogy az egyik srác nagyon nem bírta, elkezdte ölelgetni az egyik kedvenckémet (van 6 lány az osztályomban, akikért ölnék is), de mivel a lányt zavarta, ellökte, a srác meg beleült az egyik rotringba, amin felháborodva felállt és egy akkorát lekevert Seong-Hee-nak, hogy a földre esett és beverte a fejét a pad lábába.

Itt hátra sétáltam, tarkón ragadtam a gyereket, belevertem a fejét a fém szekrénybe, majd fordítottam, torkon fogtam, és rányomtam a falra.

Közöltem, hogy ha még egyszer ilyet csinál, letépem az összes körmét, és azokkal fogom kaparásos megoldással kicserélni a szemeit a heréivel. Természetesen csak miután egy életlen hámozókéssel lenyúztam az alkarjáról és a kezéről a bőrt.

Azóta furcsamód nem láttam a srácot. Még csak véletlenül sem futottunk egymásba.

...

Mondjuk én is csak azért lehetek ilyen nemtörődöm, mert Kim Yo-Jong dongmu úgysem hagyja, hogy börtönbe kerüljek.

K. N.

Most miért 0%-os a válasz?

Én csak leírtam, hogy néha jól jön az a testi fenyítés.

K. N.