Melyik szabadkőműves páholyba tartozik Gyurcsány Ferenc? Mi a fokozata?

Megdöbbentő dolgokat fognak olvasni, ám minden egyes állítást leellenőriztünk, és azokat bizonyítékokkal támasztjuk alá. Nem az íróasztal mögül szövünk légből kapott elméleteket, nem rágalmazunk senkit és semmit, hanem szívós munkával tárjuk fel azt a pénzügyi, gazdasági, szellemi és metafizikai eszközöket is használó titkos összefonódást, amely több száz éves aknamunka után mára a világ urává tett egy szűk kört. Soha nem volt ennél időszerűbb ez a leleplezés, mert hazánk éppen napjainkban veszíti el a maradék szuverenitását is azzal, hogy a magyar Országgyűlés Európában elsőként ratifikálta az úgynevezett Lisszaboni Szerződést, amely lényegében a már egyszer zátonyra futott új EU-alkotmány, amely az országok függetlenségének teljes eltörlésével létrehozza, pontosabban befejezi a régi szabadkőműves álmot: az Európai Egyesült Államokat!

Hazánk függetlenségének elveszítését úgy szavazta meg Európában elsőként és egyedülállóan szolgai módon a kormányoldal és ellenzék együtt (tisztelet a néhány kivételnek), hogy a képviselők el sem olvashatták a több száz oldalas szerződést, s annak még a magyar fordítása sem állt a rendelkezésükre. A politikai „elitünk” ennél mélyebbre már nem süllyedhet. A fősodrú média pedig hallgat. Tényfeltáró sorozatunk mostani részében azt bizonyítjuk be, hogy mindez nem véletlen, hiszen a gondolkodásunkat, a szellemi és politikai életet, a gazdaságot és a médiát ugyanazok a körök irányítják.

Ők határozzák meg a gondolkodásunkat, a közéletet

Előző számunkban bemutattuk a szabadkőművességet és a hozzá kapcsolódó egyéb titkos társaságokat, amelyek több száz éve végzik felforgató tevékenységüket a régi rend ellen. A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy formálisan 1989. december 27-én alakult újjá az Intercontinental (ma Marriott) szállóban, több száz külföldi szabadkőműves páholy képviselőinek a jelenlétében. Ennek előzményeként 1989 nyarán Budán, a Zichy-kastélyban alakult meg hivatalosan (ekkor még egyesületi formában) a magyar szabadkőművesség. Szabadkőműves szempontból egyébként nem is lehet megszüntetni a páholyok működését, csupán ideiglenesen felfüggeszteni. Ez így történt Magyarországon is, ahol a kommunista rendszer alatt nem formálisan, de tovább működött a szabadkőművesség, amelyet – többek között – Párizsból irányítottak. Az úgynevezett rendszerváltozást követően ismét nem kellett titkolózniuk: a János-rendi Szimbolikus Nagypáholy keretében előbb négy, majd öt páholy létesült a fővárosban, egy pedig Szegeden. Ezzel párhuzamosan újjáalakult a Magyarországi Nagyoriens is.

E kettősség korábban is létezett: az angolszász orientációjú, a Világegyetem Nagy Építőmesterében hívő János-rend és a francia, vagy latin orientációjú, teljesen ateista, materialista Nagyoriens párhuzamosan kezdte honi működését, hogy azután 1886-ban egyesüljenek a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy keretében. A kétségtelenül sokkal rombolóbb és veszélyesebb ún. francia irányzat és az angolszász orientációjú János-rendiek között nincs mindig teljes egyetértés. Ezért nem tudták például még visszaszerezni a korábban államosított szabadkőműves székházat, amely Budapesten, a Podmaniczky utca 43. szám alatt található.

A páholyházat a kommün alatt konfiskálták, majd 1919 után a MOVE sajátította ki magának, s mivel a Horthy-korszak alatt betiltották a szabadkőművességet, nem is tudták visszaszerezni azt. Végül 1950-ben ismét államosították az épületet, majd a Belügyminisztérium (BM) kezelésébe került. A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy a betiltott előd minden tekintetben legitim jogutódjának tartja magát, így vélekedése szerint indokolt lenne, ha visszakapná a páholyházat. Az épület körül azonban korántsem tiszták a viszonyok: a tulajdonosi láncban a BM után előbb a Postabank következett, amely később eladta az épületet egy izraeli befektetőnek, ám a Szimbolikus Nagypáholy nem akarja a saját tulajdonának tekintett páholyházat pénzért visszavásárolni - közben egyre romlik az épület állaga.

A jogi ellenérvek (melyek szerint a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy nem egyedüli jogutódja korábban feloszlatott elődjének) esetleg kivédhetők lettek volna, ha a két (az angolszász és a francia orientációjú) nagypáholy közös jogutódként jelentkezik az épületért, de az együttműködés végül nem jött létre. Így maradt az belső civakodás, ráadásul az izraeli befektető sem éppen jó ellenfele a szabadkőműveseknek, ezért egyelőre parkolópályán van az ügy. A XIX. századtól datálható kettészakadásra visszavezethető belviszálynak más látható jelei is vannak.

Márton László, a párizsi Martinovics-páholy vezetője, akiről már a múltkori számunkban is írtunk, 2006 nyarán egészen példátlan módon a nyilvánosság előtt esett neki szabadkőműves testvérének, Jászberényi Józsefnek, mert az A magyarországi szabadkőművesség története című könyvében fel merte lebbenteni a fátylat a szabadkőművesség néhány titkáról. Az ún. francia orientációjú szabadkőműves vezető, Márton László azt vetette az angolszász orientációjú szabadkőműves, Jászberényi József szemére, hogy – mint nyilvános vitairatában írja – „eddig a szabadkőművesekkel kapcsolatos rossz ízű, rágalmakat terjesztő mítoszok kiötlése és terjesztése kizárólag a mozgalom ellenfeleinek privilégiuma volt.

