Kötelesrész is jár?

Köteles rész a normál esetben rád eső rész harmada. Amennyiben ennyit kaptál, vagy többet, nem követelhetsz többet. Tehát ez nem a végrendeletben megszabott részen felül jár, hanem a végrendeletben megszabott résznek kell minimum ennyinek lennie.

Nem világos, hogy "az új kapcsolatában lévő lány" édesanyád saját lánya-e (vér szerinti vagy örökbe fogadott), vagy csak az élettársa lánya (mondjuk nem úgy beszélsz róla, mintha a testvéred lenne). Ha ő is édesanyád lánya, akkor neked végrendelet nélkül a ház fele járt volna, kötelesrész ilyenkor a ház 1/6-a. Ha te vagy anyukád egyetlen gyermeke, akkor a ház 1/3-a a kötelesrész.

Az, hogy mostohaapáddal bejegyzett vagy sima élettársak voltak, semmit nem jelent, a kötelesrész feletti vagyont hagyhatja az ember a kukutyini macskamenhelyre is, ahhoz sem kell hozzámenni feleségül.

Tehát röviden:

"Ilyenkor nem jár kötelesrész is a mostohaapámt 50%-ából?"

Nem.

"Illetve vagy a negyede vagy kötelesrész jár, a kettő együtt nem? Tehát nem adódik össze?"

Nem adódik össze. Ha a másik lány nem anyukád lánya, akkor a kötelesrésszel jársz jobban.

"Nem voltak bejegyzett életársak, ezért nem érvénytelen valamilyen módon a (közjegyzőnél írt) végrendelet?"

Nem.

"Ebben a közjegyző is tud dönteni vagy csak bíróság?"

Bíróságra akkor kerül, ha nem tudtok megegyezni, de mivel elég előre láthatónak tűnik a kimenetel, nem érdemes pereskedni.

Ez a két szép huszár jól bevitt téged az erdőbe.

Pláne az utóbbi, aki már azt is tudni véli, hogy a végrendelet bizony érvényes, mert csak. LOL

Az érzéseid nem csalnak. A kötelesrésznek annyinak kell lennie, amennyi akkor lenne, ha nem volna végrendelet, osztva hárommal.

Tehát ha másodmagaddal örökölnétek 6 millát, akkor neked kötelesrészként 1 milla járna.

6 osztva kettővel, ez ugye 3 és ez elosztva hárommal, az meg egy millió.

Különneműek tudomásom szerint nem lehetnek bejegyzett élettársak. Az élettársak amúgy is önálló vagyonszerzők, legalábbis a jog szerint.

A törvény úgy rendelkezik, hogy kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, szülejét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.

Ez azt jelenti, hogy a kötelesrészre az örökhagyónak a közeli hozzátartozói a törvényes öröklési rend szerint jogosultak, még abban az esetben is, ha egyébként az örökhagyó olyan végintézkedés hátrahagyásával hunyt el, amelyben a törvényes örökösöket az örökségből kizárta (nem kitagadta, kizárta, azaz nem nevezte őket meg örökösökként!).

Jól látható tehát, hogy a kötelesrész a törvényes öröklési rend alapján illeti meg az örökösöket. Kötelesrész jogcímen a törvényes örökösöket – ide nem számítva a házastársat megillető haszonélvezeti jogot – a törvényes örökrész egyharmada illeti meg.

Fentiek alapján bizony az a helyzet, hogy a hagyaték tiszta értékéből a kötelesrészre jogosultakat kell kielégíteni, mintha csak ők lennének, majd a fennmaradó értéket kell a végrendelet szerint elosztani. Magyarán: élettárs sz.pik, a lánya szintén és te vagy előnyben. Legalábbis a hatályos jog szerint.

Ez meg így néz ki:

2009. július 1-jétől Magyarországon is megnyílt a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye. A törvény szerint két azonos nemű, 18. életévét betöltött személy anyakönyvvezető előtt létesíthet bejegyzett élettársi kapcsolatot.

2010. január 1-jétől mind az azonos nemű, mind a különnemű párok kérhetik élettársi kapcsolatuk nyilvántartásba vételét a közjegyzőknél. A nyilvántartásba vétel az élettársi kapcsolathoz képest új jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet, csak az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítását könnyíti meg.