Miért van annyira elterjedve a kommunizmus?

#17: de, járt. 1945 július 17. és augusztus 2. között Potsdamban volt egy "háromhatalmi konferencia" (Harry S Truman, Clement Attlee és Sztálin vezetésével), ahol is döntöttek arról, hogy mi is legyen annak a romhalmaznak a sorsa, ami egy évvel ezelőtt még a büszke Harmadik Birodalom volt. No meg döntöttek a megszállási övezetekről, és érdekszférákról is - és többek között arról is, hogy igen, Magyarország a Szovjetunióé. Valamiért a britek nagyon ragaszkodtak hozzánk, de Sztálin kiügyeskedte, hogy az angolok csak ne jöjjenek ide.

Ha az eredeti elképzelés alapján 50-50 százalékban lett volna a magyar megszállási övezet felosztva, valószínűleg a Dunánál lett volna meghúzva a választóvonal, és a vasfüggöny emelésével az ország pont úgy kettészakadt volna, mint a németek, és pont ugyanúgy lett volna egy brit ellenőrzés alatt álló kapitalista, virágzó Nyugat-Magyarország, keleten meg az lett volna, ami amúgy is lett (legnagyobb valószínűséggel ekkor "Kelet-Magyarország" fővárosa, bármennyire is röhejesen hangzik, a határól legtávolabb, de a Szovjetunióhoz legközelebb eső nagyváros, Nyíregyháza lett volna).

Mondjuk ez a virágzó Nyugat-Mo. versus lepukkant Alföld meg hegyvidék sajnos kettészakítás nélkül is fennáll, és ezen nem is lehet segíteni, egyszerű geográfiai okokból. Kelet-Mo. egyszerűen marha messze van a nyugati határszélekhez képest, és még ha lenne nagyon jó infrastruktúra (utak, vasutak, minden), akkor is jobban megéri egy nyugati tőkebefektetőnek a nyugati határ mellé (vagy egyszerűen csak a Dunántúlra) telephelyet tenni, mint mondjuk Nyíregyházára vagy Szegedre. Arról nem is beszélve, hogy ma már a vasi/zalai munkaképes népség igen jelentős része Ausztriába jár át dolgozni, de a hazaihoz képes zsíros osztrák fizut itt költi el, így a fogyasztás is pörög rendesen odaát, mert a kis faluban is telik lapostévére meg ötévente új kocsira, nem csak ócsó kristályra az alvégi krimó melletti patakparton.