Úgy látszik, ma már ott tartunk, hogy némelyek a közösségen belül is szükségesnek tartják az efféle mítoszok gyártását.” Nahát, nahát, ezek szerint néhány beavatott oda jutott, hogy kiteregeti a szabadkőművesség valódi céljait, amelyeket nekünk kívülállóknak csak szívós nyomozómunkával sikerül felderítenünk? Nem véletlen, hogy ez nem tetszik annak a Márton Lászlónak, aki az ún. francia-latin irányzathoz tartozva a leginkább romboló, nemzetellenes csoportot képviseli. A közgondolkodást ugyanis kizárólag ők határozhatják meg.

Az egyik szabadkőműves hátterű szervezet, a Márton László által vezetett Bibó István Közéleti Társaság névsorát végigolvasva képet kaphatunk arról, hogy miért futtatja a médiamonopólium a következő személyeket. Nem véletlen, hogy a szabadkőműves Bibó István nevét viselő közéleti társaság létrehozását a többek között a Fidesz alapítóit Oxfordban kiképző Soros Alapítvány és a Friedrich Naumann Alapítvány, valamint az MSZP-s Baja Ferenc által gründolt Táncsics Mihány Alapítvány támogatta, amely a napokban Gyurcsány Ferenc melletti szimpátiatüntetést jelentett be, majd a „túlzott érdeklődésre” (sic!) hivatkozva lefújta az akciót. Nos, vizsgáljuk meg a szabadkőművesek által létrehozott szervezet alapítóinak névsorát:

Aszalós János, Bartha Ferenc, Ifj. Bibó István, Boór János (München), Boros István,

Borbándi Gyula (München), Cs. Gyimesi Éva (Kolozsvár), Csepeli György, Dessewffy Tibor, Farkasházy Tivadar, Fejtő Ferenc (Párizs), Földes Anna, Furmann Imre, Gombár Csaba, Gölöncsér József, Göncz Árpád, Görgey Gábor, Hankiss Elemér, Hegedűs B. András, Heller Ágnes, Horányi Özséb, Kántor Lajos (Kolozsvár), Kende Péter, Kenessei István, Kéri László, Kukorelli István, Lengyel László, Litván György, Magyar György, Medgyessy Péter, Márton László, Messmann István, Mihályi Gábor, Molnár József (München), Pados László, Petőcz András, Petschnig Mária Zita, Pomogáts Béla, Szabó Iván, Torma Kálmán, Tormássy Zsuzsanna, Vásárhelyi Miklós, Veér András, Vermes Géza (Oxford).

Ugye, sok az ismerős név? És azt is tudjuk, hogy nem éppen a nemzeti oldalon helyezkednek el ezek a közéleti személyek, sőt a legvéresebb szájú liberálisok és szocialisták. De nézzük tovább a szabadkőműves társaság (műsor)vezetőit. Ők a következők: a társaság első embere a már cikksorozatunkban bemutatott szabadkőműves páholyvezető Márton László, valamint Kende Péter, Heller Ágnes, Litván György. Megnyitót és köszöntőt Göncz Árpád (SZDSZ) volt köztársasági elnök és Vitányi Iván (MSZP) mondanak. Az előadók között nem kisebb személyeket találunk, mint a szintén véres szájú Ferge Zsuzsa, az SZDSZ-es Fodor Gábor, a gyűlölködő Furmann Imre, a rasszista, cionista zsidó szabadkőműves társaság, a B’nai B’rith által pénzelt Gerő András „történész”, a vadliberális Gönczöl Katalin, a mindent megmagyarázó Hankiss Elemér, Horváth Aladár uszító cigányvezető, Lengyel László, Debreceni József és Kéri László futtatott politológusok. A szabadkőműves páholyvezető által irányított társaság legkedvesebb előadói közé tartoznak az MSZP-SZDSZ kormány tagjai, így többek között Gyurcsány Ferenc, aki a miniszterelnökök hosszú sorában foglalja el a legmélyebb helyet, valamint Bozóki András, aki a magyar történelem kultuszminiszterei között képviseli a legalsó bugyrot.

Apropó Bozóki András! Az anarchista nézeteket valló és hirdető, szélsőségesen liberális-baloldali Bozóki olyan szoros kapcsolatokat ápol a szabadkőművesekkel, hogy – bár a Bibó István Közéleti Társaságban való fölbukkanása is bőven elég bizonyíték szabadkőműves voltára – joggal feltételezhetjük, hogy ő is közéjük tartozik. Mivel írásunk ezen szakaszában azt kívánjuk bizonyítani, hogy a közéletünket, történelemoktatásunkat és szellemi életünket ezen titkos társaságok határozzák meg, álljunk meg egy pillanatra Gyurcsány Ferenc első kultuszminisztere, közeli jóbarátja és főtanácsadójának neve mellett.

A szélsőségesen nemzet és egyházellenes Bozóki annak idején a Fideszben indult, és Orbán Viktorékhoz hasonlóan Soros ösztöndíjjal kezdte és a párt alakulásánál is ott bábáskodott. Ennyit a pártok egy gyökerűségéről. Ő alapította annak idején a Magyar Narancs nevű szélsőségesen liberális hetilapot. A zsidó szabadkőműves szervezet, a B’nai B’rith magyarországi képviseletének támogatásáért lobbizó Hiller István a következőket nyilatkozta, amikor átadta helyét az új kultuszminiszternek, Bozóki Andrásnak, akit – mint jóbarátja -ugyancsak támogatásáról biztosított: "Azt kértük tőle, ne csak a kormány egy szakminisztere legyen, hanem egy szellemiség megjelenítője, szociáldemokraták és szabad demokraták koalíciójának megjelenítője egy progresszív egy haladó modern Magyarország kultúrájának megjelenítője."

