A karatéban nincs sorozatos támadás?

Van karatéban is sorozattámadás, de az egész mozgáskultúra sokkal inkább a ponttámadásra van kihegyezve. Ennek filozófiai/vallási oka van: az összes japán harcművészet az “egy csapással ölni” elvre van kihegyezve, humanitárius szempontból. Az ellenfelet nem felismerhetetlenül szétverni kell, mint amit a profi boxban láthatsz, hanem megsemmisíteni, hogy ne szenvedjen. (Ezért lesz a kínai mókusboxból is ippon kümite szerintem, mire Okinawára ér.) A karatés arra edzi magát, hogy egy csapással győzzön.

Persze ez azért nem szokott működni, ezért a modern karate stílusok (kyo, ashihara) már küzdősport-szerűbbek. Itt több a taktika, az ütögetés, a másik lefárasztása vagy a combizmának rugdosása amíg el nem fárad / ki nem készül. Ez már valahol félúton van a karate meg az európai küzdősport között.

Az európai stílusok stílusa arra lett kifejlesztve, hogy hasonlóan képzett, mozgó küzdősportoló ellen győzni tudj. Nyilván itt is K.O. lenne a legegyszerűbb, csak ez az esetek 99,9999%-ában nem szokott elsőre sikerülni. Ezért a box-szerű technika és taktika.

Így van. De a karate versenyek is az ippon szerzésről szólnak, azaz a versenyszabályzat követi a karate filozófiát. Beviszel egy találatot, ippon, lefújják. A karate verseny de facto nem is engedi a sorozattámadást (illetve a sorozat itt 2-3 ütés, azaz kombináció, de nem box értelemben vett sorozat). Ennek ellenére természetesen lehet sorozattámadást csinálni karatéban is, csak a biomechanikája miatt iszonyú fárasztó.

Egy másik probléma, hogy a karate ütés nyitva hagyja a fejet, ami katasztrofális hiba egy boxolóval szemben. Szóval igen, a box hatékonyabb stílus a bunyóban – ezért is jár sok karatéka boxolni mellette.

Más szempontból viszont a karatéban nincs kesztyű, ami egy kicsit “realisztikusabb” felkészítés az utcai küzdelemre. Csak így szerintem nem lehet rendesen (el)mozgó ellenfélre felkészülni. A kyosok emiatt nem ütnek fejre.

Hát nehéz. Minden tiszteletem a klasszikus karaténak, de az európai box organikus mozgáskultúrája sokkal alkalmasabb az ökölharcra.

A shotokanra (és általában a többi tradicionális karate stílusra) nem jellemző a sorozattámadás. A shotokan az "ikken hissatsu" (egyetlen támadással megsemmisíteni) elven küzd, ahogyan Aikiboxer előttem is leírta már.

Ha megnézed a tradicionális karate különböző szabályrendszereit (ippon shobu, sanbon shobu, WKF) akkor láthatod, hogy szinte mindig egyet támadnak, maximum kettőt melyből az egyik támadás valójában "áltámadás", arra hivatott hogy előkészítse az azt követő, valódi pontszerző célra alkalmazott technikát.

Mellékesen hozzátenném, hogy sokat gyakorolt karatékaként, sajnos egyetértek Aikiboxerrel. Az európai ökölvívás (és a mozgásvilágát magáévá tévő full contact, sparringalapú küzdősportok) minden szempontból könnyedebb, légiesebb, természetes mozgásokra épít, jobb küzdelmi képességeket ad és fejleszt, mint a manapság "karate" címszóval oktatott stílusok, melyek nélkülözik a valódi full contact sparringot.

Alapvetően a karate nem verekedés vagy önvédelemb ahogyan itt gondolnak rá, hanem egy szellemi út az ember tökéletesítésére.

A Shotokan esetében a cél a technikák minél pontosabb kivitelezése, a meghatározott mozdulatok tökéletes végrehajtása. Itt a küzdelem célja is a begyakorolt mozdulatok minél tökéletesebb végrehajtása, nem az ellefél legyőzése.

A kyokushinkai más megközelítést használ: itt maga a küzdelem az út, az ellenfél legyőzésével léphet előre a karateka a fejlődés útján. Itt a technikák pontos kivitelezése csak annyiban számít, amennyiben az közelebb visz az ellenfél -és saját maga- legyőzéséhez. Ha ehhez a tradicionális ütés helyett sorozattámadás szükséges, akkor azt kell alkalmazni -míg a shotokan esetében ez a stílus elárulását jelentené...