A futballban mit jelentenek az alábbi fogalmak?

szöglet-sarokrúgás anikor a saját sátékos kirúgja a labdát a kapun túl akkor van szöglet.

középkezdés álltalában akkor van ha A csapat berúgja a labdát akkor a B csapat megyen közepet kezdeni.

büntető rúgás .ha felgancsolom vagy valami-t szabálytalant csinálok az ellenségnél ők kapnap egy rúgási lehetőséget.

BELÉPÉS

E-mail cím:

Jelszó:

Súgó

Regisztráció

Jelszóemlékeztető

Gyorslink

Futball

szállás, hotel *

Futball

szállás, hotel **

Futball

szállás, hotel ***

Futball

szállás, hotel ****

Futball

szállás, hotel *****

Cimkék

arcok

együtt

emberek

férfiak

kikapcsolódás

labdarúgás

sport

Rokon lapok

Ajándék utazás

BL utazás

Box utazás

Búvár utazás

F1 utazás

Hajós utazás

Repülőnap utazás

Repülős utazás

Sí utazás

Tematikus utazás



Futball info

FUTBALL

Futball-labdaA futball a világ legnépszerűbb és legdrágább sportja lett az ezredfordulóra. A világ szinte minden országában játsszák, hisz alapvető feltételei (labda, kapu és egy talpalatnyi szabad tér) nem kerülnek sokba, ezért szinte bárki játszhatja. Játékosai gyakran népszerűbbek az állami vezetőknél, a pop- és filmcsillagoknál, a gyerekek bálványai lesznek. Éppen ezért egy-egy sztárjátékos értéke forint milliárdokban mérhető, a klubok költségvetése pedig túltesz néhány harmadik világbeli országén is.

TARTALOMJEGYZÉK

» A sportág története

> A kezdetek

> Középkor

> Az újkortól napjainkig

» A szabályokról röviden

> Fontos fogalmak

- Gól

- Les

- Szabadrúgás

- Tizenegyes

- Szöglet

> Posztok, felállás

[LAP TETEJÉRE]

A sportág története

[LAP TETEJÉRE]

A kezdetek

A labdarúgás legősibb formája a kínai forrásokban szerepel - mai tudásunk szerint -, ahol az Kr.e. 2000 körül Huang-ti császár a gyalogos katonák kiképzésében használta, hogy gyorsaságukat, ügyességüket és találékonyságukat fejlessze. A rabszolgák kivételével az egész nép körében elterjedt a cu-kü (csu-küh)-nek nevezett játék. Az elnevezés magyarra szó szerint fordítva "rúgni-labdá"-t jelent. A szabályokról annyit tudni, hogy a játéktér közepére egymástól kb. 4 méter távolságra két kb. 4 méter magas bambuszrudat állítottak, közéjük hálót feszítettek. A háló felső részére egy 60 cm átmérőjű nyílást vágtak, ez volt a "kapu". A háló két oldaláról rúgással, öklözéssel, fejelve, háttal vagy mellel érintve kellett a "kapuba" juttatni, nyitott tenyérrel viszont tilos volt érinteni. Magát a labdát nyolc bőrdarabból varrták össze, tollal és állati szőrrel tömték ki. Kr.e. 2000 körüli időkből fennmaradt a labdarúgás 25 fejezetből álló kézikönyve.

Kínai mintára Japánban is megjelent e sport őse kemari néven - bár jelentős különbség, hogy itt kultikus szerepet játszott, kezdetben csak a főnemesség kiváltsága volt a játék, majd a miniszteri rangú hivatalnokok is részt vehettek benne. A szabályok szerint 4-6 játékos kimonóban körbeállt a pályán, a feladat az volt, hogy a labdát lábbal minél tovább a levegőben tartsák.

A görög - római testkultúrában ez a fajta játék nem kapott szerepet, legközelebb pedig csak a középkorban találkozhatunk vele Angliában és Franciaországban "tömeg-football" ill. "határlabdázás" néven. E játék eredete a rontásűző mágia pogány szokásaiban keresendő. Egy télutói vagy tavaszi napon a megrontásból származó veszedelmeket egy bőrbatyuba "gyömöszölik" és a falvak apraja - nagyja részvételével kirugdossák a faluból. A cél az volt, hogy a labdában rejlő gonoszságot földjüktől minél távolabbra juttassák mielőtt az a rúgásoktól szét nem szakad. Hitük szerint aki a legtöbbet árt a "labdának", vagyis a legnagyobbakat rúgja bele, az mentesül leginkább a betegségektől.