Hú, de ismerősek ezek a szavak: progresszív, haladó, modern… Szabadkőműves szavak ezek.

Amennyiben a fenn említettek nem lettek volna elégségesek Gyurcsány Ferenc tanácsadójának és egyik legjobb barátjának szabadkőműves kötődésének bizonyítására, akkor megemlítjük, hogy Bozóki András bensőséges kapcsolatot ápol Pók Attilával, a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy egyik alapítójával. Pók Attila pedig az a személy, aki ahhoz a körhöz tartozik, akik meghatározták a magyarországi lakosság közgondolkodását, elsősorban történelemszemléletét. Nekik köszönhető, hogy napjainkig azt tanulják a gyerekek az iskolában, hogy a magyarok a honfoglalás előtt lényegében ősközösségi szinten éltek, halásztak, vadásztak, bogyókat gyűjtögettek. Aztán egyszer csak hirtelen Európa legerősebb birodalmát, királyságát hozták létre. Ezen a nyilvánvaló (és az összes többi történelmi hazugságon) ellentmondáson mindenestre könnyen átugrik ez a társaság. Ők alkotják a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetését, az ő jóváhagyásuk nélkül még egy tankönyv sem jelenhet meg.

A szabadkőműves Pók Attila az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese, míg az igazgatói székben barátja és „testvére”, Glatz Ferenc ül, akit néhány éve az MSZP szeretett volna a köztársasági elnöki székbe ültetni. Emlékezhetünk az általa szerkesztett A magyarok krónikája című lexikonra, amely tele van történelemhamisítással, a magyarok „gaztetteivel” és a zsidóság túlmisztifikálásával. Ezért tanuljuk mindannyian azt már az iskolapadban, aztán a könyveken, a médián, a filmeken keresztül, hogy a szabadkőműves felvilágosodás kora előtt „sötét középkor” volt. Ők ültették be a fülünkbe azt is, hogy a felvilágosodás előtt „buta módon” azt hitték az emberek, hogy a Föld lapos, holott akkor szférákról beszéltek, s úgy gondolták, hogy a világ egymásra boruló gömbökből, szférákból áll. Ezt a „középkori butaságot” egyébként semmi és senki nem tudta megcáfolni mind a mai napig. A szabadkőművesek azonban folyamatosan hamisítják a történelmet, hogy még véletlenül se kívánjuk az ősi rendet. A világtörténelmet ugyanúgy átírták, mint népünk, nemzetünk múltját. Virtuális valóságban élünk.

Ők irányítják a gazdaságot is!!!

Tényekkel bizonyítjuk be, hogy jelenleg a világot egy szűk réteg irányítja, amely nem csupán a politikai rendszereinket, kormányainkat határozza meg, de befolyással bír a gondolkodásunkra, kezében tartva a történelemoktatást, a művészeteket, a divatot, de még az étkezésünket és a szokásainkat is. Alig lehet kivonni magunkat a hatásuk alól. Demokráciát hirdetnek, miközben a jelenlegi demokrácia valójában a pénzhatalom diktatúráját jelenti. A világ különböző országaiban bejegyzett rengeteg cégnév mögé bújva, tulajdonképpen ugyanaz a szűk érdekkör és ugyanazok a személyek irányítják a világ politikai-gazdasági életét. Hogyan, miként és kik ezek a személyek, érdekkörök? Erre adunk most választ.

A világ vezető 2000 cégét megvizsgálva rádöbbenhetünk, hogy az igazgatótanácsi tagok között rengeteg az átfedés, és szinte valamennyi multinacionális vállalat között találunk kapcsolódási pontokat, ha a cégvezetők névsorát alaposan átböngésszük (lásd táblázatunkat, ábránkat). Napokig vizsgáltam több száz cég igazgatóságának névsorait, s határozottan kijelenthetem, hogy a világ néhány ezer legerősebb multinacionális, nagyrészt amerikai székhelyű cégét (főleg bankok, befektetői alapok, olajcégek stb.) gyakorlatilag ugyanaz a kör irányítja, ezek a mamutcégek pedig a világ gazdasági életének több mint a felét tartják a kezükben. Állításom részletes bizonyítására egy lap terjedelmi okokból nem megfelelő, ám a leírtakról bárki meggyőződhet, állításaimat leellenőrizheti a következő internetes oldalon: [link] Itt a vezető amerikai világcégek igazgatósági tanácsainak névsorait böngészheti bárki, és Ön is megtalálhatja a kapcsolódási pontokat. Az oldalt egyébként rendszeresen átköltöztetik egy másik szerverre, mert a hatalom nem szereti, ha leleplezik, ezért időnként eltávolítják a világhálóról.

Arról, hogy kik alkotják azt a szűk kört, amely az igazgatótanácsok mögött állnak, s hogy miként működik ez az elképzelhetetlen vagyon fölött rendelkező globális pénzügyi-gazdasági hatalom, a téma egyik legnevesebb szakértőjét, lapunk főmunkatársát, dr. Drábik Jánost kérdeztük:

- A több évszázadot átívelő és méreteiben globális és az egész világot átfogó, nagy stratégiai célokat követő, tehát világméretű összeesküvés – ami szintén létezik -, annak az alanyai többen vannak és olyanok, ahol az egyik ember a másik generációnak adja tovább a stafétabotot. Mindig meg kell nézni, hogy melyek azok a struktúrák, amelyek rejtve vannak, és sok ilyen struktúra van. A mai világban is több olyan struktúra működik, amely történelmet átívelő. Ha csak egy ilyen célt választok ki, ilyen a világállam megteremtése, az egy központból irányított világrendszer létrehozása, vagy az új világrend létrehozása. Ezt például, felvállalták a szabadkőművesek és a szabadkőműves különböző irányzatoknak a struktúrái, amelyekben mindig egyik nemzedék a másiknak adja a stafétát. Igenis meg vannak azok az alanyok, amelyek viszik tovább évszázadokon átívelve ezt a stratégiát.

