Kérem szépen (Mert nehogy határidős legyen a feljelentés), mi a konkrét törvényi hely amire hivatkozhatok a rendőrségnél az alábbi esetben? :

Mindenképpen tegyél bejelentést, de sokmindenre nem fogsz menni.

Kérdés van-e munkáltatói szerzödésed? Ha az van akkor a helyi munkaügyifelügyeletre menj be, és mond el a bajodat.

A fenyegetést érdemes bejelenteni, hátha több bejelentés is érkezik, de a rendörség amíg nincs tetlegesség vagy tényleges bizonyiték(pl video felvétel), addig sokat nem tud tenni.

nos, nem.

az, hogy nem fizet, az nem rendőrségi feljelentés.

egyszerűen van egy szerződés köztetek, hogy te dolgozol, ő fizet, ennek ő nem tesz eleget, az simán szerződésszegés és mint ilyen polgári jog kategória. lehet menni bíróságra, a rendőr ezzel nem tud kezdeni semmit.

ezen felül, van még gond.

látatlanban azt mondom, nincs papír a dologról. elvileg ebben az esetben is él a szerződés, de akkor a bíróságon először azt kell bebizonyítani, hogy volt szerződés (megállapodás). ha ez megvan, akkor azt, hogy el is végezted a munkát és ha mindez megvan, akkor kötelezik arra, hogy fizessen. aztán, ha nem akar, akkor lehet végrehajtózni stb. ez pár év és párszázezer forint költség, amit ki kell fizetned és ha nem jön be, akkor még vissza se kérheted tőle.

a fenyegetés már más. az elvileg a rendőrségre tartozik, elvileg itt foglalkoznak is vele, viszont maga a hangfelvétel jogellenes, ezért a bíró akár úgy is dönthet, hogy nem veszi figyelembe és ha figyelembe is veszi, akkor is megütheted érte a bokádat.

ha nem találsz valami jogvédő szervezetet, ami mögéd áll, akkor nem nagyon van értelme feszegetni a dolgot.

tanulópénz, ez van.

Kedves napszámos!

Akit dezinformátornak neveztél, abban sajnos igaza van, hogy a bér ki nem fizetése polgári ügy. Abban viszont neked van igazad, hogy a titokban készült hangfelvétel felhasználható az eljárásban, Neked nem lehet bajod belőle.

A feljelentést a fenyegetés elhangzásától számított 30 napon belül tudod megtenni (Be. 173. § /2/ bekezdés), ami miatt feljelentheted, az a zaklatás vétsége (Btk 222. § (2) bekezdés a./ pont).

" Abban viszont neked van igazad, hogy a titokban készült hangfelvétel felhasználható az eljárásban, Neked nem lehet bajod belőle."

akkor használható fel, ha a bíró úgy dönt, hogy figyelembe veszi. de ő is csak akkor dönthet úgy, ha egyáltalán az ügyészség egy hangfelvétel alapján úgy dönt, hogy bíróságra viszi az ügyet, de ők is csak akkor ha a rendőrség úgy dönt, hogy vádemelési javaslattal átadja az ügyet nekik.

HA!

egyébként magánvád és akkor még mindig ott van, hogy a bíró lesöpörheti az asztalról a bizonyítékot.

az meg, hogy nem lehet baja, erős túlzás, mert mindettől függetlenül igenis beperelhetik személyiségi jogok megsértése miatt.

a legrosszabb kimenetele a dolognak, hogy párszázezer perköltség + büntetés és kártérítés személyiségi jogok megsértése miatt + hamis vád, rágalmazás stb.

legjobb esetben meg megkapja azt a párezer forintot, ami neki jár (esetleg némi kárpótlást) + a fickót elítélik felfüggesztettre kényszerítés miatt.

nem árt mérlegelni mindkettőt.

nem véletlen mondtam, hogy keressen valami jogvédő csoportot...

Jézus Isten! Gondolom, valamilyen műkedvelő jogász lehetsz, aki elolvasott két törvényt, és azt hiszi, hogy ért hozzá. Tudod, a jogban nem az számít, hogy mi a véleményed, hanem az, hogy mit ír a törvény, és mi a közzétett bírói gyakorlat. Azt meg meg kell ismerni, még ha nehezebb és fárasztóbb is, mint egy fotelból szórni a hülyeséget.

Akkor egy kis ingyenlecke:

BH 1985.87. : „A hangfelvételnek bírósági vagy szabálysértési eljárásban bizonyítékként való előterjesztése felhasználásnak - nyilvánosságra hozatalnak minősül, és a felhasználás tényének megállapítása szempontjából közömbös az, hogy a hangfelvétel készítése a személyi jogok megsértésével vagy ilyen jogsértés nélkül történt. Az elsőfokú bíróság ítéletének ezzel ellentétes álláspontja téves.

Annak eldöntésénél, hogy a hangfelvétel felhasználása a Ptk. 80. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel jogellenes nyilvánosságra hozatalnak minősült-e, tekintettel kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás (Ptk. 4. §) követelményeire, amely mindkét felet terheli. A Ptk. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a feleknek olyan magatartást kell tanúsítaniuk, hogy érdekeik érvényesítése a társadalom érdekével összhangban álljon. A bíróság vagy más hatóság előtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Nem lehet ezért - az egyébként is jogsértés nélkül készült hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha ez a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik.”

EBH 2000.296.: A bizonyítási eszközök kiválasztása nem lehet öncélú, és nem akadályozhatja az igazság megvalósítását. A törvény differenciál a bizonyítási eszköz és a bizonyíték fogalom között. Bizonyítási eszköz az, amiből a bizonyító adat megismerhető. Bizonyíték pedig minden tény, amely a bűncselekmény elkövetésének, az elkövető személyének megállapításához és a büntetés helyes mértékének kiszabásához szükséges. A kifejtettekre tekintettel a rejtett kamerával készített kép- és hangfelvétel a szabad bizonyítás elve alapján a büntetőeljárásban felhasználható.

…

A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma több közzétett eseti döntésében kifejtette, hogy a személyhez fűződő jogok megsértése megvalósulhat a képmás vagy hangfelvétel visszaéléssel történő elkészítésével. Ugyanakkor arra is iránymutatást adott, hogy a képmás vagy hangfelvételnek bírósági vagy szabálysértési eljárásban bizonyítékként való előterjesztése felhasználásnak minősül, és a felhasználás tényének megállapítása szempontjából közömbös az, hogy a felvétel készítése a személyiségi jogok megsértésével történt. A bíróság vagy más hatóság előtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Ezért nem lehet a felvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni.

BH2000. 485 A birtokháborító magatartásról készült videofelvétel bizonyítékként való felhasználása nem minősül visszaélésnek, és nem sérti a személyhez fűződő jogokat [1959. évi IV. törvény 80. § (1)-(2) bekezdés].

A többit majd utána, mert nem fogadja el a szerver.