Alapítványt hoz létre az APÁM, hogy én ő utána ne ÖRÖKÖLHESSEK. EZ TÉNYLEG MŰKÖDIK?

"Azért valami ok csak kell, ha egy apa ilyesmire ragadtatja magát?"

Ok biztosan van, de ezt nem kell a végül nem öröklő leszármazottjával tudatnia. Ahogy örökséget sem kell elfogadni, le is lehet róla mondani (ha pl. több adósságot örökölne valaki mint amennyit a többi vagyontárgy ér).

"elég, ha kizár a végrendeletében az örökségből."

Kötelesrész akkor is van, ezért jobb elkölteni, mielőtt maradna valami örökölhető!

Megteheti.

Utolsó öröklésnél a "köteles rész"-t elmagyaráznád micsoda még sohasem halottam ilyet. Min alapul?

Tényleg.

1. Bár Magyarországon nincsenek magánalapítványok. Jogilag ilyet nem lehet létrehozni. (Eze olyan alapítványok amelyek kizárólag arra jöttek létre hogy az alapítvány X vagy Y érdekében kezeli a rábízott vagyont.) Viszont ilyen magánalapítányt kölföldön (pl Liechtenstein) létrehozhat magyar személy is.

2. Létrehozhat apád bármilyen magyar alapítvány (Alapítvány a mezei pockok védelmében) ahova beviheti a teljse vagyonát. Alapítványt meg nem lehet örökölni.

1.Kizárni valakit az öröklésből csak nyomos okkal lehet. Akkor ha arra érdemtelen. (pl bűnöző életet folytat)

2.Életében mindenki azt csinál saját magánvagyonával amit csak akar. Ha eladja minden ingatlanját és ingóságát, a pénzt pedig oda adja az egyháznak senki sem szólhat bele. (Olyan nincs hogy Héééé állj már meg fater! Így én nem fogok örökölni semmit.) Vagy épp létrehozhat egy alapítványt tejes magánvagyonából.

3.Ezek után meg nincs értelme kötelesrészről beszélni. Nincs vagyon, nincs mit örökölni, nics miután kötelesrész járna. Az alapítvány vagyona nem XY tulajdona. Ha XY életében minden vagyonát bevitte egy alapítványba, akkor max a megmaradt ruháit lehet örökölni utána.

"Utolsó öröklésnél a "köteles rész"-t elmagyaráznád micsoda még sohasem halottam ilyet. Min alapul?"

A válasz:

"A kötelesrész annyit jelent, hogy az arra jogosultak a hagyaték meghatározott hányadát abban az esetben is megszerzik, ha a végrendelet szerint nem örökölnének, vagy örökségük kisebb a kötelesrész mértékénél. Kötelesrészre jogosultak az örökhagyó leszármazói, házastársa, ill. szülője, ha az öröklés megnyíltakor törvényes örökösnek minősülnek. A leszármazó, a házastárs ill. szülő esetén ennek mértéke annak az összegnek a fele, melyet mint törvényes örökös örökölhetnének."

"Az örökhagyó végintézkedésében kitagadhatja kötelesrészéből a jogosultat a kitagadás okát megjelölve. Csak a törvényben meghatározott okból lehet valakit kitagadni. Ezek az okok a következők lehetnek: az örökhagyó után az öröklésre érdemtelen lenne; az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el; az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életér tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el; az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megszegte; erkölcstelen életmódot folytat, jogerősen öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztére ítélték, ill. az örökhagyó házastársát kitagadhatja a házastársi kötelezettségét durván sértő magatartása miatt. Ha az örökhagyó megbocsátja a kitagadás okát végintézkedése előtt, a kitagadás érvénytelen lesz, továbbá akkor is, ha ezt utóbb teszi, amelyhez nem szükséges a végintézkedés visszavonása sem. Ez utóbbi esetben az örökös az általános szabályok szerint örököl. "

A kérdező kérdésére a válasz: Édesapád életében azt csinál a pénzével, amit akar. Ha az utolsó fillérig elkaszinózza vagy a Dunába szórja, azt is megteheti. Ebbe neked beleszólásod nincs.