A szabadkőművességet példaként említettem, mert a szabadkőművesség ugyan ebben a hálózatrendszerben benne van, de ma már nem a legfontosabb szerepet tölti be. Sokkal fontosabb szerepet töltenek be a különböző pénzügyi struktúrák, a pénzügyi struktúrákat kiszolgáló, olyan privát társulások, különböző szervezetek, nevezetesen a New York-i Külkapcsolatok Tanácsa, és ennek a megfelelő intézménye Londonban, a Royal Institute of National Health, mert ez lényegében egy intézmény, csak az Atlanti-óceán miatt válik ketté, de ez már világhálózatot működtet. Budapesten is megvannak ennek az elágazásai, megnevezek egy ilyen elágazást a Hungarian Atlantic Council (Magyar Atlanti Tanács), amelyben például az összes politikai párt felső vezetői benne vannak, és békésen el vannak egymással.

- A Magyar Atlanti Tanács. Pontosan mi ez, hiszen ennek Orbán Viktortól kezdve, az MSZP-s politikusokon át, Baló György újságíró is a tagja?

- A Magyar Atlanti Tanács ennek a központi pénzhatalomnak az elágazásai közé tartozik. Először is tudni kell, hogy ennek a pénzhatalomnak a magját egy dúsgazdag bankár dinasztiából álló csoport képzi. Azért van nagy hatalma ennek a bankár dinasztiából álló csoportnak, mert nem több mint húszezer ember a tagja. Az a vagyon, amivel rendelkeznek, magánvagyon, de nincs szétosztva, hanem különböző családi alapítványokba, holdingokba, egyéb alapítványokban – kb. harmincezer alapítványba -, különböző befektetési alapokba és egyáltalán a nemzetközi pénzpiac különböző szereplőinek a vagyoni állagába, és természetesen az ötszáz multinacionális világcégbe van fektetve. Ennek a csoportnak a nyilvántartott vagyona háromszáz trillió dollár.

Ezt az összeget természetesen nem én találtam ki, hanem matematikus-közgazdász szakértők, különböző országokban működő és különböző módszerekkel számoló szakmai csoportok becsülték meg. Ez egy rendkívül nagy hatalmat jelent, mert itt ugye angol számokról van szó, ami azt jelenti, hogy egy trillió ezermilliárdot jelent. Háromszáz trillió dollár, az egy rettenetesen nagy vagyon.Ez úgy oszlik meg, hogy a Rothschild dinasztia egybe tartott vagyona száztrillió dollár. A második leggazdagabb család, ahol vagyon egyben van tartva, az a Rockefeller dinasztia, az ő vagyonuk tizenegy trillió dollár. Ez csak a törzs vagyon. Ők a tulajdonosai ötszáz világcégnek. Tulajdonképpen a világcégek részvény tulajdonosai,igaz mások is vannak, de a döntő részvény csomag náluk van. Létrehozták a nemzetközi pénzvilágnak a globális részvény vagyonát.

- Konkrétan milyen alapítványok, holdingok ezek, mivel foglalkoznak, mert nyilvánvalóan egy Hatvannégy Vármegye Alapítvány az nem ilyen.

- Természetes, hogy nem. Ezek a családi alapítványok nagy vállalatokat, és földbirtokokat, kereskedelmi vállalatokat, transzport (szállítmányozási) vállalatokat működtet. Ők a nagy földbirtokosok Brazíliában, Argentínában, övék a dél-afrikai gyémánt bányák, mit soroljak még, a chilei réz is az övék. Az Egyesült Államoknak a mezőgazdasága, a hadi ipara (rakétaiparostól, a repülőgépgyártáson át, az összes fegyvernemig, tengeralattjárókig, az űrkutatásig) egy szóval minden az ő kezükben van, ők a tulajdonosok. Ezek az alapítványok, holdingok irányítják a pénzvilágot. Nem csak a tőzsdéről van szó, hanem a központi bankokról is. Ugyanis a központi bankoknak az intézménye biztosítja azt, hogy ez a szűk embercsoport a levegőből is korlátlan mennyiségű pénzt tud előállítani, amikor neki arra szüksége van. Mivel ezt a saját maga monopóliumává sikerült tenni, ezért olyan helyzetbe hozta magát, hogy ő mindig rendelkezik kellő tőkével ahhoz, hogy a termelő vagyont felvásárolja. A termelő vagyonnak a felvásárlására ENSZ adatot mondok. 2000-ben tette közzé a Tokióban működő egyik ENSZ Tudományos Intézet, amelynek az egyik fiókintézete Finnországban van. Közzé tették a következő adatot, hogy annyira előrehaladott már ennek a pénz oligarchiának a vagyon koncentrációja és centralizációja, hogy a világ pénz megoszlása 2000-ben így nézett ki: ha a hat és fél milliárd embert tíz főre redukálom, és az összes vagyont száz dollárra, akkor egy emberé kilencvenkilenc dollár, és kilenc emberé az egy dollár.

Ma már még rosszabb a helyzet. Mi következik ebből? Ez a pénzimpérium hatalma, ráadásul ez rejtőzködő.

Ugyanis, ha megkérdezi valaki, hogy hol van, azt mondom, hogy sehol és mindenütt.