[LAP TETEJÉRE]

Középkor

A 14. században Angliában és Franciaországban is betiltották (1314, ill. 1320) a játékot durvasága miatt, gyakran emlegették "ördögi mulatságként", büntetésként pedig börtönnel fenyegették a futballozókat.

A 14. század elején megjelent a firenzei calcio, Európában az első körülhatárolt városi pályán zajló, mérkőzésvezető által irányított csapatjáték. Egy-egy csapat 27 főből állt, és a másik fél várát jelképező sátorba kellett belőni a labdát. A játékosok szigorúan meghatározott rend szerint álltak fel: elől 15 csatár, a második sorban 5 fedezet, mögöttük 4 védő, a negyedik sorban megint 3 védő, akik közül a középső a kapus. Egyedül csak ő vehette a kezébe a labdát, a többiek rúghatták vagy ököllel üthették, a bíró vigyázott a szabályok betartására és számolta a gólokat, a büntetőpontokat. A sátrak mellett zenekarok is voltak, zeneszó mellett zajlott a mérkőzés.

A játékról nem alakult ki igazán jó véleménye a korabeli értelmiségnek, Philipp Stubbes 16. századi krónikás írta:

"A futball olyan játék, amelyben fiatal emberek … bökdösnek egy nagy labdát, nem dobják a levegőbe, hanem lábukkal görgetik a földön. Mondhatom, eléggé megvetendő játék, s szerintem legalábbis sokkal közönségesebb, méltatlanabb, hitványabb, mint bármelyik másik fajta; ritkán végződik kár, baleset vagy a játékosok valami baja nélkül."

[LAP TETEJÉRE]

Az újkortól napjainkig

Az AranycsapatA mai értelemben vett labdarúgás az 1820-as években a diákok körében virágzott fel, tiltották a túlzott durvaságot, meghatározták a pálya nagyságát és a résztvevők számát. 1857-ben alapították meg az első amatőr futballegyesületet, az FC Sheffieldet. Többször felmerült egy általánosan elfogadott szabályrendszer kidolgozása, erre végül 1862-ben került sor, majd 1863-ban az iskolák és a társadalmi egyesületek létrehozták a Football Associationt. A legfontosabb szabályok (részletek): 1. Gólnak számít, ha a labdát a kapuba juttatják anélkül, hogy kézben vitték vagy kézzel ütötték volna. 3. Lábbal csak a labdát szabad rúgni. 4. A játékosnak nem szabad a labdát érintenie, ha az a levegőben van. 8. Lesen van a játékos, mihelyt a labda elé kerül.

A 19. század végéig megszülettek a ma is oly ismerős szabályok: 1874-ben bevezették a büntetőrúgást, 1882-ben a partdobást, 1891-ben a tizenegyest és egyben hálóval szerelték fel a kaput. 1878-ban jelent meg a játékvezető, 1891-ben a határbíró. 1895-ben adták ki a lényegében mai napig érvényes hivatalos játékszabályokat, ez lehetővé tette a játékosok tevékenységének összehangolását és a feladatok megosztását. Eleinte kilenc támadó játékos mellett egy hátvéd és egy kapus állt a pályán. A támadó játék modernizálásával több védőt kellett hátra vonni, majd azóta még újabb és újabb felállások, játékstílusok alakultak ki.

A labdarúgás - az USA és Japán kivételével - mindenhol háttérbe szorította az egyéb labdajátékokat. Magyarországon az 1879-ben Molnár Lajos és gr. Esterházy Miksa által írt Athletikai gyakorlatok c. könyv említi meg először a futballt, az "angol rúgósdit".

[LAP TETEJÉRE]

A szabályokról röviden

A játékot 2×45 percig játsszák, ezeket nevezik félidőknek. A nem játékkal töltött időt (például sérülés, csere) a bírók a félidők végén hosszabbítás formájában beszámítják. A játék célja a gól, vagyis a labdának az ellenfél kapujába való juttatása. A gól akkor szabályos, ha a labda teljes terjedelmével átjutott a gólvonalon. Az a csapat nyeri a mérkőzést, aki a játékidő alatt több gólt ér el. Ha a két csapat góljainak száma megegyezik akkor a meccs döntetlen. Mindkét csapatban 11 játékos van egyidőben a pályán (amennyiben nincs kiállítás), de lehetőség van a cserére. Hivatalos mérkőzéseken hármat lehet cserélni, barátságos meccseken a két csapat a játékvezetővel egyetértésben megegyezhet a cserelehetőségek számában. Az a játékos, akit edzője lecserélt, már nem térhet vissza a pályára az adott meccsen (kivétel az edzőmérkőzés).

