Ügyvédjelölt vagy bírósági fogalmazó?

Attól függ, hol vagy jogi előadó. De valószínűleg az adott cég vagy hivatal egy adott jogterülettel (illetve annak egy szűk szeletével) fog foglalkozni, így te is azzal a szűk területtel tudsz megismerkedni. Ha mindened mondjuk a vízügy és semmi más, akkor OK.

Viszont pont mivel csak egy terület lesz meg, ezért innen az egyik legnehezebb szerintem bármerre mozogni.

Amúgy ha én nem tudnám mi is legyek, ügyvédjelöltnek mennék, mert talán az a legáltalánosabb, onnan még sokfelé (más jogterülettel foglalkozó irodába, bankba, hivatalba, cégekhez stb.) lehet menni. A bíróság/ügyészség szerintem azoknak való, akik ovi óta erre vágynak, közjegyző meg akkor leszel, ha már az ükapád is közjegyző volt.

Irodafüggő, de jellemzően a közjegyzői irodákban is vannak hajtós, tovább bent maradós időszakok.

Ami ilyen szempontból baráti, az a közigazgatás. Ugyanúgy lehet onnan menni szakvizsgázni, de az elejétől emberszámba vagy véve és a munkaidő vége után tíz perccel már aligha találsz valakit a hivatalban.

Szerintetek, ha valaki korábban nem volt gyakornok ügyvédi irodában, végzett jogászként ez mennyire hátrány abban, hogy ügyvédjelölt legyen? Erősen gondolkodom, hogy váltok, inkább ügyvédi vonal a nekem való. Szakvizsga után gondolom esélytelen bekerülni egy irodába (ahogy látom mindenki szakvizsga utáni 1-2 éves tapasztalatig keres jelöltet)? Nemzetközi irodába mennyire esélyes bekerülni, mi szokott lenni az elvárás?

A fogalmazóval az a helyzet egyébként, hogy a szakvizsgára jól felkészít mert ugye több területre osztanak szét, ami azt is jelenti, hogy szerzel egy általános tudást mindenből, speciálisat viszont nem (ami a versenyszférában sokat érhet), ráadásul idegen nyelvet totál nem használsz (ami egy ügyvédi irodában szinte alapelvárás) olyan köziges állás a bíróság (munkaidő rövid 8-4), aztán felvesznek titkárnak akkor meg szab.sertést tárgyalgatsz maximum meg kisebb dolgokat csinálsz, amiben eljárhatsz, végül leszel min.30 (inkább több) éves, mire kezdő bíró leszel (egy beosztott ügyszakban) és akkor még nem vagy törvényszéken, 2.fokon stb. Ez alatt más már egy jól működő irodát felépít, míg te eljutsz egyáltalán egy bírói fizetésig, fogalmazó (nettó 180 körül), titkár fizetés nem annyira sok jelenleg (ha kineveznek, mert túl sok a bíró és mindenki próbál nyalizni, hogy kinevezzék végre). Viszont az is igaz, hogy itt van biztos jövedelmed, nőként nagyon jó (az összes bíró szinte nő) viszonylag kényelmes állás, a bírói pálya nem a karrierista nőknek való (ahogy láttam).

Egyszer beszéltem egy jelölttel, aki közjegyző mellett dolgozott, nem igazán sokféle a feladat, egyrészt nagyrészt papiros munka folyik csak, másrészt széles területet nem lehet látni.

Szerintem egyébként ha egy jogász ilyen köziges, meg állami szférás területen kezd el dolgozni, azzal az a baj, hogy a versenyszférába nem fog tudni kijutni, mert olyan tudást meg nem szerez, amiért a versenyszféra fizetne, illetve más a munkatempó, munkakörnyezet.

Az ügyvédjelöltködéshez nem kell gyakornoki múlt, elég a diploma.

Nemzetközi irodához jó diploma és nyelvtudás kell, de egyébként ezekkel az irodákkal pont az a baj, mint ami egy hivatallal vagy a bírósággal is, hogy beraknak egy területre, mondjuk onnantól te vagy aki a nagy, tejiparban nyomuló ügyféllel foglalkozik és akkor csak a teheneket érintő jogszabályokkal fogsz megismerkedni, de azokkal nagyon. Ilyen irodából a tárgyalásra járás megint majdnem esélytelen, mert senki nem azért fizet sok százezret óránként, hogy aztán egy jelölt menjen tárgyalni.

Hivatalból szerintem lehet menni irodába. Bár valóban a hivatali élet lassabb, de ez nem jelenti azt, hogy maga az ott dolgozó is lassabb lenne. És egy hivatal a szakvizsga előtti időszak egy részére a legjobb hely. Az elejére azért, mert kapsz rendes szabit és jobb fizetést, mintha jelölt lennél, plusz négykor mehetsz haza és mégis ketyeg a három év, a végére meg azért, mert ha tizenegyre végzel az összes melóddal, még van 5 órád munkaidőben, fizetésért fű alatt a szakvizsgára tanulni.

Igen a tanulásra több idő van ez tény.

Ugyanakkor egy csomó mindent felejtesz a közigben, amit korábban megtanultál az egyetemen, illetve lehet, hogy kívülről oda-vissza betanulod a dolgokat mert több időd van tanulni de egy csomó gyakorlati dologról meg fogalma sincs az embernek és ahogy beszéltem ismerősökkel akik már szakvizsgáztak sokszor azért tudták pl. az írásbeli vizsgarészt nagyon jóra megírni vagy éppen szóban felelni mert ügyvédi irodában, bíróságon stb. dolgoztak és egy csomó különböző ügyük volt. A szakvizsga már nem a joganyag pusztán betanulásáról szól mint az egyetemen, hanem az elmélet gyakorlatban történő alkalmazásáról, amit csak úgy tud az ember elsajátítani ha egy csomó üggyel találkozik és meg kell azokat oldania, ami azért egy közigben eléggé kivitelezhetetlen. Könnyebb valamit úgy tanulni, hogy napi szinten dolgozol vele és már a kisujjadban van mint úgy, hogy bár sok időd van tanulni de kb, mindent nulláról kezdesz a jogi tudásnak csak egy kis részét kell a közigben használnod, ha egyáltalán kell.

A szakvizsga sajnos pontosan ugyanolyan elméleti, mint a záróvizsga az egyetemen. Szerintem a közigazgatásban dolgozók ilyen szempontból semmilyen hátrányban nincsenek.

Viszont rajta van a vizsgázók névsorán az is, hogy honnan jöttél. Ha hivatali dolgozó vagy, tutira hamarabb átengednek mondjuk büntetőjogból, mint ha ügyészségről, bíróságról jössz.

De egyébként meg szerintem a három év alatt nem is rossz kicsit mozgolódni. Lehet mondjuk ügyvédjelöltként kezdeni, majd másfél év után hivatalra váltani, vagy fordítva. Persze ez bíróságra, ügyészségre kevésbé vonatkozik, de ezekre szerintem olyan menjen, aki tudja, hogy ő ott akar dolgozni és pont.