Az enyhítő körülmény valóban enyhít?!

Volt egy ismerõsöm, aki drogterjesztésért lecsuktak. Éppen csak betöltötte a 18-at, ezt a bírónõ enyhítõ körülménynek tekintette. 4év letöltendõt kapott. Alapesetben a büntetési tétel ezen bǔncselekmény esetén 5-10év.

De az is lehet enyhítõ körülmény, ha pl nagycsaládos az illetõ és õ a családfenntartó.

Vagy ha tartósan beteg.

Hogy ezek mértékére van-e vmi szabályozás, azt sajnos nem tudom.

Az az érdekes, kérdező, hogy ez nem szokás kérdése, hanem kőkeményen jog.

AKKOR VISZONT miért nem a JOG kategóriába raktad?

Nem akarsz hiteles, normális, pontos választ olvasni?

A politika alatt... de most már ne írj oda, azt nem szabad.

Megpróbálom áttetetni.

A bíró szabadon mérlegel a büntetés kiszabásánál. Sajnos elég tág határok között, hiszen a büntetési tételek így néznek ki:

0-2 év,

1-5 év,

2-8 év,

5-10 vagy 15 év, stb.

Ma már úgy van meghatározva, hogy ha sem enyhítő, sem súlyosbító körülmény nem játszik (tehát a bcs alapesete), akkor a középmérték az alap, azaz, 2-8 évig terjedőnél az 5 év a kötelező és ettől lehet eltáncolni jobbra v. balra.

Az enyhítő és a súlyosbító körülmények abszolút mérlegelés tárgya, tehát a bíró belátására van bízva adott ügyben, hogy neki mennyit ér egy fiatal felnőtt kor, vagy egy több gyermek eltartásáról gondoskodó személy, feltáró jellegű beismerő vallomás, vagy a tevékeny megbánás, stb.

Az biztos, hogy a tevékeny megbánást általában erősen díjazzák a bírák, tehát ha valaki lopott, de később a sértettet kártalanítja legalább részben az első fokú eljárás befejezéséig, plusz megbánást tanusít, akkor az meg fog látszani az itéletén is.

Azonban a többi, a rajta kívülálló okok (pl. több gyermek apja, vagy fiatal kor) már nem egészen.

"Mi köze a Politikának a Joghoz?!"

Hogy a törvényeket az Országgyűlés fogadja el, azután kerülnek a BTK-ba, PTK-ba, MTK-ba.