Úgy létezik, mintha veszek egy pohár vizet és belerakok egy pohár sót. A kanál só eltűnik, csak a vizet látom, de a só a meghatározó elem abba a pohár vízbe. Vagyis a látható államok rendszerében a pénzügyi struktúrákban van elrejtőzködve ez a pénz impérium. A pénzügyi struktúrákon keresztül ellenőrzi ezeknek az államoknak a monetáris rendszerét, bank rendszerét, és azon keresztül ellenőrzi a termelők gazdaságát. Ezen keresztül ellenőrzi az egész társadalmat, és kezében tartja a megvásárolt politikai vezető réteget. A politikai vezető rétegnek pont a rejtőzködés érdekében el kell játszani a demokrácia színdarabjátékát. Erre azért van szükség, mert a demokrácia, az a kulissza, ami mögé a pénzuralmi rendszernek, amely lényegében diktatórikus rendszer, elrejtőzködhet. A pénz impérium tehát a saját biztonsága érdekében rejtőzködik. Azért minősítettem diktatórikusnak, mert úgy működteti az egész világ pénzügyi rendszerét, és gazdasági rendszerét, mint ahogyan a nagy globális korporáció működik. A korporáció, vagyis a multinacionális nagyvállalat az nem demokratikus elvek alapján működik, mert ott vannak egy részről a tulajdonosok, akkor vannak tulajdonosok érdekeit érvényesítő igazgatók és vannak a menedzserek, akik a tényleges irányítást és a termelést végzik. Na most, ez az egész rendszer szigorúan hierarchikus, keményen diktatórikus alá-fölé rendeltségek vannak, és azon kívül egy dimenziós. Semmi más nem számít, csak az, hogy a tulajdonosok, tehát a legfelső szint profit érdekei érvényesüljenek. Tehát ez egy-egy dimenziós, diktatórikus pénzuralmi rendszer. Ezt így nem lehet világosságra hozni, mert akkor az emberek fellázadnának. Ezért ezt az egész diktatúrát befedik a demokrácia kulisszáival. A demokrácia látszata pedig megköveteli demokratikus formák, például választások tartását. Ezért a teljesen megvásárolt és függő vezető politikai réteget általában igyekeznek A és B csapatra felosztani, és ezekkel lejátsszák a demokratikus választási cirkuszt, azért, hogy az emberek fejében az legyen,hogy a saját érdekük érvényesült. Holott arról van szó, hogy A csapatnak és B csapatnak a vezetőit átvilágítják. Bárkit is választ a lakosság, az tulajdonképpen az ő emberük lesz. Magyarország esetében ez egy szociálliberális változat és egy nemzetire festett, de tartalmilag ugyanaz a program. Na most a lakosságot, hogy kézben lehessen tartani, megszerezték a vélemény hatalom dominanciáját is. Olyan értelemben, hogy egy részt tulajdonosai a tömegtájékoztatási intézményeknek, más részt, olyan embereket képeznek ki, akik az ő kívánalmaik és értékrendjük szerint tálalják az eseményeket. Az embereket is tudják ezáltal irányítani, mert az elektronikus korszakban a tévé és a rádió az meghatározó.

Visszatérve ez a pénz impérium, amely Amerikát is úgy használja, mint az izomzatát, ez véglegesíteni akarja az egy központból irányított hatalmát, kvázi globálisunió létrehozásával. Ez tulajdonképpen már működik, ennek meg van már a fővárosa, amely el van dugva. Úgy hívják, hogy City of London. Egy átlag ember City of London alatt a hétmilliós világvárost gondolja, igen ezt is hívják annak, de ennek van egy kerülete, amely külön állam. Külön állam, külön államfővel, rendőrséggel, itt működnek nem csak Nagy-Britannia, de az egész pénzvilág legfontosabb stratégiai irányító intézményei, amelyhez oda tartozik a Bank of England, szorosan együttműködve az amerikai Federal Systemmel, amelynek a Rothschild család a tulajdonosa. Federal System mintegy ötszáz millió dollárt tesz be ennek a családnak a jövedelmébe, amelyből mindig a mindenkori családfő - mert a családi végrendeletek és a családi megállapodások úgy működnek, mint a pénz impérium alkotmánya -, tehát a mindenkori család uralkodója osztja szét a hozamot, nem a vagyont. A több ezer Rothschild családtag csak jövedelmet kap, és az is pontosan meg van határozva, hogy milyen családtagnak, milyen rokoni foknak mennyi jár. A nőknek mindig kevesebb jár.

A többinél is ez hasonlóan van, ezért nevetséges azt mondani, hogy a világ leggazdagabbja Bill Gates, mert az ő egyéni vagyona ötven-hatvan-hetven millió dollár, de mi ez ahhoz képest, hogy szakértők szerint a Rothschild dinasztia egyben tartott vagyona viszont száz trillió! Egy trillió ezermilliárd. Akkor ki a leggazdagabb a világon? Egy Rothschild családtag egyénileg nem gazdagabb, mint egy Bill Gates, mert neki három-négy milliárdja van, mert ez a száztrilliónak az éves hozamából a ráeső részesedés vagy a Rockefellerek tizenegy trilliójából a rá eső részesedés. Akkor ki a gazdagabb? Az egyéni vagyon érdekében az előbb megjelölt személyek, de tudni kell, hogy ez magán vagyon. A magán vagyon azonban egyéni érdeket szolgál, vagyis az egyéni önző meggazdagodásának a célját szolgálja.

- Mi a helyzet Magyarországon?

