Karatéban miért nem lehet használni a kihonban és katában tanult technikákat kumitében? És miért no kontakt a kumite?

"Régen, Okinawán (és egyes helyeken a mai napig is) intenzív testfelkeményítés folyt/folyik, ez jelenleg főleg a Naha-te vonalon öröklődő karate ágazatoknál megfigyelhető. (Pl. Uechi-ryu, Goju-ryu, Ryuei-ryu, stb...) Brutálisan megedzik a különböző ütőfelületeket... (pl. seiken, uraken, shuto, haito, nukite, hiraken, ude, stb...) rugófelületeket (koshi, sokuto, haisoku, kakato, stb...) és így tovább.

Egyébként, az "original", tradicionális shuri-te, naha-te és tomari-te nem volt tele ennyi ízületgyilkos, mély természetellenes állással... A régi okinawa-te jóval közelebb állt a kínai harcművészetekhez."

Tökéletesen igazad van! Így van.

Az Uechi-ryu, Goju-ryu, Ryuei-ryu, karate dojo-k olyanok, mint a shaolin vagy wudang templomok, életformaként edzenek ott.

https://www.youtube.com/watch?v=12fGkBJ2HVs

https://www.youtube.com/watch?v=Kgsc-L3qbxk

Na ettől a bácsitól, nem kérnék egy öklöst azt tuti, ilyen egy feledzett KAR (nemcsak seiken, KAR!). Ő egy age uke-val, tényleg tudna csontot törni.

Okinawa-n a shaolin kungfuból lett az Okinawa-te. (Lehet, hogy megelőzte ezt a Shorinji Kempo, de nem biztos).

Az Uechi-ryu, Ryuei-ryu Goju-ryu MÁR NEM KUNG-FUK, DE MÉG NEM IS KARATÉK. Itt még a mozgások rugalmasak, organikusabbak. És a technikák is ésszerűbbek, reálisabbak.

Amikor a Shotokan Karate meg lett alapítva és utána a belőle kialakuló irányzatok (shito-ryu, kyokushin, wado-ryu, fodokan...stb.), ott lett teljesen elk.úrva a karate. Bejött, az idealizált irreális kata, a merev ízületgyilkos kockadroid mozgás, ami nem embernek lett kitalálva. Bejött a hangosan kiabálós ippon kumités falra felhugyozott hamuba sült f4szságok. Ezek igazából nem is karaték. Ezek csak korcs versenyorientált mozgások, küzdősportnak rosszak, önvédelemnek pláne, harcművészetnek sem nevezhetőek, mert sem mozgásdinamikailag sem szellemileg nem alkalmasak rá, sőt egészségkárosítóak. Hívjuk szabadidős tevékenységnek őket.

Ja és kifelejtettem a jó kis színes övrendszert. Az igazi okinawai karatéban, kétféle öv van, fehér és fekete. És PONT. Egy idő után a fekete öv is megfakul, szürke lesz, majd kifehéredik. Ez egy szimbólum amúgy, hogy ne felejtsék el, hogy honnan kezdték.

A fekete öves, az nem más, mint az a fehér öves, aki nem adta fel. A fekete övtől kezdődik csak a tanulás. :)

"Na ettől a bácsitól, nem kérnék egy öklöst azt tuti, ilyen egy feledzett KAR (nemcsak seiken, KAR!). Ő egy age uke-val, tényleg tudna csontot törni."

Bizony, Shinyu Gushi nagymester nem volt semmi, elképesztő fizikummal és technikai tudással rendelkezett. A tipikus öreg, de még mindig hihetetlenül erős, bölcs öreg mester képét testesítette meg. :)

Igazad van, a kung fu-ból lett a karate, főképpen a déli stílusokból amelyekre leginkább a kéztechnikák túlsúlya jellemző.

Tulajdonképpen, nekem azért egyik személyes kedvencem az Uechi-ryu, mert talán ez a stílus őrizte meg legnagyobb részben a kínai "ősökre" emlékeztető jellegzetességeket... Pangai Noon-nak is nevezik, nem véletlenül. Nagy kár, hogy kis hazánkban nem lehet tanulni....azaz hogy talán mégsem, mert lehet hogy ennek is csak elcsesznék a szellemiségét meg az oktatási színvonalát. Nem kung fu, nemis karate. Ez nagyon is így van.

Igazából sokat lehetne írni az eredeti okinawa-te és a japán karate különbségeiről. (pl. az eredetiben sokkal magasabbak az állások, harmonikusabb, ízületbarátabb a mozgás és nem annyira merev, a küzdőtávnál az okinawa-te főleg a belharcra fókuszált (tuidi) míg a japán karate robbanékonyan, távolról szeret indítani híres térdgyilkos, természetellenes állásokkal, szögletes technikákkal, stb...)