[LAP TETEJÉRE]

Fontos fogalmak

[LAP TETEJÉRE]

Gól

Gól az, amikor a labda teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon a kapufák és a keresztléc között, és ha azt a gólszerző csapat játékosa nem kézzel vagy karral juttatta a hálóba. A játékvezető középre mutatással érvényesíti a gólt. A játékvezetői síp csak akkor szükséges, ha nem egyértelműen haladt át a labda a gól vonalon. Érvénytelen a gól, ha a gólszerzést a támadó csapat részéről szabálytalanság – például lökés, les, a kapus akadályozása – előzi meg, illetve a gól megszerzésének módja az ellenfelet megszégyeníti – ilyen, például a gyerekkorok "nagy" gólja, amikor a labdát a kapuvonalon megállítva, majd hason fekve fejjel begurítva szereztünk gólt. A győztes az a csapat, amelyik a mérkőzésen több gólt lő. Ha kupamérkőzésen, vagy nemzetközi meccsen 11-esek döntik el a győztes kilétét, a hivatalos jegyzőkönyvekbe a döntetlen eredmény kerül be, és a 11-eseket végrehajtók nem számítanak be a góllövők közé.

[LAP TETEJÉRE]

Les

LeshelyzetAz egyik legbonyolultabb szabály, amelynek betartása a legtöbb vitát generálja a mérkőzéseken. A leshelyzet önmagában nem szabálytalanság. Lesnek minősül, ha a játékvezető véleménye szerint a támadásban aktívan részt vevő játékos csapattársától úgy kapja meg a labdát, hogy az átadás pillanatában közelebb van az ellenfél alapvonalához mint a labda, vagy az utolsó előtti védőjátékos. Les csak akkor lehet, ha a támadó játékos az ellenfél térfelén tartózkodik.

[LAP TETEJÉRE]

Szabadrúgás

SzabadrúgásA szabadrúgásokat rögzített helyzetű rúgásoknak nevezik, pontos helyét a játékvezető határozza meg. A közvetlen szabadrúgásból egyből lehet gólt elérni, a közvetettből csak egy másik játékos érintése után. Ha közvetlen szabadrúgásból a saját kapuba jut a labda, akkor nem gólt, hanem az ellenfél javára szögletrúgást kell ítélni. A közvetett szabadrúgást a játékvezető feltartott karja jelzi. Ha a labda közvetlenül az ellenfél hálójába kerül, akkor kirúgást kell ítélni. Ha közvetett szabadrúgásból a saját kapuba jut a labda, akkor nem gólt, hanem az ellenfél javára szögletrúgást kell ítélni. Szabadrúgást csak álló labdával lehet elvégezni. Az ellenfél játékosai, akár egyénileg, akár sorfalban, legkevesebb 9,15 méterre kell, hogy álljanak a letett labdától. A támadó csapat játékosa takarhatja a labdát, és beállhat a védősorfalba is zavarni. Ha a védekező csapat kap a saját 16-osán belül szabadrúgást, a labdának el kell hagynia a büntetőterületet. A kapus szabálytalan játéka miatt – például hazaadás megfogása – a 16-oson belül ítélhető közvetett szabadrúgás.

[LAP TETEJÉRE]