- Ez a pénz impérium működteti a különböző intézményeit, az egész bank rendszernek részben a tulajdonosa, részben az irányítója. Az általa ide küldött rezidensek és az ő bizalmi embereik ülnek a politikai vezetői tisztségekben. Ezért nem számít, hogy Gyurcsánynak milyen a helyzete a pártban, nem számít, amíg a pénz és korporációs oligarchia megbízik benne, addig ő marad a miniszterelnök. Tudomásul kell venni, hogy ott van a hatalom centruma, ahol vagyon van.

A magyar néptől azzal a trükkel vette el a vagyont e nemzetközi pénz és korporációs oligarchizmus, hogy megszerezték az egész pénzrendszernek, beleértve a Nemzeti Banknak a teljes felügyeletét, amely ma is hivatalosan száz százalékban a magyar állam tulajdonában van, de olyan törvényeket fogadtattak el a magyar állammal, hogy a Magyar Állam a saját tulajdonának semmilyen dolgába nem szólhat bele.

A magyarországi politikai elit eladta hazánk szuverenitását!!!

A jelenlegi magyarországi kormány pedig a világon egyedülállóan undorító módon igyekszik kiszolgálni ezt a globális hatalmat. Gyurcsány Ferencnek sikerült a lisszaboni EU csúcstalálkozón tett szolgai ígéretét megtartania: a népszavazásokon elbukott európai alkotmány helyébe antidemokratikus módon lépő reformszerződést elsőként a magyar parlament ratifikálta – írja a Jobbik a közleményében. És valóban. Erről a következőket olvashatjuk a Nemzetközi információs és politikai kutatók baráti körének nyilatkozatában:

„A Lisszaboni Reformszerződés valójában egyenlő az elutasított EU Alkotmánnyal, mert bár a Reformszerződés nem állapít meg egy közös himnuszt és zászlót a nemzeti himnuszok és zászlók helyett, és nem cseréli fel a nemzeti állampolgárságokat az európaival, a Lisszaboni Reformszerződés az EU Alkotmány minden lényegi elemét tartalmazza. Ezt a Szerződést, ami akár az EU Alkotmány, lényegében létrehozza az Európai Egyesült Államokat, az egyes nemzetek kormányai saját népeik háta mögött írtak alá - a mi hátunk mögött is - anélkül, hogy tudomásunkra hozták volna, hogy mi is a szerződés lényege. Gyurcsány eddigi reformjai is ebből a központi EU reform-forrásból, a lisszaboni reformok elveiből erednek. Ugyanaz az elv, ami ma készül tönkretenni Magyarországot, készül tönkre tenni egész Európát is, miután az feladta függetlenségét a Lisszaboni szerződés értelmében. Ezután Hazánknak - és a többi tagállamnak- sem lesz joga dönteni olyan kérdésekben, mint saját külpolitika, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, energiaárak, költségvetés, adók, stb. A jelenlegi koalíció a lisszaboni szerződés előzetes kísérleteként próbálja keresztülverekedni Hazánkban az embertelen EÜ és TB reformot is. A Lisszaboni szerződésben foglalt demokrácia és emberi jogok biztosítása egyáltalán nem garantált a szerződésben, mivel nem kötelező érvényű. Ez magyarázza meg azt is, hogy az EU miért néz félre a magyarországi emberi jogok eltiprása láttán. Az EU terve általában is az, hogy minden európai nép, amely majd fellázad a rákényszerített "reformok" kizsákmányolása miatt, fegyveres megtorlásban részesül az EU központi diktatúra által.

A Lisszaboni Szerződés ratifikálása többek közt azt is magában foglalja, hogy az EU föderációs elnöke, bárki is legyen majd az, ha majd háborúzni akar, akkor majd a mi fiainkat is besorozzák katonának, például éppen Irakba – áll a Nemzetközi információs és politikai kutatók baráti körének közleményében. A szakemberekből álló társaság még decemberben a parlamenti ellenzék és civil alkotmányjogászaink segítségét, valamint minden civil erő és a Szakszervezetek mozgósítását kérte annak érdekében, hogy az Országgyűlés e tragikus történelmi szerződésnek hitelesítését megakadályozza. Eredménytelenül. Már csak abban bízhatunk, hogy az írek vagy más egészséges nemzet népszavazás útján megvétózza a szerződést az EU-ban.

A média hallgatása mellett a parlamenti pártok (kormányoldal és ellenzék együtt) úgy szavazta meg gusztustalan, szolgai módon a hazánk szuverenitásának elvesztését jelentő Lisszaboni Szerződés ratifikálását, hogy a képviselők még csak nem is olvasták el a több száz oldalas dokumentumot, sőt akkor még magyar nyelvű fordítás sem állt rendelkezésre. De vajon miért hallgatott és hallgat erről a média fő sodra? Miért tűnik úgy már megint, hogy kézi vezérléssel működik a tömegtájékoztatás?

Lerántjuk a leplet a média igazi irányítóiról

Magyarországon, s egyelőre az egész világon, a fő véleményformáló tömegtájékoztatási eszköz a televízió. Szakmai körökben – és főleg a világot irányítóknál - evidenciának számít (e sorok írójának például egy tévészereplés után Pallagi Ferenc, a NAP TV műsorvezetője említette), hogy társadalmi hatású véleményformálást csak olyan médiummal lehet elérni hazánkban, amely legalább 80 ezer emberhez jut el.

