Kútba eshet akár még egy kormányzat is a kutak miatt? Akár milliókat is sanyargatnak a kutakkal?
Emlékezhetünk a netadó történetére.
Kérdés, hogy hány embert haragíthatnak büntetlenül magukra? Ráadásul, az érintett emberek nagyobb része vidéki, akiknek zöme eddig biztos szavazóiknak számítottak.
Az országban százezrével vannak kutak.
Az engedélyeztetés még egy régi ásott kútra is nagyon macerás és szakvéleményt is kell hozzá csatolni. Ez utóbbi százezres nagyságrendű költséggel jár.
Az összes költség minimum több százezer, de egyeseknél akár több millió forint is lehet, már csak azért is, mert innentől kezdve a keletkező szennyvíz is adattá válik, nyilvántartásba kerül. Ez utóbbi vonzatai lehetnek: talajterhelési díj, emésztő, szikkasztó, vagy valamilyen zárt tartály kiépítése, persze szigorú műszaki követelményekkel.
Az engedélyt akkor is kötelező kérelmezni, ha soha nem használják a kutat. Egyszerűen csak van.
Azt is bizonyára kevesen tudják, hogy még a betemetésükre, megszüntetésükre is engedélyt kell kérni, annak is műszaki feltételei vannak.
Továbbá, már a kutak puszta létezése is, innentől kezdve szintén nyilvántartott adattá válik és bármely kormányzat számára adott lesz a lehetőség a megadóztatására, kiszolgáltatott emberek sarcolására.
Szerintem ez az egész szabályrendszer és élethelyzet totál zavaros. A kommenteknél általam belinkelt cikkekben egyébként - szerintem - több tévedés, téves információ, vagy kifejezetten hülyeség szerepel.
Mennyire lehet reális, hogy tömegével szankcionálják, mondjuk 300.000,- Ft büntetéssel és további költséges eljárásra kötelezéssel azokat, akik 2023. december 31-ig nem kérnek fennmaradási, vagy üzemeltetési engedélyt, sok esetben „ősidők” óta létező kutakra?
És mi lehet a következménye, ha ezt meglépik?
20-as válaszoló.
Sajnos tévedsz. Egy 60, 100 vagy ki tudja mikor készült ásott kutat NEM kellett engedélyeztetni.
válasza:20
kb 2017-ben fúrattam.
bementem a jegyzőhöz és azt mondta, hogy semmi hivatalos dolgom, engedély, bejelentés nincs vele.
(Már nem ő jegyző.)
A nyilvántartásba vételt is lehetne észszerűbben, életszerűbben és humánusabban szabályozni.
Papírozgatás és sanyargatás helyetti ötletek:
Magyarország vízügyi helyzetének javítására és a környezetvédelem szempontjai szerint történő cselekvésre rengeteg lehetőség áll rendelkezésre. Példák:
Magyarország területén naponta óriási mennyiségű víz folyik keresztül. Ezen vízmennyiség egy részének megtartásán - a jelenlegi mennyiségen felül - már most is dolgoznak.
Az Árpádházi királyok csatornarendszeréhez hasonló csatornarendszer létesítésének átgondolása és a ritka, rendkívül gyors lefolyású de feltehetően óriási árvizek megtartása általuk.
Kisebb-nagyobb vizes élőhelyek, akár vizes élőhelyes árkok, hálózatszerű létrehozása, revitalizációja.
Az ártéri gazdálkodás lehetőségeinek újragondolása.
A természetes élőhelyeket hálózatszerűen újra lehetne telepíteni.
Izrael példáját érdemes tanulmányozni, ahol a sivatagból hoztak létre egy édesvizet exportálni képes országot.
https://www.youtube.com/watch?v=aKUlauIogg8
Az általuk kidolgozott csepegtetéses öntözési módszer lehetőségeit újragondolni.
Továbbá Allan Savory munkásságát is érdemes tanulmányozni:
Hogyan tegyük zölddé a sivatagot és fordítsuk vissza a klímaváltozást - Allan Savory
https://www.youtube.com/watch?v=OAaKjk5-fOg
Allan Savory visszafogottságában is erőteljes előadásának témája "a dezertifikáció, vagy egyszerű szavakkal: a szárazföld elsivatagosodása". Bármíly ijesztő is, de ez a folyamat a Föld füves pusztáinak kétharmad részét érinti. Amellett, hogy felgyorsítja a klímaváltozást, társadalmi káoszba taszítja a tradicionális állattartó közösségeket. Savory úgy véli -- és igazát eddigi munkássága is alátámasztja --, hogy meglepő módszerével meg lehet óvni a füves térségeket az elsivatagosodástól, sőt, még a lepusztult tájakra is vissza lehet hozni az egykori füves pusztákat.
válasza:"Öntözés céljára használok fúrt kutat, ami 7 méterig sem megy le. Miféle mélyebb rétegről károg az a varjú a parlamentben?
És azzal veszélyeztetem a vízbázist, ha kiveszem pár méter mélységből a talajvíz egy kis részét és a kút körül a felszínen szétöntözöm?"
Ebben pont igaza volt annak a varjúnak.
Az öntözési céllal kivett víz következménye akár az is lehet, hogy a települések ívóvízellátása veszélybe kerül.
Nem az az öntözés, hogy te nyáron kiveszel negyed köbméter vizet, és azt ott a kiskertben ellocsolod, hanem az, hogy mélyebb vízadó rétegekből kivesz a nagygazda napi félezer köbmétert.
válasza: válasza:Úgy tűnik, mégiscsak lesz pozitív elmozdulás az ügyben.
válasza:Európa a köv. 12-20 évben aszályokkal, permanens vízhiánnyal lesz kénytelen szembenézni.
A magyar helyzet is elég gázos. Az alföld pusztáinak elsivatagosodása már elkezdődött és ez a folyamat csak erősödni, gyorsulni fog. Ezekre való hivatkozással meg lehet sarcolni a népet, a dakota meg minden ilyen lehetőséget kihasznál. Miért éppen ezt hagyná parlagon heverni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!