Brazíliában elvileg azért gyújtogatják az esőerdőt a földművesek, hogy több termőföldhöz jussanak. De hogy lesz az övék az így létrejött termőföld? Tulajdonjoguk hogy lesz rajta?

Brazíliát most felkapta a sajtó, de az csak töredéke a pusztításnak. Hogyan kerül magánkézbe az őserdő, nem tudom. Az állam is közreműködik (nem a gyújtogatásban) a természetkárosításban. Egyébként nem lehet az magánerdő? Nem tudom.

Nézem David Attenborough A Föld című sorozatát. Semmi másról nem szó, hogy mekkora károkat tud okozni az ember, még akkor is, ha jót akar. A Távol-keleten állami intézkedésre lesznek olajfaültetvények, az erdők helyén.

A bálnahalászat nagyon lecsökkentette a létszámukat. Rendes élőhelyüktől messze, elszaporodtak a krillek, amit enni szoktak, amikor oda mennek. Mióta védettek, pusztulnak ezek a rákok.

Mutatja, hogy a világban itt valami változik, a hatása meg akár több ezer kilométerre is lehet, pl. a tengeri áramlatok miatt.

Az esőerdők helyett más növényt ültetnek, mondhatnánk növény-növény. Nem mindegy? Nem, mert az esőerdő állatvilági is pusztul, meg ezer más hatás.

A tulajdonjogot kevered a természetes növénytakaróval.

Európában több száz évvel ezelőtt csinálták meg azt hogy az emberek folyamatosan vágták ki az erdőket mert kellett a fa építkezni, tüzelőnek és kellettek a mezőgazdasági területek. Így lett ilyen alacsony az erdős területek aránya, holott itt is a kontinens nagyobb részét erdők borították korábban. Nem ugyanolyan vegetációval természetesen, hiszen más az éghajlat, de itt az volt a természetes állapot.

Az európai ember is azt tette amit most a dél-amerikai ember, ahol termelni szeretne ott kivágja a fákat. A különbség az időben van, akkor kevés ember élt a területen, nem voltak gépek. Amit ma 1 nap alatt tarra tud vágni egy gép, ahhoz évtizedek kellettek régebben az embereknek.

Éppen úgy ahogyan nálunk is minden földterület a közeli település "tulajdona" amin vannak magán és állami földek egyszerre, úgy nyilván a brazil területek is hivatalosan tartoznak valahová. Az ott élők művelik meg amit lehet, mert szerintem el nem ítélhető módon ők éppen úgy életben akarnak maradni és el akarják látni a családjukat, a gyerekeiket, mint te a sajátodat.

Az hogy rossz technológit választanak, hogy globálisan vagy akár lokálisan is rosszul gazdálkodnak, mert nagyobb kárt okoz ezen területek kivágása, mint ami terményt rajta meg lehet termelni, az csak messziről látszik.

Ha te kimész egy rokonod vagy barátod kertjébe és ott azt látod hogy kiszedi a gazokat, kivágja a neki nem fontos fákat mert zöldséget szeretne termelni, akkor mit gondolsz róla? Hogy károsítja környezetet, tönkre teszi az élővilágot - vagy hogy egyszerűen a zöldségek termeléséhez megtisztítja a területet? Ott, a brazil gazdák sem globálisan gondolkodnak. Nem az jár a fejükben, hogy megyek, kivágok egy kis esőerdőt és hozzájárulok a klímaváltozáshoz holnap is - hanem hogy szeretne annyi területet beültetni aminek a termését eladva el tudja magát tartani.

Természetesen ott is vannak nagyobb cégek, érdekcsoportok akik kihasználják a kisembereket, akik valójában termelnek. Pontosan úgy (és lehet hogy pontosan azok is) akik a szabolcsi almatermelőktől fillérekért vásárolják fel a gyönyörű almákat vagy akik termelés áron alul veszik meg dinnyéket.

Az "esőerdő gyújtogatás" pedig egy régi módszer az adott terület megtisztítására és egyben némi tápanyaggal való ellátására - ahogyan régebben itt is csinálták. A növényzetet felgyújtják, így nem kell bajlódni a kivágásukkal, majd a hamut beszántják a földbe és a kívánt termének jobb talajt biztosítanak vele. Ez nem rosszindulatú ügyeskedés vagy gonoszság, egyszerű földművelési módszer.

Arról konkrétan lehet tudni, hogy a mostani szlovák (akkor magyar) hegyvidéki részeken az odaköltöző jobbágyok 20 évi adómentességet kaptak, ha maguk irtották ki az erdőt azon a területen, amit megműveltek, ill. ahol pásztorkodni, szénát termelni lehetett. A hegyi erdő nem volt különösebb érték (esetleg a bányavidékeken), a termőföld volt az érték, a tulajdonosok csak annak látták igazán hasznát.

Erdély már egy modernebb eset. Ha jól tudom, a XX. sz. első felében adót vetettek ki az erdőbirtokokra, függetlenül attól, hogy volt-e fakitermelés. A hegyvidékekről akkori technikával még nem lehetett a fát rentábilisan elszállítani, adót viszont fizetni kellett, így a - többségében magyar - tulajdonosok felgyújtották a nehezen megközelíthető erdeiket, mert csupasz hegyoldalért nem kellett adózni. Így alakult ki a mai hegyi legelők elég nagy része.

[link]

Észak-Amerika végtelen prérijei se a világ kezdetétől léteznek. Legalábbis, nem mind. Nem közismert, de az európai középkor idején jutott az indiánok eszébe, hogy a vándorló bölénycsordákat úgy tudnák a saját területükre szoktatni, ha több lenne a legelő. Így a síkvidéki törzsek Magyarország méretű erdőket égettek fel módszeresen 1-2 generáció alatt, minden törzs a saját földjén. Mondjuk, meg is lett az eredménye, mert mire a fehérek odamentek, már elképesztő méretűre duzzadt a bölényállomány, többszázezres csordák mászkáltak a prériken.