Ma már csupán két-három olyan újság van, amelynek a példányszáma időnként meghaladja a százezret, de az interneten és a rádiózásban is alig találunk ilyen szócsöveket, hiszen a piac rendkívül megosztott lett. Amennyiben mégis van, azok kivétel nélkül a világot irányító oligarchiák kezében vannak, ahogy azt rövidesen látni fogjuk. Pontosabban nagy ritkán sikerül a körön kívülieknek áttörni a blokádot. Ilyen volt a Magyar Rádión futó Vasárnapi Újság annak idején, amelyet – volt olyan időszak -, hogy 1 millióan is hallgattak. Ezért kellett szétverni, felszámolni, ahogy az be is következett. Jellemző, hogy a műsor szétverését már a Fidesz-kormány alatt elkezdték, majd a 2002-es MSZP-SZDSZ újbóli hatalomra kerülése óta befejezték. Valamennyi körön kívüli munkatársat eltávolítottak, e sorok írójától egészen Haeffler Andrásig. S ilyen, a blokádot már feszegető médiummá vált napjainkban a Kuruc.info internetes hírportál, ezért őrjöng vele kapcsolatosan Gyurcsány Ferenctől Orosz Józsefig a magyarellenes politikai-közéleti vezető réteg.

A Kurucot azonban lényegesen nehezebb lesz elhallgattatni, mint annak idején a Vasárnapi Újságot, hiszen a portál nem közszolgálati médium, így az államnak semmiféle hatalma nincs felette. Így csak a büntetőjoghoz nyúlhatott a kormány, ám az NBH és a Szervezett Bűnözés Elleni Osztály hiába kért jogsegélyt az USA-tól, mivel ott működik a Kuruc.info szervere, egyelőre az internet még meglévő demokráciája nem ad lehetőséget a hatalomnak a hírportál elhallgattatására.

A nyomtatott sajtót (így lapunkat) a terjesztésen keresztül tudják akadályozni abban, hogy egy bizonyos határon túl növekedjék, az internet azonban egyelőre alig szabályozható, hiszen a valójában diktatúraként működő pénzügyi oligarchia zseniálisan bújik állandóan a fennen hirdetett demokratikus álarc mögé. Ezúttal azonban egyelőre a nemzeti ellenállás leleményesebbnek bizonyult, s a hatalom saját csapdájába esett. Kétségtelen azonban, hogy a Kuruc.info, a Szent Korona Rádió, a Magyar Jelen és az összes többi körön kívüli médium összefogása sem veheti fel a versenyt a televíziók hatásával.

Miközben a nemzeti radikális média – az átfedéseket figyelembe véve - teljes összefogásával sem képes 100-150 ezer főnél több emberre hatni, addig a kereskedelmi televíziók egy adásukkal több millió embert tudnak befolyásolni. Nincs ma ennél nagyobb hatalom. Láthattuk, hogyan mentegetőznek a 2006-os, 2007-es felkelések résztvevőivel szemben véres megtorlást követelő műsorvezetők előtt a tévében az államhatalmi-népképviseleti szervek vezetői, bírák, ügyészek, amiért még nem tudták bebörtönözni, vagy kivégezni az összes nemzeti érzelmű magyart. Vizsgáljuk meg a két vezető tévécsatorna, az RTL Klub és a TV2 tulajdonosi hátterét, de úgy, ahogy még eddig soha senki!

Kezdjük a TV2-vel! A csatornát létrehozó tulajdonos a SBS Broadcasting nevű cég, amely az MSZP-SZDSZ kormány jóvoltából 1997-ben kezdte el sugározni a TV2-t. Bár, az elmúlt tíz év alatt több cég neve is felmerült tulajdonosként, valójában a csatorna mindvégig ugyanannak a néhány embernek a kezében maradt. A tranzakciók csak azért kellettek, hogy a szűk kör még nagyobb befolyásra tegyen szert. A SBS Broadcasting 1999-ben bekebelezte a Central European Enterprise-t, amely egyébként az 1997-es kereskedelmi televíziós pályázaton vesztes Írisz TV tulajdonosa volt, később pedig a TV3 tulajdonosa lett. 2001-ben az SBS 60,18%-ról 81,19%-ra emelte tulajdoni hányadát a TV2-ben. A kisebbségi tulajdonos MTM Kommunikációs Rt. részesedése így 25,45%-ról 16%-ra, a Tele-München Fernseh GmBH&Co részesedése pedig 14,48-ról 2,8%-ra esett vissza. 2007-ben aztán látszólag tulajdonosváltás történt, hiszen a papíron német ProSiebenSat.1 Media AG felvásárolta a TV2-t tulajdonló SBS Broadcasting Group-ot. Valójában azonban ez a „felvásárlás” tulajdonképpen egy egyesülés volt, aminek következtében soha nem látott pán-európai médiabirodalom jött létre, amely továbbra is ugyanazoknak a személyeknek, érdekköröknek a kezében összpontosul. A ProSiebenSat.1 és az SBS Broadcasting ugyanis egyaránt a KKR és Permira, papíron amerikai-brit tőketársaság többségi tulajdonában volt. Sőt, az immáron fél Európára kiterjedő médiamogul 2007 decemberében még szűkebb csoport kezébe került, egészen pontosan az eredeti alapítói kör szinte egyedüliként uralhatja a tömegtájékoztatási birodalmat, miután az elmúlt hónapban a ProSiebenSat.1-ben kisebbségi tulajdonos németországi Axel Springer bejelntette, hogy az amerikai-brit társaságnak eladja 12 százalékos részesedését. A ProSiebenSat.1 – SBS konglomerátum ma már fél Európára kiterjed, összesen 15 országban működtet tévé és rádió csatornákat, összesen hetvenhármat, méghozzá általában a vezető médiumokat. És hogy valójában kik állnak a különböző cégnevek mögött?