"Amikor a Shotokan Karate meg lett alapítva és utána a belőle kialakuló irányzatok (shito-ryu, kyokushin, wado-ryu, fodokan...stb.), ott lett teljesen elk.úrva a karate. Bejött, az idealizált irreális kata, a merev ízületgyilkos kockadroid mozgás, ami nem embernek lett kitalálva. Bejött a hangosan kiabálós ippon kumités falra felhugyozott hamuba sült f4szságok. Ezek igazából nem is karaték. Ezek csak korcs versenyorientált mozgások, küzdősportnak rosszak, önvédelemnek pláne, harcművészetnek sem nevezhetőek, mert sem mozgásdinamikailag sem szellemileg nem alkalmasak rá, sőt egészségkárosítóak. Hívjuk szabadidős tevékenységnek őket"

Bármennyire is szomorú vagyok, de ebben is igazad van. Mint feljebb írtam, én jópár évet töltöttem shotokannal. Szeretem a mai napig is, ha időm engedi lenézek edzésre azonban bármennyire is fáj bevallani de egy valós harcban több a hátránya, mint az előnye. Ezért kell kiegészítésképpen sparringalapú, full-kontakt küzdősport.

Funakoshi Gichin mester megreformálta az okinawa te-t bizonyos mértékben, a katákra és szinte 100%-ban kéztechnikákra helyezve a hangsúlyt. Egészségmegőrzésként, jellemfejlesztésként és testnevelési eszközként gondolt főként a karatéra.

A fia, Yoshitaka szintén megreformálta a stílust, bevezette a lábtechnikákat amiket nagyon jól tett, és a mély állásokat, hosszú "egytámadásokat", szögletes, erőteljes mozdulatokat, létrehozta a kendóból szerzett ismeretei alapján a gohon kumitét, kihon ippon kumitét, jiyu ippon kumitét, stb... Real okinawa-te is over.

Kérdező, az ilyen ember pedig, akiről írsz nem sensei. Az, aki ilyenekre biztatja a tanítványait különösen egy simi simi kontakt versenyen, inkább nem fogalmaznám meg hogy micsoda. Gondolom, a többi harcművészetet ócsárolja és lenézi.

Majd mikor valamelyik tanítványához odamegy Lakatos Hozéluisz és "utcai" stílusban lecsavar egy parasztlengőt miközben kirabolja, ott majd el lehet gondolkodni jó ötlet-e hagyni magát megütni. Csak akkor majd nem kell eljátszani, hogy túl erős volt az ütés. :)))

"Egyik edzésen mondta,hogy az 50 kilós lány tanítványa simán leverne egy 100 kilós,nehézsúlyú thai boxolót is.Mert ugye a Thai box csak erővel bunyózik,mi meg ésszel bunyózunk."

Ez a blődség ne továbbja, a tipikus levegőkékítő harcbűvész felfogás. "Thai box csak erővel bunyózik"

Halvány fogalma sincsen az egész témáról, az a szomorú hogy ilyen emberek oktathatnak és oktatnak is. Egy sima, mezei kőműves kocsmai stílusban úgy leverné, mint vak a poharat. A te szívügyed, hogy hol, mit és kinél edzel de én a helyedben sürgősen keresnék egy másik dojot!

Anno én is kyokushinoztam évekig.Az erőnlétet tolják,ott vannak a valóban térdgyilkos állasok,vagy amikor 100kg súllyal kellett köröket törpejárásban/békaszökdellésben lenyomni.És nem fogta fel senki,hogy egy 50kg súlyú ember térdét kevésbé viselte meg mint a 100kg súlyúakét.

Manapság is azt látom,hogy ahogy színesedik az öv,egyre nagyobb az arc.Erre rátesz,amikor pár versenyen jól szerepel.Vannak jó fighterek a karatésok közt,de nagyon ritka.Én is azt mondom,hogy érdemesebb a kick box vagy a thai box.Én a kick box gyakorlással a dojo nagyját földig vertem,pedig fejre nem is üthettem.Illetve egyszer,mert a karatéka szabálytalan volt,és cserébe kapott két horgot.TKO...

És eljöttem,mert persze nem ő vt sorozatban paraszt,hanem a gonosz aki megadta a retorzió. :-)

Hozzá teszem: minden stílus annyira jó,mint aki műveli.De ha lejárst edzeni tisztességgel valamire,amiben benne van a "box",nem jársz vele rosszul. ;-)

A kyokushinban és a kyokushin-származékokban (ashihara, enshin, shidokan, stb.) jóval magasabbak az állások, kevesebb az ízület- és térdgyilkos technika... Én szintén jártam nem egy és nem kettő kyokushin edzésen is, hogy összevessem a különbséget az "alapstílusommal", a shotokannal... A kyokushin sem éppen a laza, könnyed mozgásáról híres, de még mindig kevésbé szögletes és merev, mint az eljapánosított Shuri-te származékok (shotokan, shito-ryu, stb.)

És igazad van, az a stílus amely a box edzésmódszertanát átveszi, alkalmazza az bizony sokkal eredményesebb egy küzdelemben. Harcot tanulni csak harcolva lehet.