Tizenegyes

Kihagyott büntetőA büntetőrúgást pontrúgásnak nevezik. A büntetőterületekre fel van festve a 22 centiméter átmérőjű kőr, a büntetőpont. A büntetőt rugó játékos a 11-es pontra helyezi a labdát. Régen egyből lőnie kell, nem állhatott meg a nekifutásban, manapság nincs érvényben ez a tilalom. A szabály módosításához nagy mértékben hozzájárult Luis Figo, világhírű portugál labdarúgó, aki a rúgás végrehajtása közben rendszeresen cselezett, azaz mozgását megtörte egy pillanatra, remélve, hogy ezzel a kapust megtéveszti. A játékvezetők egyszerűen nem törődtek ezzel a "szabálysértéssel". Mivel egyre több neves játékos kezdte alkalmazni ezt a taktikát, a nemzetközi szabályalkotó, a Board jónak látta módosítani a szabálypontot. A kapusnak a gólvonalon kell állnia a labda elrúgásának pillanatáig, lába nem mozdulhat el előrefelé, de a gólvonalon mozoghat, integethet, hogy zavarja a rúgó játékost. Ellenkező esetben, amennyiben a büntetőrúgásból nem születik gól, a 11-est meg kell ismételtetni. Az eseménynél igen széles a szabálysértések- illetve a büntetések száma. A többi játékosnak a büntetőterületen és a büntetőköríven kívül, a labda (a büntetőpont) vonala mögött, a játéktéren kell tartózkodnia, de a labda elrúgásának pillanatától már bemozdulhatnak az esetlegesen hárított labdára, támadók és védők egyaránt indulhatnak. Maga az ítélet-végrehajtó is duplázhatja saját lövését, ha a labdát a kapus, vagy más játékos érintette.

[LAP TETEJÉRE]

Szöglet

SzögletA szögletrúgás rögzített játékhelyzet, a negyedkörív bármelyik pontjáról el lehet végezni a rúgást. Szögletrúgás akkor következik, ha egy védőről vagy a kapusról megy ki az alapvonalnál a labda. A szögletrúgást a saroknál lévő negyedkörből kell elvégezni, a játéktérnek abból az oldalából, amelyik oldalon kiment a labda. A szögletet rúgó játékos nem érhet kétszer a labdához, de joga van egyből kapura csavarni, és a gól érvényes akkor is, ha senki nem ér hozzá. Az ellenfelek, mint a szabadrúgásnál, itt is csak 9,15 méterre állhatnak a labdától. Ez az a szabály, amit a legkevésbé akarnak betartani – kevés játékvezető vesztegeti az időt ilyenkor a 9,15 méter kimérésével. Ennek az ellentétnek a feloldására az alapvonalon és az oldalvonalon jól látható jelzéssel meghatározták a 9,15 méter magasságát, így egy egyszerű ellenőrzéssel figyelmeztetni lehet a játékost a szabály pontjának betartására.

Büntetőrúgás

A büntetőrúgást pontrúgásnak nevezik. A büntetőterületekre fel van festve a 22 centiméter átmérőjű kőr, a büntetőpont.

A büntetőt rugó játékos a 11-es pontra helyezi a labdát. Régen egyből lőnie kell, nem állhatott meg a nekifutásban, manapság nincs érvényben ez a tilalom. A szabály módosításához nagy mértékben hozzájárult Luis Figo, világhírű portugál labdarúgó, aki a rúgás végrehajtása közben rendszeresen cselezett, azaz mozgását megtörte egy pillanatra, remélve, hogy ezzel a kapust megtéveszti. A játékvezetők egyszerűen nem törődtek ezzel a "szabálysértéssel". Mivel egyre több neves játékos kezdte alkalmazni ezt a taktikát, a nemzetközi szabályalkotó, a Board jónak látta módosítani a szabálypontot. A kapusnak a gólvonalon kell állnia a labda elrúgásának pillanatáig, lába nem mozdulhat el előrefelé, de a gólvonalon mozoghat, integethet, hogy zavarja a rúgó játékost. Ellenkező esetben, amennyiben a büntetőrúgásból nem születik gól, a 11-est meg kell ismételtetni. Az eseménynél igen széles a szabálysértések- illetve a büntetések száma. A többi játékosnak a büntetőterületen és a büntetőköríven kívül, a labda (a büntetőpont) vonala mögött, a játéktéren kell tartózkodnia, de a labda elrúgásának pillanatától már bemozdulhatnak az esetlegesen hárított labdára, támadók és védők egyaránt indulhatnak. Maga az ítélet-végrehajtó is duplázhatja saját lövését, ha a labdát a kapus, vagy más játékos érintette.[3

Én a többit nem értem:DEnnyit tudok de ezt is inkább másoom mert magamtól tuti nemtom megfogalmazni:DA párom focizik,de mivel én is és a lányom is nők vagunk ezt a tevékenységet kihagyjuk és megmaradunk szurkoónak,de abból a legjobbnak:D