Nos, ha a hazai újságokban keresgélünk (amelynek egy része ugyancsak ehhez a cégbirodalomhoz tartozik), annyit találhatunk, hogy a SBS egy skandináv cégcsoport, amelyet 1989-ben alapítottak Dánia fővárosában, Koppenhágában, s kezdetben ebben a térségben – Norvégiában, Svédországban és Dániában – kezdett el terjeszkedni. Arról már nem lehetett olvasni, hogy 1989-90-ben a szovjet-kommunista rendszer összeomlásakor – a helyzet adta lehetőségeket felismerve - megbízatást teljesítve egy amerikai állampolgár érkezett Európába, hogy egy „skandináv” médiacéget (az SBS-t) alapítson, amely az elmúlt 17 esztendő alatt akkora birodalommá növekedett, hogy ma már fél Európa tömegtájékoztatását ellenőrzi. Ez az amerikai állampolgár pedig nem más, mint az 55 éves Harry E. Sloan, aki még véletlenül sem skandináv, hanem egy rendkívül befolyásos zsidó család tagja. A Sloan családnévről csak annyit, hogy James Sloan alapította James Wilsonnal az Orange Rendet, vagy más néven a Narancs Páholyt 1794-ben. Mindketten aktív szabadkőműves vezetők voltak azokban a forradalmi, történelmi időkben.

Harry E. Sloan jelenleg a világ egyik legnagyobb média(és cég-)birodalmának, az amerikai Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) vezetője. Az MGM-t egyébként a huszadik század első évtizedeiben ugyancsak befolyásos zsidók alapították: Marcus Loew (Lőw) és Louis B. Mayer. Sloan nemrégiben Amerikában kijelentette, hogy számára az MGM neve és hagyományai voltak a legfontosabbak, amikor úgy döntött, hogy most éppen a Metro-Goldwyn-Mayer vezetője lesz. Az MGM rendelkezik egyébként a világ legnagyobb filmkönyvtárával, mintegy 4 ezer alkotással. James Bond, a Rózsaszín Párduc és a legismertebb mozifilmek és figurák mind-mind az MGM termékei, az amerikai filmek túlnyomó többsége ebből a gyárból került ki az elmúlt 100 évben. Az MGM mellesleg – többek között - a Los Angeles és Las Vegas-i központokkal működő hotel és kaszinó bizniszben is érdekelt, e téren a magát a cégbe bevásároló, a Forbes Magazin szerint a világ negyvenegyedik (most éppen az 55. helyre visszaesett) leggazdagabb embere, az örmény származású Kirk Kirkerian irányít.

A belterjesség ezen fokát látva, nyilván nem meglepő, hogy a magyarországi TV2-ben vezető álláshoz családi, származási vagy politikai alapon lehet jutni. 2000-ben alakult meg az MTM-SBS résztulajdonában álló Interaktív Televíziós Műsorkészítő Kft, amely a TV2 műsorait gyártja. A cég főtulajdonosai Kereszty Gábor és Sváby András lettek. 2002-ben Kereszty lett a TV2 vezérigazgatója, majd 5 éven át ő vezette a csatornát. Tavaly megint lépett egyet előre a ranglétrán, az TV2-t is birtokló anyacéghez, külföldi kenyéradó gazdáihoz távozott, az új vezérigazgató pedig a kereskedelmi igazgatóként a legsikeresebb részleget irányító Várdy Zoltán lett. Kereszty Gábor gyors karrierjét nyilvánvalóan annak köszönhette, hogy édesapja az a Kereszty András, aki a szocialista pártlapnak, a Népszavának volt a főszerkesztője, s akit az MSZP-SZDSZ kormányra kerülését követően 1994. szeptember 30-án a MÚOSZ elnökének választottak. Az egyébként is pártállami múlttal terhelt újságíró szövetség, a MÚOSZ Kereszty András regnálása alatt odáig süllyedt, hogy „a szocialista miniszterelnök a saját mikrofonállványának használhatta, elnököstől, székházastól, közszolgálati tévéstől – Horn Gyula sajtóértekezletnek nevezett, rendszeres médiaparódiái alkalmából” – írta róla a Magyar Nemzet. Kereszty András éppen akkor volt a MÚOSZ első embere, amikor Horn Gyuláék a médiatörvénnyel zöld utat adtak a sokáig megvárakoztatott kereskedelmi csatornák indulásához. Ezután (1997-ben) átadta a helyét a hasonszőrű Wisinger Istvánnak. A hála nem maradt el, hiszen Kereszty András fia, Gábor lett a TV2 vezetője. Az előmenetelt továbbá nagyban segítette az a tény, hogy Kereszty Gábor és Sváby András mindketten a cionista húrokat pengető Bánó András tanítványaiként kezdték, a hírhedten elfogult egykori Objektív című műsorban, a közszolgálati televízióban. Az már csupán hab a tortán, hogy amikor Sváby távozott, a helyére az az Árpa Attila került az Interaktív kreatív igazgatói székébe, akinek az apukája, Árpa József korábban a TV2 gyártási és műszaki főigazgatója volt.

"Minden valük kapcsolatos információ fenn van a neten."

Biztos, hogy ami fent van, az a minden? ;)

"Biztos, hogy ami fent van, az a minden? ;)"

Igen, biztos. Amit nem a szabadkőművesek maguk adtak ki, azt kiadták a volt szabadkőműves újjászületett keresztények, akiknek semmi indokuk nincs takargatni a valóságot. Nem véletlen, hogy sem jelenlegi, sem volt szabadkőműves nem beszél nagy világösszeesküvésről. Ez azért ven, mert bár igaz, hogy a világ elitjének jelentős része a tagságukhoz tartozik, de a szabadkőművesek messze túlnyomó többsége nem tartozik a világ elitjéhez.

(Egyébként ugyanezen az alapon: te biztos vagy benne, hogy nem a Karalábé-értékesítők Titkos Nagytanácsa áll az összeesküvések mögött? Ők meg sincsenek említve a neten. Kezdjünk el rettegni.)